Bár a középkorúak átlagosan hét hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, 33 százalékuk csupán egy hónapig tudná fenntartani magát, ha nem lenne bevétele – közölte a K&H a biztos jövő kutatás eredményei alapján, amely az öngondoskodás fontosságára is felhívja a figyelmet. A felmérés szerint a nők és a vidéken élők között magasabb a kiszolgáltatottak aránya. Ugyanakkor növekszik azok száma, akik legalább hat hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek.
Ami jó hír, hogy a középkorúak átlagosan hét hónapig tudnák finanszírozni a saját életüket, ha egy fillér bevételük sem lenne, a részletek alapján azonban sokkal árnyaltabb a kép – erre jutott a K&H biztos jövő felmérés, amely a 30-59 évesek anyagi helyzetét mérte fel az idei második negyedévben.
“A hét hónapos átlag jelentős eltéréseket takar: nevezetesen, hogy a válaszadók 33 százaléka arról számolt be, mindössze legfeljebb egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik. Ez az arány hasonló a korábbi években mért adatokhoz, még ha szám szerint most érte el az eddigi legalacsonyabb értéket. Ehhez képest csak egyszer, 2018-ban mértünk jelentősen eltérő, 42 százalékos eredményt. Azonban 2021 azonos időszakában 36 százalékos volt az arányuk, a 2022-ben és 2023-ban készült felmérésben pedig 35-35 százalék. Azok aránya azonban, akik legfeljebb csak 3 hónapig tudnának megélni a megtakarításaikból, a tavalyi 31 százalékról a korábbi években jellemző 24 százalékra redukálódott. Ez arra utal, hogy valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik nagyon rövid ideig tudnának megélni felhalmozott tartalékaikból. Ugyanakkor a kutatás korábbi adatait nézve az is látszik, hogy a járvány előtt volt példa kedvezőbb helyzetre. 2017-ben ugyanis átlagosan nyolc havi tartaléka volt az érintett korosztálynak” – ismertette a részletes adatokat Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.
A szakember kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan növekedett azoknak az aránya, akik hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Az idei második negyedévben a megkérdezettek 43 százaléka volt abban a helyzetben, hogy legalább hat hónapon át képes lenne fenntartani magát a megtakarításaiból, ha nem lenne egyéb bevétele. Ez az érték növekedést mutat az előző évekhez képest, 2018 és 2023 között ugyanis 33-41 százalék közötti eredmények születtek. A tendencia a lakosság pénzügyi stabilitásának enyhe javulását tükrözi. “Ebben szerepet játszhat, hogy az idén jelentősen emelkedtek az átlagbérek, egyúttal a csökkenő infláció miatt a reálbérek is növekedést mutattak” – tette hozzá a Székely Pálma.
Vannak további különbségek is
A kutatás adatai alapján az is egyértelműen megfigyelhető, hogy a nők nagyobb arányban találhatók a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők között: 41 százalékuk mondta azt, hogy mindössze egy hónapra elegendő a tartaléka, miközben a férfiak esetében 26 százalékos az arány. Ez az adat részben utal a nemek közötti fizetési különbségekre is: a hivatalos adatok szerint az idei első félévben a nők kedvezmények nélkül számolt átlagos nettó bére havonta alig lépte túl a 389 ezer forintot, ugyanakkor a férfiak majdnem 455 ezer forinttal szerepelnek ebben a statisztikában.
Regionális szinten is jelentős eltérések mutatkoznak. A fővárosban élőknek mindössze 22 százalékára igaz, hogy egy hónapig tudna csak megélni a megtakarításából, miközben a többi országrészben élők esetében 27-42 százalékos ez az érték, a kisebb városokban és községekben lakók esetében pedig 38 és 44 százalékos. “Ezek a számok a főváros és a vidék között meglévő gazdasági egyenlőtlenségeket tükrözik” – fogalmazott Székely Pálma. Magyarázatként közölte, hogy az idei első félévben a budapestiek nettó átlagbére meghaladta az 512 ezer forintot, szemben a 422 ezer forintos országos átlaggal. Utóbbinál a főváros mellett mindössze a Győr-Moson-Sopron vármegyére vonatkozó 453 ezer forintos nettó átlagbér volt magasabb. A többi vármegyét alacsonyabb, 308-420 ezer forint jellemezte.
Székely Pálma arra is felhívta a figyelmet, hogy aki teheti, annak érdemes minél hamarabb félretennie – különös tekintettel a nyugdíjcélra történő megtakarításra, amelyek biztosíthatják, hogy a nyugdíjba vonulás után az érintetteknek ne kelljen nélkülözniük az addig megszokott életükhöz viszonyítva.
