Az internetezők 14 százaléka szokott az okostelefonjával fizetni, a fiataloknak azonban már a 20 százaléka teszi ugyanezt – derül ki a K&H e-dukáció információbiztonsági programhoz készült kutatásából. Sokan azonban nem is tudnak róla, hogy így is vásárolhatnának, az érintettek 37 százaléka pedig tévesen úgy látja, hogy az NFC-s technológia nem biztonságos. A K&H e-dukáció programjának második része az online bankolást és fizetést érintő tévhiteket szeretné eloszlatni, hogy mindenki biztonságosan mozoghasson a virtuális világban.
Az okostelefonos fizetés tömeges elterjedésére pedig még várni kell, részben azért, mert sokan nem ismerik. Az érintettek mindössze 14 százaléka fizet rendszeresen az okostelefonjával, egész pontosan az abban elektronikusan lévő virtuális bankkártyával. A 18-29 évesek táborában azonban népszerűbb ez a fizetési mód, 20 százalékuk vásárol így – derül ki a K&H kutatásából, amely az NFC-s technológián alapuló mobilos fizetés megítélését és az online vásárlási szokásokat vizsgálta.
A fiatalok ötöde már lépett
A magyar felnőtt internetezők 65 százalékának ugyan van bankszámlája és okostelefonja, tehát a feltételek adottak, mégsem használják fizetésre. A NFC-s fizetést mellőzők közül a legtöbben – 37 százalékuk –nem tartja elég biztonságosnak ezt. Közel ugyanennyien vannak (31 százalék), akik nem is ismerik ezt a megoldást, 28 százalék pedig úgy vélekedett, hogy az NFC-s fizetés nem ad semmi pluszt a kártyás megoldáshoz képest. Mindössze 12 százalék mondta, hogy nem alkalmas NFC funkcióra a telefonja.
Ők a legtudatosabbak, legóvatosabbak
A K&H felméréséből kiderült az is, hogy az internetezők hogyan vásárolnak az online áruházakban, milyen biztonsági lépéseket tesznek meg, az eredményekből pedig elég vegyes kép rajzolódik ki. A legtöbben, az válaszadók 41 százaléka például nem engedi, hogy a webáruház elmentse a kártyaadatait az első vásárlás után.
Az internetezők 10 százaléka viszont az online vásárlásoknál csak akkor ad zöld jelzést arra, hogy az adott webáruház „elmentse” a bankkártyaadatokat, ha az fel tud mutatni hitelesített tanúsítványt. 14 százalék ezt csak azoknak a weboldalaknak engedi, amelyekben megbízik, míg 3 százalék minden további nélkül engedélyt ad erre. A megkérdezettek 20 százaléka pedig egyszerűen nem szokott online, bankkártyával vásárolni.
Biztonságban az online boltokban is
„A felmérésben az NFC-s kártyás fizetésről például sokan mondták, hogy nem tartják biztonságosnak, pedig ez egy teljesen megbízható, masszív banki informatikai rendszerrel védett és működtetett fizetési megoldás” – mondta Patonai István, a K&H informatikai vezetője. „Az online vásárlásoknál mindenkinek érdemes meggyőződnie arról, hogy van-e az adott oldalnak hiteles tanúsítványa. Csak akkor szabad ott vásárolni, ha ez a bizonyítvány megvan. Az online vásárlásnak újabb lökést adott a koronavírus-járvány, ezért kiemelten fontos, hogy mindenki tisztában legyen az alapvető információbiztonsági kérdésekkel” – tette hozzá a szakember.
A K&H folytatja a 2019-ben indult információbiztonsági programját, a K&H e-dukációt. A program második részében a hasznos tippeket kaphatnak az érdeklődők arra, hogyan lehet biztonságosan intézni online a pénzügyeket, honnan ismerhetőek fel a csaló webshopok, illetve, hogyan lehet biztonságosan fizetni online. A program keretében bárki tesztelheti játékos formában a tudását. Egy online elérhető, animációs játékban négy nagyobb témakörben kell bizonyítaniuk a résztvevőknek. A négy témakört négy szoba jeleníti meg, így a mobil, a digitális bizalom, a kártyás vásárlások illetve az adathalászat és a zsarolóvírusok szobákat barangolhatják végig a játékosok. A játék végezetével a felhasználók megtudják, hogy mennyire ismerik az online világ veszélyeit, illetve, milyen területeken kell elmélyíteni a tudásukat. Az oldalhoz tudástár is tartozik, ahol a játékban körüljárt témákról lehet bővebben olvasni.
A játék itt érhető el.
