A fiatalok 44 százaléka él még a szüleivel, ez kifejezetten alacsony aránynak számít a K&H ifjúsági indexe alapján. 27 százalékuk szeretne mielőbb távozni a szülői házból és jellemzően az albérletet tartják a következő lépcsőnek. A szülőktől való elköltözést tervező fiataloknak mindössze 30 százaléka látja elképzelhetőnek, hogy saját lakásba tud menni, míg a fiatalok közel negyede szeretne három éven belül lakást vásárolni, többségüknek ehhez lakáshitelre lesz szüksége.
A fiatalok több mint fele már önálló háztartást vezet, a „mamahotelben” élőknek pedig kicsit több mint negyede minél előbb szeretné azt függetlenségre cserélni – többek között ez derül ki a K&H ifjúsági indexéhez az idei második negyedévben készült kutatásból, amely a 19-29 éves korosztály költözési hajlandóságát vizsgálta.
Ki, hol lakik?
A megkérdezett fiatalok 56 százalékának van saját háztartása, 44 százalékuk él a szülőkkel, utóbbi kifejezetten alacsony arányt jelent a felmérés 2012 óta íródó történetében. A korábbi negyedévekben a megkérdezett fiatalok 50-60 százaléka lakott a szüleivel, 50 százalék alatti eredmény csak néhány alkalommal született. A mostani felmérést megelőző negyedévekben 2020 és 2021 eleje közötti negyedévekben átlagosan 49 százalékos volt a szülőkkel élő fiatalok aránya.
A kutatás legújabb eredményei alapján elmondható, hogy a „mamahotelben” tartózkodó fiatalok véleménye megosztott az esetleges költözés tekintetében. Többségük, 10-ből 6-an azt mondták, hogy előbb-utóbb távoznának a szülői házból, de még nem égető ez a kérdés, 13 százalékul pedig egyáltalán nem szeretne elmenni.
Bérelt lakás a fókuszban
Az érintett fiatalok alig több mint negyede – 27 százaléka – szeretne minél előbb elköltözni a szülők otthonából. Elsősorban albérlet jelenti számukra az önálló háztartás, 55 százalékuk venne ki egy lakást, ahol megteremtené az önálló háztartás feltételeit. A szülőktől való mielőbbi elköltözést tervező fiatalok mindössze 30 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy saját lakóingatlanba megy, 16 százalék pedig a partnerénél alakítaná ki az új életét.
A többségnek kell a hitel
A K&H ifjúsági indexéből az is kiderült, hogy a 19-29 éves korosztály tagjainak közel negyede – 24 százaléka – jelenne meg vásárlóként a következő három évben a lakáspiacon. 27 százalékuk „talánnal” felelt erre a kérdésre. A megkérdezettek 22 százaléka nem tartja valószínűnek a három éven belüli lakásvásárlást, 27 százalékuk pedig kizárta.
A lakásvásárlásban gondolkodó fiatalok 26 százaléka tudja saját forrásból fizetni a kérdéses összeget. A többségnek hitelre lesz szüksége. 25 százalékuk a kiszemelt lakás árának felét fizetnék saját pénzből – amibe a szülői támogatás is beletartozhat -, a másik felét hitelből finanszíroznák. 27 százalékuk pedig nagyobbrészt hitelből venné meg a kinézett lakást. Árva András, K&H lakossági szegmens marketing vezetője hozzátette: „A K&H az idén fokozatos erősödést tapasztal a lakáshitel és a babaváró kihelyezése terén, hiszen az idei év első 9 hónapjában az új lakáshitelszerződések volumene 41 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A babavárónál ugyanez az arány a K&H-nál 25 százalékos növekedést mutat, miközben a piac 10 százalékkal esett vissza.”
K&H ifjúsági index
A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt. A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A legutóbbi mérés, melyet a Free Association készített – 2021. május 18 – 25. között – történt.
Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.
Fotó: Becca Tappert, Unsplash
