A „gyorsan finomat” iránti vágy alapvető igényként merül fel a túlhajszolt hétköznapokon. A kényelem és praktikum vezető tényezők az emberek étkezési és vásárlási szokásait tekintve egyaránt, így nem meglepő, hogy folyamatosan nő a készételek iránti kereslet Magyarországon. Hogy mit tekintünk készételnek? Többek között ide soroljuk az instant tésztákat (például bögrés tészták), a tésztasnackeket (tészta porral/szósszal csomagolva), az instant leveseket, a mikrós készételeket és a poharas instant ételeket. Csupa olyan szegmens, amely kielégíti a gyorsaság és a jóllakottság iránti alapvető emberi igényt.

A gyorsételek piaca pozitív változást mutat évről évre, és 2017-ben már mintegy 40 milliárd forintot tett ki. Mennyiségben ez körülbelül 2400 tonnányi instant ételt és megközelítően hatmillió csomagolt terméket jelent.

A készételek eladása a nagy üzletekben koncentrálódik: a forgalom több mint fele a hipermarketekben és a nagy szervezett boltokban realizálódott az elmúlt két évben.

A kategórián belül az egyes szegmensek részesedését nézve az látható, hogy az instant tészták hasítják ki a legnagyobb szeletet, amelynek mérete évről évre jellemzően nő. 2017-ben e termékek már a kétharmadát adták a kategória eladásainak. Őket közel 25 százalékos részesedéssel az instant levesek követik, bár az irántuk mutatkozó kereslet inkább csökkenni látszik. A népszerűségi lista következő fokát a tésztasnackek foglalják el, amelyek egyre nagyobb részét teszik ki a forgalomnak. A mikrós készételek eladása ezzel szemben visszaesett tavaly a megelőző évekhez képest.

Instant leves vs. felfőzős leves

Az instant levesek piaca 2017-ben közel másfél milliárd forintra volt tehető, az előző évekhez viszonyítva azonban csökkenést mutat a Nielsen kiskereskedelmi indexe: értékben több mint 1 százalékkal, mennyiségben pedig több mint 6 százalékkal mérséklődött a szegmens eladása, bár ez kisebb mértékű csökkenés, mint amit 2015-ről 2016-ra mértünk.

A krémes instant levesek jobban fogynak, mint a simák, előbbieknek közel kétharmadnyi a részesedésük, bár ez évről évre csökken a nem krémesek javára. Az ízek közül a sajtos, a csirkés, a gombás és a brokkolikrémlevesek a legnépszerűbbek.

Az instant levesek eladása leginkább a nagy üzletekben koncentrálódik: a hipermarketek és a nagy szervezett boltok adják a forgalom közel kétharmadát. A kis szervezett üzletekre az eladások mintegy egyötöde jut, és a diszkontok is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki: 2017-ben már több mint 10 százalékát tették ki a piacnak.

A felfőzős levesek (tasakban árult poralapú leves, amelyet fogyasztás előtt meg kell főzni vízben) értékesítése az instant levesekével ellentétben mindinkább növekszik: tavaly 3 százalékot emelkedett az előző évhez képest értékben, és valamelyest mennyiségben is pozitívan változott az eladás. 2017-ben így már több mint ötmilliárd forintot tett ki a piac.

Ha a sima, a krémes és a gyümölcsös variációk részesedését nézzük, azt látjuk, hogy a nem krémesek fogynak leginkább: az eladások háromnegyedét adják, és részesedésük a megelőző évekhez képest fokozatosan növekszik. 2017-ben a gyümölcsösök az értékbeli forgalom 6 százalékát, míg a krémesek közel egyötödét tették ki. Ízek tekintetében a felfőzős levesek közül a máj- és a húsgombócos levesekre a legnagyobb a kereslet, de a csirkés és a gulyásleves is népszerű a fogyasztók körében.

A bolttípusok eladásbeli részesedését szemlélve elmondható, hogy a hipermarketek mellett a kis szervezett egységek a felfőzős levesek értékesítésének fő helyszínei: mindkettőre közel egynegyed-egynegyed rész jut az összforgalomból. A többi üzlettípus, vagyis a nagy szervezett boltok, a független üzletek, illetve a diszkontok nagyjából hasonló arányban veszik ki részüket az eladásokból.

A tésztaételek generálják a legnagyobb forgalmat

A különféle tésztaételek már az instant termékek „berobbanása” előtt is nagy népszerűségnek örvendtek honfitársaink körében, elég csak egy sor hagyományos magyar étel receptjére vagy akár az országszerte elterjedt olasz éttermekre gondolnunk. A kész tésztaételek erre építenek, nem véletlenül.

Az instant tészták szegmensét tekintve az eladás a mennyiség szempontjából nem nagyon változott az elmúlt években, értékben viszont növekedést mutatott, ami leginkább a prémiumizációval magyarázható. A különböző kiszerelések eladási adataiból ez jól visszaköszön: a tasakos tészták 2016-ban az összforgalom 95 százalékát, 2017-ben pedig már „csak” 90 százalékát adták, ezek kárára ugyanakkor szembetűnően növekszik a prémiumnak mondható poharas kiszerelés részesedése.

Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy hol veszik a fogyasztók ezeket a termékeket, azt mondhatjuk, hogy leginkább a hipermarketekben. Csökkent a diszkontok részesedése, legalábbis ami a gyártói márkás termékeket illeti.

A tésztasnackek (tészta szósszal/porral a csomagban) fogyasztása szembetűnően megugrott az elmúlt évben: értékben közel egyötödével nőtt a szegmens, így már több mint 640 milliós piacról beszélünk, mindemellett mennyiségben is jelentős, 10 százalékot meghaladó mértékű növekedést láttunk.

Az ízek közül leginkább a magyarosak fogynak, élen a paprikás csirkével, de gyakran kerülnek a kosarakba a tejszínes és terijaki szószos termékek is.

A tésztasnackvásárlás fő színtere a hipermarket, az eladások majdnem fele itt realizálódik. A kis szervezett egységek a forgalom negyedét adják, és egyre nagyobb a részesedésük a független boltoknak is.

Bár nem régóta vannak a piacon, a poharas instant ételek is egyre népszerűbbek, 2017-ben 45 milliós forgalmat generáltak. Közülük a poharas tészták a legkelendőbbek, ezek közül is a sajtos-tejszínes és a paradicsomos-mozzarellás a kedvenc, de a krumplipüré és spagetti is szép számban fogy.

A szegmens forgalma erőteljesen a hipermarketekben koncentrálódik: az értékesített termékek majdnem kétharmada ezen üzletekben került a kosarakba tavaly.

Itthon egyre inkább csökken a mikrós készételek piaca: 2017-ben már alig haladta meg a 200 millió forintot, míg 2015-ben még több mint 300 millióra rúgott. 2016-hoz képest tavaly közel felével esett vissza e termékek értékbeli forgalma. A szegmensnek a készételek kategóriájából való részesedése is csökken ebből adódóan: már csupán 4 százalék.

A mikrós készételek leginkább a nagy üzletekben fogynak: a legnagyobb forgalmat a hipermarketek és nagy szervezett boltok bonyolítják le.

Mélyhűtött pizza – leginkább a pesti régióban fogy

A pizzát senkinek nem kell bemutatni, az egyik legnépszerűbb olasz étel, számtalan formában készítik el. Nem véletlen, hogy ez tükröződik az eladásokban is.

A készételek közé sorolhatjuk a kényelmi termékként számon tartott mélyhűtött pizzát is. Piaca 2017-ben meghaladta a hétmilliárd forintot, ami a megelőző évhez képest több mint 20 százalékos értékbeli növekedésnek felel meg. A tavaly eladott 16 millió darab pizza 2016-hoz mérten 11 százalékos mennyiségi bővülést jelent.

A mélyhűtött pizzák közül a sonkás és a szalámis fogy a leginkább, de egyre népszerűbb a sajtos és a Margherita is. A saját és a gyártói márkás termékek megoszlása kiegyenlítődött az elmúlt évben. 2016-ban még az utóbbiak domináltak, tavaly azonban már fele-fele arányban oszlottak meg az eladások.

Az értékesítési csatornák közül a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek adják a forgalom majdnem 90 százalékát, ha pedig funkció szerint vizsgáljuk a boltokat, akkor a diszkontokban realizálódik az eladások több mint 40 százaléka, a hipermarketekre pedig jellemzően egyharmad rész jut. A területi eloszlást tekintve a Pest környéki régióban fogyasztanak leginkább mélyhűtött pizzát: a forgalom kétötöde itt generálódik, a soron következő térség az északnyugati régió fele ekkora részesedéssel.

Összességében elmondható, hogy a készételek piacán nagy a verseny. A gyártók új termékek bevezetésével próbálják a fogyasztók igényeit a lehető leghatékonyabban kielégíteni, ezáltal pedig egyre inkább fragmentálják a piacot. Az instant ételek közül leginkább a tészták fogynak, melyekből ugyancsak egyre többféle érhető el mind íz, mind kiszerelés szempontjából (a poharas készítményektől a porral csomagolt tésztákig). A gyártók és a kereskedők számára így továbbra is potenciális növekedési lehetőséget jelent e kategóriában a kényelmi funkciót szem előtt tartva termékfejlesztéssel és innovációkkal megnyerni a fogyasztókat.