Az emberek kétharmada egyáltalán nem zárkózik el attól, hogy kölcsönadjon a szomszédjának. A többség leginkább néhány ezer forintos tárgyakat bíz rá a közelben lakókra, de szép számmal akadnak olyanok, akik milliós értékű eszközöket is odaadnak – derül ki a lokális közösségépítő platform, a Miutcánk által készített kutatásból.

A motorosfűrésztől a tetőcsomagtartón át a sífelszerelésig számos olyan terméket megveszünk, ami egyszeri használat utána akár évekig porosodik a tárolóban. Kis körültekintéssel, ismeretségünk adta lehetőségeket kihasználva akár jelentősen csökkenthetjük kiadásainkat, hiszen számos eszközt kérhetünk, s adhatunk kölcsön.

Az hogy ilyen módon segítsük ki a környezetünkben élőket vagy barátainkat nem áll távol az emberektől. A Miutcánk közel 400 felhasználó bevonásával készített kutatásából kiderül, a megkérdezettek több mint 80%-a minden további nélkül ad kölcsön rokonainak vagy barátainak. A válaszadók kétharmada pedig nem zárkózik el az elől sem, hogy szomszédjaira is rábízza értékeit.

A leggyakrabban könyveket, újságokat adnak és kérnek kölcsön az emberek, a szerszámok, kerti szerszámok állnak a második helyen, amit az élelmiszerek követnek. Miközben alig 9% nem ad kölcsön soha semmit, addig közel 23% mondta azt, hogy soha nem kérne kölcsön. A válaszadók 40% viszonylag gyakorta, havi rendszerességgel ad kölcsön, míg harmada körülbelül évente adja erre a fejét. A többiek jellemzően alkalmi esetekről számoltak be.

„A kölcsönadás és -kérés jelentőségét a fogyasztói társadalmakban egyszerűen minimálisra csökkentik, holott ennek a fenntartható fejlődésben hatalmas szerepe lenne. Különösen igaz ez a sűrűn lakott városokra, ahol egészen elképesztő ki nem használt kapacitás halmozódott, halmozódik fel. Elég Alex Steffen jövőkutató elektromos fúrókkal kapcsolatos kijelentését alapul venni. Előadásaiban hangsúlyozza, hogy egy ilyen készülék egész életében csupán 6-20 percet van működésben. Ha csak azokat a lehetőségeket kihasználjuk, amelyek a közvetlen közelünkben vannak, akkor számottevően mérsékelhetjük a környezeti terhelésünket, s rövidtávon nem mellékesen a kiadásainkat is” – fejtette ki Szabó Dávid, a Miutcánk társalapítója.

Az alkalmazáson belül ebből pedig bőven akad. A platform használói mostanra 80 ezer olyan eszközt osztottak meg egymás között, amelyeket hajlandóak kölcsönadni másoknak. Ezek között létra, porszívó, fúró, botmixer a legnépszerűbb, de egyebek között szép számmal akad láncfűrész vagy fűnyíró is.

Ráadásul az sem lehet mondani, hogy az emberek csak apróságokat hajlandóak átadni ismerőseiknek, bár azért ez a leginkább jellemző. Amíg a kutatásban résztvevők harmada pár ezer forintos érték alatti eszközt hajlandó kölcsön adni, addig a válaszadók 36%-a 10 ezer forintos, 22 százaléka pedig akár 100 ezer forintos eszközt is kész rábízni ismerősére.

A megkérdezettek 3%-a milliós értékben szabott határt kölcsönadáskor, 4%-a pedig az ennél a drágább eszközeit is hajlandó mással megosztani. Mindez azt mutatja, hogy megosztáson alapuló vállalkozások számára valóban van lehetőség a fejlődésre. Már csak azért is, mert ha kölcsönkérésről van szó, akkor az emberek kifejezetten mobilnak mondják magukat. Több mint harmaduk a város bármely pontjára hajlandó elmenni, ha a kívánt eszközt a rendelkezésére bocsátják, további közel 30% pedig a kerületen belül „mozgósítható”. A többiek csak a szomszédhoz vagy az utcájukon belül hajlandóak elmenni egy-egy tárgyért.

Számos nem mindennapi eszközt kapott már kölcsön Kalla Lilla Eszter szociális munkás, a Zöldebb Bolygó online közösség alapítója, aki a Miutcánk közösségének egyik legaktívabb tagja. „Egy tál diótól és egy kalapácstól kezdve a matracon, a sátoron és a laptopon át egészen a multiméterig és a csőgörényig hosszú a lista, amit pár napra megkaptam a szomszédoktól az alkalmazás segítségével, de magam is megosztottam már befőttesüveget, babaruhát, sőt még kávéfőzőt is. Annak, hogy így kisegítjük a körülöttünk élőket, nem csupán közösségépítő, de sok esetben hulladékcsökkentő hatása is van, amivel lokális szinten mi is hozzájárulhatunk a globális környezeti problémák megoldásához” – véli Lilla.