A járvány következtében átalakultak a tartalomfogyasztási szokások, és régiós szinten 1,2 milliárd euróval estek a reklámköltések 2020-ban, a magyar állam azonban 21%-kal többet fordított hirdetésekre az egy évvel korábbihoz képest, ennek jelentős részét a vírussal kapcsolatos információátadásra. A pandémia évében azonban 3,8%-kal csökkent a teljes magyar médiapiac, áll a kelet-és közép-európai reklámpiacok teljesítményét, trendjeit bemutató, hiánypótló kiadvány, a CANnual Report 2021-es kötetében, amelyet novemberben mutatott be a 15 ország független reklámügynökségeiből – köztük a hazánkat képviselő Café Communications – álló hálózat, a weCAN.

A kiadvány a régió reklámpiacainak elmúlt éves teljesítményét mutatja be, melyből kiderül, hogy a hirdetők régió szerte hasonlóan reagáltak a korlátozások első bevezetésekor. A kezdeti sokk várakozásra késztetett sokakat, lemondtak, de leginkább átütemeztek sok kampányt, ahol lehetett, ott pedig digitális platformokra csatornázták át a hirdetési büdzséket. Emellett a hirdetők gyorsan váltottak a tartalom terén is, az általánosabb márkaüzenetek mellett nagyobb hangsúlyt fektettek a járvánnyal kapcsolatos üzenetekre. Részben ezek miatt is a magyar piac a teljes régió 8%-os visszaesésénél kisebb mértékben, mindössze 3,8%-kal csökkent 2020-ban.

A hazai piacon az egyes szegmensek különböző mértékben szenvedték meg a korlátozásokat: a tévés költések 2020-ban 9%-ot csökkentek az előző évihez képest, online viszont 7%-kal többet költöttek a hirdetők. A járvány nagy vesztesei a közterületi és a rádiós reklámok, a print költések pedig évek óta folyamatosan csökkennek, így mindhárom szegmens -17%-kal zárta 2020-at.

A pandémia jelentősen átalakította a tartalomfogyasztási szokásokat is, egyértelműen a digitális tartalmak fogyasztása nőtt, bár az első hónapokban kiemelkedően, napi 60 percnél többel nőtt a 4-12 évesek tévénézésre fordított ideje, és összességében a teljes lakosság 6%-kal többet nézett tévét, ez pedig segítette kiszolgálni a tévékampányokat, ahol évek óta teljesítési problémákat lehetett tapasztalni. A lezárások első hónapjaiban az online hírfogyasztás 27%-kal nőtt és ugyanígy berobbant a videós tartalomfogyasztás is, 2021 tavaszára azonban ezek visszaálltak a járvány előtti szintre.

A riport az állami költéseket, és ezen belül a pandémával kapcsolatos (védekezéssel és állami intézkedésekkel kapcsolatos, összefogásra ösztönző stb.) hirdetéseket is vizsgálta a régióban. Magyarországon évek óta folyamatosan növekszik az állam által hirdetésre fordított pénz összege, 2020-ban ez elérte a 79 millió eurót, ami 21%-os növekedés a 2019-es költéshez képest. Az ország legnagyobb hirdetője a Miniszterelnökség, amely többet költött hirdetésekre tavaly, mint a Lidl, Telekom, Sanofi-Aventis, Vodafone, GlaxoSmithKlein és az Aldi összesen, akik a 10 legnagyobb hirdető listájának kereskedelmi szereplői. A top10-es lista első felében szerepel még három állami cég, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Turisztikai Ügynökség és az MVM Zrt.

Az állami pandémiás költéseket bemutató, hat országot összehasonlító grafikonból látszik, hogy Magyarország a lakosságarányos hirdetési költésben és a teljes állami büdzséből erre fordított összeg arányában is vezet. A teljes állami költés több mint 78%-t fordította a kormány a koronavírussal kapcsolatos hirdetésekre 2020-ban, ha pedig régiós szinten nézzük, mindössze Romániában szántak ekkora részét a büzsdéből pandémiás tartalmakra. A régiós átlagot Szerbia, Lengyelország és Oroszország jelenti, 50% körüli aránnyal, a legkevesebbet pedig Szlovéniában költöttek koronavírussal kapcsolatos kommunikációra, ami mindössze egy tévékampányt rendeltek a teljes állami költés kevesebb mint 1%-áért.

A riportból kiderül, hogy régiós szinten egy közel fél évtizedes, stabilan növekvő tendenciát tört meg a pandémia: a 2014-es orosz-ukrán konfliktus után a teljes régiós költés visszaesett 5%-kal, de azóta évente átlagosan 10% feletti növekedést mutatott fel a régiós piac, amit 2020-ra 8%-os visszaesés követett. Ez 1,2 milliárd eurós kiesést jelent, viszont így is volt egyetlen szegmens, ami növekedni tudott: a digitális piac 100 millió euróval bővült a járvány alatt.

Ezt az időszakot is jellemzően azok a közép-kelet-európai országok vészelték át kisebb veszteséggel, ahol erős a digitális piac, ilyenek a Visegrádi országok, valamint Ukrajna és Oroszország. Ez utóbbi két ország adja teljes régiós költés felét, az ukrán piac évek óta dinamikusan nő a digitális szegmens miatt, az orosz piacon tapasztalható 16%-os csökkenés pedig euróban számolva ilyen magas a rubel árfolyamzuhanása miatt, a nemzeti valutában mérve ez mindössze 4%-os.

A piaci szakértők úgy számolnak, hogy a korábbi világgazdasági válság utáni felépüléshez képest a mostani talpraállás még gyorsabb lesz a reklámpiacokon. A jelenlegi stagnálás, kisebb csökkenés után már akár 2021-ben utolérhetik a járvány előtti szintet a költések, a régió több országában akár 10-15%-os bővülési ütemmel.

A teljes jelentés letölthető a www.wecan.net oldalról.