A digitalizáció a fogyasztók vásárlási és tartalomfogyasztási szokásaira is hatással van, amelynek kezelésére a Gazdasági Versenyhivatal digitális fogyasztóvédelmi stratégiát alakított ki. A cél elsősorban az edukáció és a jogkövető magatartásra való ösztönzés. Az influenszerektől a gyermekreklámokig számos érdekes, új üggyel foglalkozik mostanában a GVH.
Egyre nagyobb a piac és a digitális zaj
A GVH új digitális fogyasztóvédelmi stratégiát készített, amely elsősorban az állandó digitális zajra, személyre szabott hirdetésekre és reklámokra igyekszik választ adni. A fogyasztók jogait a digitalizáció miatt jelentősen átalakult reklámpiacon fokozottan védeni kell, főleg, mivel az online vásárlás egyre népszerűbb minden korosztály körében. 2018-ban az online kiskereskedelmi forgalom 425 milliárd forintot tett ki, idén pedig várhatóan még tovább emelkedik.
„A GVH az új környezetre szabja eszközeit, ami nem merül ki a bírságolásban, sőt: piackutatásokat, piacelemzéseket végez, külföldi hatóságokkal szoros kapcsolattartásban van. Nem a bírságolás az elsődleges cél, hanem a jogkövető magatartásra, a jogszabályok megismerésére való ösztönzés, ezért a GVH a jogalkalmazói gyakorlatán keresztül folyamatosan iránymutatást is ad egyes kérdésekben a reklámozó cégeknek, valamint a fogyasztói tudatosságot növelő kommunikációs kampányokat is folytat” – mondta dr. Zenisek Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője a Deloitte Legal által szervezett üzleti reggelin.
Az Európai Unió tagállamainak fogyasztóvédelmi hatóságaival a GVH-nak komoly együttműködése van, amely keretében aktív információcsere zajlik, valamint egy riasztási láncot is kialakítottak.
Influenszerek, gyermekreklámok
2016 óta a GVH-nak több ügye is volt, amelyek során véleményvezérek, ún. influenszerek ellen indítottak eljárást a fogyasztók megtévesztése miatt, mivel egyes termékeket, szolgáltatásokat és a márkát népszerűsítő tartalmakat és bejegyzéseket úgy tettek közzé, hogy azért az influenszereknek ellenszolgáltatást nyújtottak, ez azonban az egyes posztok láttán valószínűsíthetően nem volt egyértelmű a fogyasztók számára.
A fogyasztókat különféle tényezők manipulálhatják egy vásárlás során, ezért a GVH minden esetben azt vizsgálja, hogy a reklámozók magatartása megtévesztő-e és befolyásolja-e a fogyasztók döntését a termék vagy szolgáltatás igénybevételére vonatkozó döntés meghozatalában.
A GVH által indított ügyek között szintén kiemelt helyen szerepelnek a gyermekeket célzó reklámok. A jogszabályok szerint ugyanis tilos a reklámban gyermekeket közvetlenül felszólítani a reklámozott áru megvételére, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott terméket.
„Kérdéses azonban, hogy ezt a szabályt hogyan kell pontosan érteni, milyen határok között mozoghatnak a cégek a gyermekeknek szóló reklámok közzétételekor. A GVH 2009-ben kettő, 2013-ban pedig egy eljárást is indított jogsértő gyermekreklámok miatt, azonban a cégek elmarasztalását követően nem indult általános piactisztítás, a téma kissé elsikkadt. Így további beavatkozások hiányában a gyermekreklámok jogszerű közzétételével kapcsolatos sok kérdés tisztázatlan maradt. Ezért nagyon érdekes, hogy a GVH az idén indított három újabb, gyermekreklámokat vizsgáló eljárását hogyan zárja majd, esetleg üzen-e majd a piacnak a tekintetben, hogy milyen határai vannak az elfogadható és a tilos gyermekreklámoknak” – mondta dr. Miks Anna, a Deloitte Legal ügyvédje.
A GVH a gyakorlatában sok olyan eszközt alkalmaz, amellyel a megfelelést ösztönzi. Ez egyértelműen arra utal, hogy az edukáció és nem a bírságolás az elsődleges cél. A cégek ezért bírságcsökkentést vagy teljes bírságelengedést is kaphatnak egy későbbi GVH eljárásban, ha igazolni tudják, hogy a GVH által előírt módon a reklám közzététele előtt fogyasztóvédelmi szempontból véleményeztették a kommunikációjukat. Ezen kívül jelentős bírságcsökkentés érhető el a jogsértés beismerésével, a fogyasztók kártalanításával vagy utólagos megfelelési program bevezetésével is.
Várható változások
2018-ban az Európai Unió kezdeményezte a már meglévő fogyasztóvédelmi szabályok felülvizsgálatát a gyorsuló digitalizációra reagálva. A „New Deal for Consumers” elnevezésű csomag – elfogadása esetén – számos új, a fogyasztókat védő szabály bevezetését jelenti majd minden uniós tagállamba
