Erősen vizuális világunkban gyakran megfeledkezünk a hang fontosságágáról, pedig rengeteg érzelmet közvetíthet, és gyönyörű emlékeket idézhet fel. Különösképpen ezekben az időkben eszmélhetünk rá, mennyire fontos megőriznünk szüleink, vagy éppen nagyszüleink értékes emlékeit a holnap számára. Idősebb szerettünk élettörténetének rögzítése pedig egy igazán különleges közös program lesz. A szenior telefongyártó, a Doro tippjei segítenek, hogyan őrizzük meg idős rokonaink történeteit a következő generációk számára.

Mit kérdezzünk tőle?

Kérjük meg idős szerettünket, mondjon el saját szavaival kedves családi történeteket, az élete legfontosabb eseményeit, személyes gondolatait, anekdotáit. Az évtizedes családi sztorik, saját hagyományok és vicces történetek mind-mind olyan dolgok, amiket jó hallani és megosztani egymással. Ha van olyan részlet, ami kifejezetten érdekel minket, nyugodtan kérdezzünk bele, lehet, hogy egész új irányokat vesz majd a beszélgetés. Ha nem vagyunk benne biztosak, miket is kérdezzünk a nagyszüleinktől, számos családtörténeti listát találunk a neten, kapaszkodónak.

Mivel vegyük fel?

Az idős emberek többsége kényelmetlenül érzi magát a kamera előtt, így ideális megoldás, ha csak a hangjukat vesszük fel. A hangfelvételhez diktafon sem szükséges, az okostelefonok kiválóan alkalmasak hang-rögzítésre. Tegyük a telefont még a beszélgetés előtt az asztalra bekapcsolva, így el is feledkezhetünk róla és tényleg csak egymásra és az emlékek idézésére koncentrálhatunk. Később pedig egy hangszerkesztő programmal meg is vághatjuk a beszélgetést.

Mikor beszélgessünk?

Ahogy a világ újból megnyílik, hamarosan újra találkozhatunk rég nem látott szüleinkkel, nagyszüleinkkel. A családi összejövetelek remek alkalmat kínálnak arra, hogy kötetlen “interjút kérjünk” családi történetek témában. Előfordul persze, hogy a nagyi jobban szeret kettesben társalogni, akkor érdemes egy lusta délutánt kiszemelni és csak őt egyedül meglátogatni. A lényeg a kényelmes, nyugodt légkör megteremtése, amit senki és semmi nem zavar meg.

Hogyan kérdezzünk?

Ne ugorjunk fejest a közepébe, ez nem olyan program, amit csak úgy el lehet kezdeni. Előzetesen beszéljünk szerettünkkel, hogy emlékmegőrző-interjút szeretnénk készíteni vele és csak a beleegyezés után kezdjünk neki az előkészületeknek. Neki is fel kell készülnie rá. Leginkább nyitott kérdéseket tegyünk fel, ez elindítja és gördülékenyebbé teszi a beszélgetést. Ha sok témánk van, próbáljuk több alkalomra osztani a beszélgetést; hogy ne fárasszuk ki szerettünket. Ne felejtsük, ez nem egy professzionális interjú, hanem egy kötetlen, meleg hangvételű beszélgetés.

Így igen – így ne

Ne féljünk némi csendtől, lehet, hogy szerettünkek időre van szüksége arra, hogy visszaemlékezzen és eszébe jussanak a részletek.
Ne várjuk el, hogy egy alkalommal mindenről tudunk majd beszélgetni, az emlékezés fárasztó, legyünk türelemmel.
Előfordul, hogy egy-egy emlék felidézése érzékenyen hat nagyszülőre, ha ez történik, később érdeklődjünk állapota felől.
Köszönjük meg neki az időt és a felbecsülhetetlen emlékeket, amivel megajándékozott.
Ha befejeztük az emlék-mentő interjúkat, ne felejtsük el a család többi részével is megosztani, hogy ők is örömüket leljék benne.

A történetmesélés lényege az, hogy emberek között kötelékeket hozzunk létre. Ennek rögzítésére természetesen időre, energiára van szükségünk, de ezáltal az ősök hangja nemcsak fennmarad, hanem tovább is öröklődik. Szerettünk hangjának rögzítése önmagában kincs.