A Wienerberger Zrt. 2023-ban indította el hidrogén-tüzelési kísérleti projektjét a Miskolci Egyetem szakértőivel. Az együttműködés eredményeként a tiszavasvári téglagyárban megvalósított projekt úttörőnek számít a kerámiaiparban. A vállalat célja, hogy hosszú távon csökkentse a CO2-kibocsátást a téglagyártás mind a szárítási, mind az égetési lépésében, és fokozatosan kiváltsa a földgázt.
A kísérleti projekt első fázisa 2024 áprilisában zárult le. A munka előkészítéseként új biztonságtechnikai berendezéseket, a földgáz-hidrogén bekeverésére szolgáló bypass-csőágat, valamint egy szabályozórendszert is kiépítettek az üzemben. A hidrogént tartálykocsikból nyerték. A tesztüzem során a biztonságtechnikai elemek jól működtek, és sikerült hidrogénnel kiváltani az égetéshez használt földgáz 25%-át, a minőségellenőrök pedig nem tapasztaltak változást vagy minőségromlást a kész termékeknél.
„A gázkeverékben hidrogén 25 térfogatszázalékos arányának elérése jelentős előrelépés a teljes fosszilis tüzelőanyag-mentes termelés felé. A világ legnagyobb tégla- és Európa vezető tetőcserép gyártójaként folyamatosan törekszünk arra, hogy fejlesztéseinkkel nemcsak a kerámiaipar, hanem az egész magyar iparág számára példát mutassunk, és hozzájáruljunk a Wienerberger globális fenntarthatósági céljainak eléréséhez” – mondta a Wienerberger projektvezetője, Vaskó Péter, Országos termelési vezető.
„A Miskolci Egyetem, valamint az egyetem részéről a projektben résztvevő Anyag- és Vegyészmérnöki Kar kutatói számára is elsőrendű fontosságúak a klímavédelemmel, a klímasemlegesség felé történő elmozdulással, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos kutatásfejlesztési projektek. A laborunkban megkezdett hidrogéntüzelési kísérletek ipari léptékben történt megvalósítása számunkra is mérföldkőnek tekinthető ezen a területen. A Miskolci Egyetem vezetése továbbra is elkötelezett a klímavédelemmel kapcsolatos kutatások támogatása mellett. Az egyetem tudományos műhelyei így részt vállalnak a hidrogéntechnológia használatát elősegítő további fejlesztési lépésekben is” – fogalmazott Prof. Dr. Palotás Árpád, az Anyag- és Vegyészmérnöki Kar dékánja.
A projekt kulcsrakész technológia híján számos nyitott kérdést vet fel. A költséghatékonyság, az égési tulajdonságok, és a füstgáz-összetétel terméktulajdonságokra gyakorolt hatásai kapcsán, a kutatásra létrejött konzorcium a kutatás-fejlesztés további szakaszában keres válaszokat.
Fontos megemlíteni, hogy a kerámia falazóblokkok természetes anyagból, egész pontosan agyag kiégetésével készülnek. Ha sikerül tehát a földgázt hidrogénnel kiváltani, akkor az egész gyártási folyamat – a felhasznált alapanyagtól, az égetéshez felhasznált energián át – teljesen fenntarthatóvá válik, így a Porotherm tégla teljesen „zöld” építőelemmé válhat. A hosszútávú projekt következő lépése során új, 100% hidrogén tüzelésre képes égőkkel szerelik fel és tesztelik a tiszavasvári üzemben található gyorsszárítót – írják.
