Fordulat világszerte a közbizalom alakulásában: a kormányokban és a médiában egyre kevésbé, munkáltatójukban ellenben egyre inkább megbíznak az emberek

A koronavírus-járvány és az annak következményeként kialakult gazdasági válság, illetve a fokozódó politikai instabilitás nyomán világszerte jelentősen megrendült az intézményekbe és kormányzati döntéshozókba vetett bizalom tavaly. Meglepő módon az emberek leginkább a saját munkaadójuk által közölt információban bíznak – derül ki a 28 országban elvégzett Edelman Trust Barometer kutatás idei eredményeiből. A közbizalmat aláásó hatásokat tovább erősíti az álhírek rendkívül gyors, szinte akadály nélküli terjedése, amely fokozza például az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot, s így a járványhelyzet eredményes kezelését is hátráltatja.

A világ több mint nyolcvan országában jelenlévő Edelman kommunikációs ügynökség – amelynek magyarországi képviselője 2011 óta a FLOW PR – immár huszadik éve vizsgálja a társadalmi intézmények (a kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média) iránti bizalom alakulását az Edelman Trust Barometer kutatás keretében. A 28 országban, több mint 33 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés[1] legfrissebb adatai aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet: világszerte nagymértékben felgyorsította a bizalomvesztést a 2 millió emberéletet követelő COVID-19-járvány, amelynek munkanélküliségre gyakorolt negatív hatása csak az 1929-es gazdasági világválságéhoz mérhető.

2020 első felében, januártól májusig még gyors ütemben nőtt a kormányokba vetett bizalom a vizsgált országokban, ám az ezt követő időszakban megfordult a trend, s így az elmúlt hónapokban a kormányok az első helyről az utolsó előttire szorultak vissza a társadalmi intézmények iránti bizalmat mérő listán. Meglepő módon mostanra a vállalatok kerültek az első helyre, ezeket követik a civil szervezetek, a kormányoknál pedig csak a médiában bíznak kevésbé az emberek a kutatás eredményei alapján. Ebben az időszakban a kormányok iránti bizalom Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban mutatta a legnagyobb kilengést, előbbi esetén a 2020. májusig regisztrált, 16 százalékpontos növekedést 17 pontos visszaesés követte, míg a szigetországban egy kiugróan magas, 24 százalékpontos emelkedést követően 15 ponttal csökkent a vizsgált mutató az év második felében.

Bizalmi válság a vezetőkkel szemben – inkább a szakértőkben bízunk

A megkérdezettek kifejezetten kritikussá váltak a politikai vezetőkkel szemben, s ez a bizalmi deficit a társadalmi intézmények mindegyikét érinti: a kormányzati vezetők mellett a civil szervezetek és a különböző médiafelületek első emberei, de még a vallási vezetők szavában is kevésbé bíznak az emberek, mint korábban. A leghitelesebb nyilatkozóknak a válaszadók többsége a tudományos szakértőket (59%) és a vállalatok szakértőit (59%) tekinti, bár még ez a két csoport is számottevő (8, illetve 10 százalékpontos) bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt év során.

A hírforrások iránti bizalom visszaesése

A politikai vezetők iránti bizalom csökkenése nyomán egyre többen bizonytalanodnak el a megfelelő, hitelesnek tekinthető információforrás kiválasztásában. A globális járványhelyzet nyomán így a különböző hírforrásokba vetett bizalom kivétel nélkül rekordalacsony lett. A közösségi médiát mindössze a megkérdezettek harmada tekinti megbízhatónak, de a legnagyobb mértékben a klasszikus médiafelületek hitelessége csökkent, így már csak minden második ember bízik meg az innen származó információkban. Ennek következtében ma már kismértékben, de magasabb azok aránya, akik a különböző keresőfelületekre bízzák magukat a tájékozódás során a hagyományos média csatornái helyett: a két információforrásba vetett bizalmat összevetve 2019 óta egy olló kinyílása figyelhető meg.

Az álhírek terjedése és a bizalom visszaesése miatt jelentős bizonytalanság, sőt, gyanakvás övezi a vírushelyzet eredményes kezeléséhez nélkülözhetetlen védőoltásokat. Ez a probléma elsősorban azokat érinti, akik nem ügyelnek kellőképp az “információs higiéniára”, vagyis nem hiteles és megbízható forrásokból tájékozódnak.

Az e csoportba sorolható emberek körében számottevő mértékben alacsonyabb az oltás iránti hajlandóság (59%). A hírforrásaikat gondosan megválasztók ennél jóval magasabb arányban (70%) nyilatkoztak úgy, hogy egy éven belül be fogják adatni a koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát.

Ezek a félelmek a munkavégzés korábban megszokott rendjének helyreállását is lassíthatják, mivel a válaszadók többsége, mintegy 58% nyilatkozott úgy, hogy a fertőzés veszélyétől tartva a jövőben is szívesebben dolgozik majd otthonról.

Vállalati szféra és a munkaadók: az utolsó reménysugár?

Az álhírek terjedése és a bizonytalanság fokozódása nyomán a különböző intézmények és szervezetek közül a vállalatokban (61%), azon belül is saját munkaadóikban (76%) bíznak meg a legtöbben, és az üzleti szférát tekintik nemcsak a legetikusabbnak, de a leginkább hozzáértőnek is egyben. Mivel a kormányokba vetett bizalom jelentősen megrendült, az emberek többsége a cégektől várja az elmúlt év során kialakult helyzet megoldását. Ez pedig egy új elvárást támaszt a vállalatvezetőkkel szemben: a megkérdezettek 86%-a ért egyet azzal, hogy a cégek első embereinek fel kell vállalniuk egy, de akár több társadalmi ügy képviseletét, és rendszeresen meg is kell szólalniuk ezekben a témákban.

Még inkább figyelemreméltó, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68%) úgy látja, hogy a vezérigazgatóknak, cégtulajdonosoknak részben át kell venniük azoknak a problémáknak a megoldását, amelyekre a kormányok mostanáig – a közvélemény nagy része szerint – nem tudtak hatásos válaszokat adni.

A megkérdezettek többsége (56%) arra számít, hogy a járványhelyzet hatására fel fog gyorsulni a mesterséges intelligencián és a robotikán alapuló megoldások terjedése a vállalatok működésében, és egyre több területen helyettesítik majd ilyen technológiák a humán munkaerőt.

A kutatás eredményei alapján az emberek kitüntetett szerepet szánnak a vállalatoknak a hiteles és megbízható információáramlás helyreállításában – ez a munkavállalóik és a közvélemény tájékoztatására, vagyis a belső és külső kommunikációra egyaránt vonatkozik. Minden második megkérdezett (53%) úgy látja, hogy az álhírek visszaszorításában a hagyományos média mellett fontos szerep jut a vállalatoknak.

Kiút a bizalmi válságból

A bizalom továbbra is az intézmények működésének legfontosabb alapja, amely nélkülözhetetlen a közösségek egyben tartásához, illetve a gazdasági fellendüléshez. A kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen a kihívások kezelésében és a válságot követő építkezésben:

A vállalatoknak a fokozott elvárásoknak megfelelően az eddiginél több ügy képviseletére kell felkészülniük, és társadalmi ügyekben is aktív szerepet kell vállalniuk. A kommunikáció önmagában nem elég: az új szerepkör betöltése a tényleges cselekvéssel kezdődik, s csak ezt követheti az erről szóló tájékoztatás
A vezetők részéről tényeken alapuló, de empatikus döntéseket igényel a válság eredményes kezelése. Kellő bátorságot kell mutatniuk az őszinte beszédre, de az emberek félelmeinek eloszlatásához empátiára is szükség van.
Elengedhetetlen a hiteles, világos, elfogulatlan és megbízható tájékoztatás.
Kulcsfontosságú a társadalmi intézmények közötti együttműködés, ennek érdekében a kormányoknak, a vállalatoknak, a civil szervezeteknek és a médiának közös célokat kell meghatározni, majd ezek teljesítése érdekében egymást segítve kell dolgozni.

[1] A felmérés online kérdőíves adatfelvétellel készült, 28 országból összesen 33 ezer ember megkérdezésével. Minden országban 1150 általános és 200 felső középosztálybeli (25-64 év közötti, felsőfokú végzettségű, jövedelme alapján a felső 25%-ba tartozó) válaszadó részvételével végezték el a kutatást, ez alól kivételt jelent az Egyesült Államok és Kína, ahol az utóbbi csoportba tartozók száma elérte az 500-at, illetve Nigéria, ahol összesen 100 felső középosztálybeli személyt kérdeztek meg. A mintavétel időpontja: 2020. október 19. – november 18. A felmérésben résztvevő országok: Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Arab Emirátus, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, India, Indonézia, Írország, Japán, Kanada, Kenya, Kína, Kolumbia, Malajzia, Mexikó, Németország, Nigéria, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Thaiföld.