Generációk nőttek fel rajta, de ma sem hiányozhat a gyerekek polcairól

Hírek

Ki ne ismerné a színes, sokoldalú, egymásba illeszthető kockákat, amelyek világszerte belopták magukat a gyerekek szívébe? Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a LEGO miként is jutott el idáig: a fajátékoktól kezdve a ma ismert elemek megjelenésén át a mozivászonig, a videójátékokig és napjaink hatalmas termékpalettájáig a vállalatnak több kihívással is szembe kellett néznie.

 

Az ikonikus kockák története egy dán asztalos, Ole Kirk Christiansen álmával kezdődött, aki még 1932-ben kezdett el fajátékokat gyártani. A célja az volt, hogy a játékon keresztül ösztönözze a gyermekek fantáziáját és kreativitását.

Bár a LEGO nevet 1934 óta viseli a vállalat, a ma ismert LEGO elemek elődei csak 1949-ben jelentek meg. Ekkor kezdett a cég műanyag, egymásba építhető kockákat gyártani, amit egy angol játékgyártó cég hasonló megoldása inspirált. 1954-ben a játékelemek közt feltűntek az ajtók és az ablakok, majd 1958-ban továbbfejlesztették a designt a sokoldalúbb felhasználhatóság érdekében.

Innen pedig már nem volt megállás, a cég 1960-ban befejezte a fajátékok gyártását, és megkezdte a nemzetközi terjeszkedést Hollandiában és Finnországban. Egy évvel később pedig már az Egyesült Államokban is megjelentek a LEGO játékok, amelyekhez immár kerekeket is gyártottak – azaz jöhettek az autók, motorok, traktorok és egyéb guruló kedvencek.

 

Vidámparkok, LEGO-mozi, sokoldalú választék

Mire elérkezett az 1960-as évek közepe, a LEGO-t már több mint negyven országban értékesítették, az 1990-es évekre pedig a vállalat a világ egyik legnagyobb játékgyártója lett. A nagysággal azonban egy idő után jöttek a problémák is.

Az 1990-es évek közepén megjelentek a videójátékok, és térhódításukkal párhuzamosan a fizikai játékok piaca – a LEGO eladásaival együtt – csökkenni kezdett. A vállalat ennek hatására elkezdett elmozdulni hagyományos tevékenységétől, például három vidámparkot nyitottak Angliában, az Egyesült Államokban és Németországban, illetve a fejlesztésekre is sok pénz költöttek: változatosabb téglákat akartak gyártani. 2003-ban már a filmgyártásba is belekóstoltak, ekkor jelent meg az első egész estés LEGO-mozi, a Bionicle, amely 2004-ben folytatást is kapott.

Azóta bebizonyosodott, hogy önmagában a termékpaletta szélesítése nem volt rossz ötlet, ennek ellenére 2003-ban már 800 millió dollár adóssággal rendelkezett a vállalat, amihez 2004-ben 225 millió dollár veszteséget is termelt. Egyértelműen változásra volt szükség.

 

Egy váratlan lépés, és megjött a fordulat

Ekkor az eddig családi vállalkozásként működő LEGO úgy határozott, külsős vezérigazgatót bíz meg a dolgok jó irányba állításával, így Jorgen Vig Knudstorp lett a cég vezére. Innentől kezdve a LEGO árbevétele és profitja kilőtt az egekbe: a 2004-es 225 millió dolláros veszteség utáni évben máris nyereséges volt a vállalat, 2023-ban pedig 1,76 milliárd euró profitot termelt a LEGO.

Talán az árbevétel növekedése árulkodik leginkább a változás nagyságrendjéről: míg 2004-ben 6,3 millió dán korona árbevételt ért el a cég, ez az adat 2013-ban már 25,3 millió dán korona volt, a 2023-as évet pedig 65,9 milliós árbevétellel zárták. Két évtized alatt több mint tízszeres növekedés.

 

Star Wars, Marvel vagy Harry Potter?

Hogyan vált mindez lehetségessé? A LEGO remekül helyt állt a digitalizáció jelentette kihívások közepette, saját játékokkal betört a videójátékok piacára is, emellett rendkívül sikeres együttműködéseket kötött film-és játékstúdiókkal.

Ide tartozik például a Star Wars birodalomhoz való kapcsolódás, melyhez immár egész LEGO Star Wars kollekció épült fel, de 2012-től a Marvellel is együtt dolgozik a cég. De ilyenek a Harry Potter könyvek és filmek alapján készült szettek vagy a Sony Playstation exkluzív Horizon Forbidden West hosszúnyakúja is, melyet már szintén megépíthetünk LEGO-kockákból.

Mára kijelenthetjük, hogy a LEGO mind a fizikai, mind a digitális világban bebetonozta magát az utóbbi két évtizedben, 2015 óta minden évben legalább 1 milliárd euró profitot termelt a cég. Mindezt ráadásul egészen magas, 20-24%-os nettó profitszint mellett, így jó darabig biztosan nem kell azon aggódni, hogy nem lesznek új, LEGO-ból megépíthető kedvenceink – írják.

 

Photo by Kelly Sikkema on Unsplash

 

SOCIAL MEDIA