A Márkamonitor Koronavírus Krónika címmel kisinterjú-sorozatot indított. A legkülönbözőbb szektorokban dolgozó kollégákat kérdezzük arról, hogyan érintette a cégét és az iparágát a pandémia, és ő maga milyen tanulságokat vont le az elmúlt hetek mindent felforgató eseményeiből. Pillanatképek a járványhelyzet idejéből. Mai beszélgetőpartnerünk Géczi Tamás, az Inspira Research ügyvezető partnere.

Az Inspira Research deklarált célja volt, hogy a legnagyobb magyar tulajdonú kutatócég legyen. Az első négy évben ennek megfelelő növekedést értetek el. Ez most nyilván megtorpant. Azzal valószínűleg nem tévedek nagyot, hogy március-áprilisban befejeződtek a korábban megrendelt kutatások. Mi a helyzet a piacon, jönnek az új megrendelések?

A „legnagyobb tisztán magyar tulajdonú” jelzőhöz mindig hozzá szoktam tenni, hogy azok közül a cégek közül, amelyek piaci versenyben nyerik a projektjeiket. Teljes megtorpanásról nem beszélnék, de összességében lassult a piac. Bizonyos kutatásokat fel kellett függesztenünk, mert a személyes adatfelvétel egyelőre nem lehetséges. Más kutatásokat sikeresen konvertáltunk online vagy telefonos adatfelvételre. Az idei évet minden eddiginél jobban kezdtük, bár a korábbi években sem volt okunk panaszra. Ez a lendület most valamelyest alábbhagyott, de szerencsére továbbra is sok ajánlatot írunk. Mi magunk is igyekszünk új projektekkel megkeresni az ügyfeleket, amelyek segíthetik őket a válság közbeni eligazodásban, illetve felkészülésüket a krízis utáni időkre. Elindítottunk például egy több hullámból álló kutatássorozatot az Altagrand kommunikációs ügynökséggel közösen re:2020 márkanév alatt, amely a következő fél évben folyamatosan monitorozza majd a fogyasztók viselkedésváltozását, a fogyasztói preferenciák alakulását sok szolgáltatás és termék kategóriában.

Az, hogy az egész évre vetítve hogyan alakul az árbevételünk, a következő néhány hónapban dől majd el. Ebben jelentős a bizonytalanság, de messze nem a kutatás az egyetlen szektor, ahol nagyon nehéz tervezni. Szerintem a gazdasági szereplők többsége az eddigi működésének legbizonytalanabb hónapjait éli át, tervezési, előrejelzési szempontból egész biztosan.

Az MRSZ éppen most publikálta a 2020-as reklámtortára vonatkozó becslését, ez 30% feletti visszaesést jelez 2019-hez képest. Ekkora visszaesésre még nem volt példa, a 2008-2009-es válságban a bevételcsökkenés 20%-os volt. Ez nem jó jel a kutatási szakma számára sem.

Ha azt a kérdést kellene megválaszolnom, hogy teljesül-e az Inspira Group idei évre tervezett, rendkívül ambiciózus árbevételnövekedési terve, akkor a válaszom az, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem teljesül. Ha az a kérdés, hogy milyen lesz a relatív pozíciónk a kutatási piacon az év végén, vagy a válság után, akkor sokkal optimistább vagyok.

Az Inspira Group egyik fő erőssége a senior munkatársak magas aránya. Hogyan tudjátok átmenteni a nagy tapasztalatú csapatot egy későbbi, remélhetőleg javuló időszakra?

Úgy gondolom, hogy a munkatársaink lojálisak a céghez, bíznak a menedzsmentben és abban, hogy egymással szolidárisan viselkedve túljutunk a legnehezebb hónapokon. A home office-ra történő átállás egyik napról a másikra, zökkenőmentesen történt, és azóta is hatékonyan dolgozunk. Ez nem kis részben a senior kollégáknak köszönhető, akik kérés és kézivezérlés nélkül végzik a dolgukat, még ilyen nehéz és bizonytalan körülmények között is, sőt sok, a munkatársaktól érkező kreatív ötlettel, gondolattal találkoztam az elmúlt hetekben, amelyek előre viszik a céget.

A kezdetektől több lábon álltok, több iparágban is erős a pozíciótok. Vannak olyan területek, ahol intenzívebb lett a kutatási tevékenység, vagy még az ügyfelek is inkább magukkal, a járvány miatti tűzoltással, azonnali intézkedésekkel vannak elfoglalva?

Ha a jelenlegi portfoliónkat nézem, ami az ügyfélszektorokat tekintve is nagyon színes, akkor egyelőre nehéz szektorspecifikus következtetéseket levonni, ehhez valószínűleg még nem telt el elég idő a válság kezdete óta. Néhány példát mondanék erre. Van olyan ügyfelünk a pénzügyi területen, aki egyértelműen jelezte, hogy melyek azok a kutatások, amelyekkel ebben az évben biztosan nem számolhatunk. Míg ugyanebben a szektorban más ügyfelektől új ajánlatkérések érkeznek, és nagyon pozitívan reagáltak az általunk generált kutatási ötletekre is. A másik példa, hogy az egészségügyi szektor, a gyógyszeripar egyelőre kifejezetten jól teljesít a kutatási fronton, és mi is nagyon jól teljesítünk. De érdekes példa a média szektor is, amely a drasztikusan csökkenő reklámbevételek miatt, rendkívül kitett a válság hatásainak, ugyanakkor hetente érkeznek kutatási megkeresések a médiavállalatoktól. Szóval egyelőre sok esetben még nem világos, hogy a büdzsék átmeneti befagyasztásáról, vagy az egész évet érintő, jelentős büdzsévágásról beszélünk-e. Bizonyára lesz ilyen is, olyan is. Ez is része az előbb már említett bizonytalanságnak. Nehéz év az idei, ez egészen biztos, de messze nem mindegy, hogy mennyire lesz nehéz, és milyen gyorsan, milyen ütemben leszünk túl a válság legmélyebb hónapjain. Erre a kérdésre most senkinek sincs megbízható válasza.

Egy korábbi interjúban úgy fogalmaztál, a kutatásnak hagyományos problémája, hogyan tudja magát validálni a C-level számára (CMO, CEO, CFO stb.). Kell találni újabb érveket, vagy a kutatás az elmúlt években már megfelelően beépült a vállalati döntéshozatalba?

Az új érvek mindig jól jönnek, de az utóbbi években a kutatási szakma jobban teljesít ebben a dimenzióban. Biztosan mondtam már valamikor, valahol, hogy a 10 évvel ezelőtti válság egyik hatása volt, hogy nagyon sok, úgynevezett „nice to have” kutatás kikopott a rendszerből. Ami maradt, azoknak a jelentős része viszont fontos, értékes a C-szintű döntéshozók számára is. Ugyanakkor a szakmában működő cégek közül sokan sokat fejlődtek abban, hogy a kutatások megtalálják az utat és a megfelelő tartalmat a vállalati felsővezetők felé. Nem jutottunk még el az ebben rejlő potenciál maximális kihasználásáig, de sokat léptünk előre.

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Kösz, jól vagyok, ugyanakkor némi iróniával mondom, hogy meglett korom ellenére, még mindig szeretem az embereket, ha nem így lenne, akkor nem lelném örömömet ebben a munkában. Jól alkalmazkodtam a home office-hoz, a gyerekeink már felnőttek, kirepültek itthonról, nem kellett gyökeresen átalakítanom a korábbi munkarendemet és munkatempómat. Másrészt viszont az irodai környezet egyik nagy értéke, hogy valódi közösségben dolgozunk, a spontaneitás, amit én nagyra becsülök és szeretek, sokkal jobban működik a hagyományos, irodai keretek között. Ott gyorsabban kapunk és adunk válaszokat, generálunk gondolatokat, amelyeket azonnal értékelhetünk, és még hosszan folytathatnánk a sort. Az online munkavégzés több tervezést igényel és kevesebb spontán interakciót biztosít. Hiányzik a kollégáim jelenléte.