1998 óta március 6-a a Nemzetközi Energiahatékonysági Nap, melynek célja a megfontolt és tudatos energia-felhasználás népszerűsítése, ösztönzése. Egy átlagos magyar családi ház szigetelésével több mint 0,7 tonnával, 40-50 százalékkal is csökkenthetjük az éves CO2-kibocsátásunkat. Magyarországon a lakosság energiafelhasználása kiemelkedően magas, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32 százalékát teszi ki, miközben a környező országokban, például Ausztriában mindössze 23 százalék, Szlovákiában pedig csak 20 százalék ez az arány.*
A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi, hanem anyagi kérdés is. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti.
Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó
Magyarország egy főre jutó évi 6,27 tonnás CO2-kibocsátásából 1,43 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik*. Ez az előző évekhez képest 10 százalékos növekedést jelent, annak ellenére, hogy 2050-re a cél a klímasemlegesség elérése lenne**. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a mutatók emelkedéséhez, a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.
A rezsink háromnegyedét elfűtjük
A Knauf Insulation szakembereinek számítása szerint a családi házakban felhasznált energia 75 százalékát fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 1 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.
Nem mindegy, milyen tető van a fejünk felett
Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra. A Knauf Insulation az Energiahatékonysági Világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem csak életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be, 70 százalékuk ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.
„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m2 tető szorulhat felújításra” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója. Megfelelően szigetelt tető esetén fűtési/hűtési költségünk akár 10 százalékát is megtakaríthatjuk, ami éves szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet hazánkban, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is jelentősen csökkentené” – tette hozzá a szakember.
Szakemberek több évtizedes tapasztalata, hogy akár az 5-6 éves tetők – a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt – is javításra szorulnak. A rosszul kivitelezett, szigetelt tetőt nagyon nehéz, költséges és időigényes kijavítani. Erre kínálhat megoldás a fújható üveggyapot szigetelés, mely akár egy nap alatt megvalósítható bontási és javítási munkák nélkül.
*forrás: https://www.climate-transparency.org/wp-content/uploads/2021/11/2-pager-about-the-Climate-Transparency-Report-2021.pdf
**forrás: https://ec.europa.eu/clima/eu-action/climate-strategies-targets/2050-long-term-strategy_hu
