Drasztikusan csökkent az elmúlt években az adóellenőrzések száma. A historikus adatok és az utóbbi hónapok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági lassulás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) arra ösztönözheti, hogy ismét fokozza a vizsgálatok intenzitását – hívja fel rá a figyelmet az EY. Ez tudatos alkalmazkodást igényel az adózók részéről is.
Közel tizedére (88%-kal) csökkent napjainkra a Magyarországon indított adóellenőrzések száma az elmúlt tíz évben. Eközben a vizsgálatok során feltárt adókülönbözet összege a 2010-es évek elején kiszabott mértéknek mintegy felére (43%-kal) esett vissza.
„A drasztikus csökkenés elsősorban két okra vezethető vissza. A 2008-as pénzügyi válságot követő fokozatos fellendülésre és a gazdaság fehéredésére” – nyilatkozta dr. Séra Gergely, az EY adóperes jogásza. A szakember szerint a NAV által eddig bevezetett intézkedések, mint például az online pénztárgépek, az EKÁER és legutóbb az online számlaadat-továbbítás a jogkövető magatartás előtérbe kerülése mellett a vizsgálatok hatékonyságának jelentős emelkedéséhez is vezettek. Ez nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy hazánkban egyre célzottabban és ritkábban indít vizsgálatot az adóhivatal. Az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági nehézségek miatt most mégis arra kell számítania a hazai cégeknek, hogy a közeljövőben a revizorok egyre gyakrabban keresik fel őket, hogy ellensúlyozzák az államháztartás bevételkiesését.
„Olyan fókuszterületeken, mint például az áfakiutalás előtti vizsgálatok, a transzferárazás vagy az online számlaadat továbbítás már a kijárási korlátozások alatt is az ellenőrzések számának emelkedését tapasztaltuk”– hívta fel rá a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza. – A jelenlegi helyzet érzékenyen érinti nem csak a vállalkozásokat, de a helyi önkormányzatokat és az államháztartást is. Valószínűsíthető, hogy a vizsgálatok gyakorisága egyre több területen tovább nő, és a hatóságok fokozottan ösztönzik majd a cégeket a jogkövető magatartás betartására.”
Az adóellenőrzések száma Magyarországon a 2010-es évek elején volt a csúcson, amikor az erőteljes gazdasági növekedés hiányában kellett biztosítani a költségvetést, amihez az adók hatékony beszedése is fontos eszköz volt. A krízisből való kilábalás, valamint a NAV által bevezetett hatékonyságnövelő intézkedések együtt járultak hozzá, hogy mára Magyarországon drasztikusan csökkenhetett a vizsgálatok száma.
A Pénzügyminisztérium adati szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában általános forgalmi adóból 460 milliárd forinttal több bevétel érkezett az államkasszába, mint az azt megelőző év azonos időszakában. A jövőben a jogkövető magatartás várhatóan még inkább előtérbe kerül, a koronavírus-járvány potenciális költségvetési hatása miatt azonban újra emelkedésnek indulhat az ellenőrzések száma is. A hazai vállalatoknak érdemes minél hamarabb beazonosítaniuk azokat a kockázati területeket, ahol vizsgálatra számíthatnak.
„Az adóellenőrzések azonban nem feltétlenül kell, hogy negatív élményt jelentsenek” – tette hozzá dr. Séra Gergely, az EY adóperes szakértője. – A kulcs itt is a felkészülés. Fel kell készülni arra, hogy milyen válaszokat adnak majd a cégek a NAV potenciális kérdéseire és arra is, hogy a cégek kérdéseire ki fog majd válaszolni. Ha ezek az erőforrások a szervezeten belül szűkösek, akkor célszerű előre gondolkodni és biztosítani azt, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon a külső segítség.”
