Az ABB Robotics és az Egyesült Államok egyik legnagyobb gyermekkórháza, a Texas Children’s Hospital égisze alatt működő Jan and Dan Duncan Neurológiai Kutatóintézet (Duncan NRI) az innovatív, automatizált Drosophila melanogastert (ecetmuslica) áthelyező munkaállomás kifejlesztésével áttörést ért el az orvosi kutatásban. Az ABB YuMi nevű együttműködő robotjára (azaz kobotjára) épülő automatizálási megoldás hatékonyan segíti a betegségek, köztük az Alzheimer-, a Huntington- és a Parkinson-kór tanulmányozását.
Ez az első olyan automatizálási megoldás, amely nem igényli, hogy a muslicákat a kémcsőbe történő áttelepítésük előtt anesztézissel, például szén-dioxiddal mozgásképtelenné tegyék. Ez a korábbi automatizálási megoldásoknál hosszadalmas, munkaigényes folyamat volt, ami negatívan befolyásolhatja a muslicák viselkedését és potenciálisan a vizsgálati eredmények pontosságát is.
Az ABB YuMi kobotja ugyanazokat a mozdulatokat végzi, mint a kutatók, finoman megkocogtatja a kémcsövet, és a muslicákat áttelepíti az egyik kémcsőből a másikba, így lehetővé teszi a tudósok számára, hogy a kulcsfontosságú feladatokra, például az új útvonalak felfedezésére és az új gyógyszerek hatékonyságának tesztelésére koncentráljanak a neurológiai rendellenességek gyógymódjainak kutatása során. A megoldásnak köszönhetően nem kell a muslicákat áttelepítés előtt elaltatni, ami javítja a kutatási eredmények pontosságát, és felgyorsítja az áthelyezési folyamatot.
„Az évek során jelentős fejlődést tapasztaltunk a laboratóriumi automatizálás terén, azonban néhány kulcsfontosságú feladatot még mindig kézzel végeznek, ami hatással lehet a kutatási eredményekre” – mondta Jose-Manuel Collados, az ABB Service Robotics Product Line vezetője. „Az ABB YuMi kobotjának karjai önállóan, de összehangoltan dolgoznak, ami lehetővé teszi az élő muslicák kémcsövek közötti áttelepítéséhez kapcsolódó összetett munkafolyamat automatizálását.”
A Drosophila melanogaster, közismert nevén az ecetmuslica, széles körben használatos a biológia különböző területeinek kutatásában, beleértve a genetikát, a fejlődést és a viselkedést. Az ecetmuslica és az ember számos hasonló genetikai és fejlődési markerrel rendelkezik, ezért világszerte használják az emberi neurológiai betegségek vizsgálatában.
A muslicák rutinszerű tenyésztési folyamata során a kutatók úgy táplálják a rovarokat, hogy azokat harminc naponként friss élelmet tartalmazó fiolákba telepítik át. Egy átlagos laboratóriumban körülbelül húszezer fiolában tenyésztenek muslicákat, és a kutatók a munkanap körülbelül 20 százalékát azzal töltik, hogy a muslicákat „áthelyezik”, azaz a muslicákat tartalmazó kémcsövet egy friss élelmet tartalmazó másik fölé helyezik, megkocogtatják, hogy a muslicák átessenek. A folyamat automatizálására tett eddigi kísérletek úgy zajlottak, hogy áthelyezéskor a muslicák kikerültek a fiolákból, ami miatt a rovarokat nyugtatóval tették mozgásképtelenné.
„Ez az orvosbiológiai kutatást felgyorsító innovatív megoldás az ABB Robotics-szal folytatott több mint két éve tartó szoros együttműködésünk eredménye” – mondta Dr. Juan Botas, a Baylor College of Medicine Molekuláris és Humángenetikai Tanszékének, valamint a Molekuláris és Sejtbiológiai Tanszékének professzora, aki a Duncan NRI vezető kutatója. „Az általam és Dr. Ismael-Al Ramahi által, aki a Baylor College of Medicine adjunktusa, s egyben a Duncan NRI kutatója, vezetett DNRI kutatóinak az ecetmuslica-élettani kutatások, valamint az automatizált, nagy volumenű kísérletek terén szerzett szakmai tapasztalatainak ötvözése az ABB mérnökeinek automatizálási szakértelmével lehetővé tette számunkra egy kobot-alapú megoldás megtervezését, amely csökkenti az időigényt, kiküszöböli a muslicatörzzsekkel kapcsolatos veszteséget, és lehetővé teszi több kísérlet párhuzamos elvégzését.”
