Cyber Intelligence Központot létesített Budapesten a Deloitte

Hírek

A menedzselt kiberbiztonsági szolgáltatások iránti egyre növekvő keresletre válaszul a Deloitte kiberbiztonsági központot hozott létre Budapesten

A menedzselt kiberbiztonsági szolgáltatások iránti egyre növekvő keresletre válaszul a Deloitte kiberbiztonsági központot hozott létre Budapesten Cyber Intelligence Centre (CIC) néven, amely a közép-európai régiót fogja kiszolgálni. A budapesti CIC több mint húsz hasonló központból álló globális hálózathoz csatlakozik, amely Európa, a Közel-Kelet, Afrika, valamint az ázsiai és csendes-óceáni régió kiemelt helyszínein működve a nap 24 órájában kínál korszerű védelmi szolgáltatásokat.

„Az elmúlt hónapokban a térség számos vállalatának nyújtottunk segítséget ügyfeleik és a működési infrastruktúrájuk ellen intézett támadások kivédésében. A kockázat növekedése miatt napjainkra Magyarországon is egyre sürgetőbb feladat, hogy a cégek az eddigi reaktív biztonsági modellről egy felderítésen és korszerű szolgáltatásokon alapuló modellre térjenek át” – mondta el Artur Monteiro, a Deloitte Cyber Intelligence Centre igazgatója. Hozzátette: „A digitális átalakulás, az új szabályozások és a technológiai verseny következtében a kiberbiztonság is változik, ezért a szervezeteknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az adatvédelemre, a jobb és biztonságosabb szoftverek alkalmazására, valamint az üzleti tevékenységük védelméhez szükséges biztonsági intézkedésekre.”

A legtöbb nagy cég alkalmaz valamilyen biztonsági protokollt és védelmi rendszert, a közelmúlt eseményei azonban rávilágítottak arra, hogy a hagyományos kiberbiztonsági módszerek alkalmazása már nem elegendő: az egyre kifinomultabb kártékony szoftverek, a szervezett számítógépes bűnözés és az online feketepiac kínálata miatt szemléletváltásra van szükség. A cégek informatikai és csalásmegelőzési szakértőinek most már a külső kockázati tényezőkre és lehetséges veszélyforrásokra is oda kell figyelniük. Például, idén nyáron figyelmeztették a pénzintézeteket, hogy a támadók a legnagyobb bankok weboldalaihoz hasonló honlapokat hoznak létre, így próbálják félrevezetni a felhasználókat, és érzékeny adatokat kicsalni tőlük. Ezen oldalak egy része a cégekre szabott modulokat használt, melyek az online feketepiacon akár már húsz dollárért is hozzáférhetők a támadók számára.

A CIC segítséget nyújt a helyi és regionális cégeknek abban, hogy megvédjék a kritikus eszközeiket a már ismert és a még ismeretlen típusú fenyegetésekkel szemben. Ezt a célt a fenyegetések folyamatos nyomon követésével, valamint specializált, számítógépes bűnözés elleni szakértői szolgáltatások nyújtásával valósítja meg. A Deloitte EMEA-térségre kiterjedő kiberbiztonsági hálózata 1200 szakértőből áll, akik egytől egyig arra törekszenek, hogy ügyfeleik rendszereit biztonságosabbá, éberebbé és ellenállóbbá tegyék. Az új, dedikált központ létrehozásának köszönhetően ezek a szolgáltatások már Magyarországon és Közép-Európa más országaiban is elérhetőek.

 

A fenyegetések nemcsak a pénzintézetek ellen irányulnak, de más iparágakat is érintenek (így például az autógyártást, a gyáripart, az egészségügyet, a bányászatot, a telekommunikációt és a szórakoztatóipart is), a támadások célja pedig sokféle lehet, a zsarolástól az üzleti tevékenység megbénításáig.

A menedzselt kiberbiztonsági szolgáltatások iránti egyre növekvő keresletre válaszul a Deloitte kiberbiztonsági központot hozott létre Budapesten Cyber Intelligence Centre (CIC) néven, amely a közép-európai régiót fogja kiszolgálni. A budapesti CIC több mint húsz hasonló központból álló globális hálózathoz csatlakozik, amely Európa, a Közel-Kelet, Afrika, valamint az ázsiai és csendes-óceáni régió kiemelt helyszínein működve a nap 24 órájában kínál korszerű védelmi szolgáltatásokat.
„Az elmúlt hónapokban a térség számos vállalatának nyújtottunk segítséget ügyfeleik és a működési infrastruktúrájuk ellen intézett támadások kivédésében. A kockázat növekedése miatt napjainkra Magyarországon is egyre sürgetőbb feladat, hogy a cégek az eddigi reaktív biztonsági modellről egy felderítésen és korszerű szolgáltatásokon alapuló modellre térjenek át” – mondta el Artur Monteiro, a Deloitte Cyber Intelligence Centre igazgatója. Hozzátette: „A digitális átalakulás, az új szabályozások és a technológiai verseny következtében a kiberbiztonság is változik, ezért a szervezeteknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az adatvédelemre, a jobb és biztonságosabb szoftverek alkalmazására, valamint az üzleti tevékenységük védelméhez szükséges biztonsági intézkedésekre.”
A legtöbb nagy cég alkalmaz valamilyen biztonsági protokollt és védelmi rendszert, a közelmúlt eseményei azonban rávilágítottak arra, hogy a hagyományos kiberbiztonsági módszerek alkalmazása már nem elegendő: az egyre kifinomultabb kártékony szoftverek, a szervezett számítógépes bűnözés és az online feketepiac kínálata miatt szemléletváltásra van szükség. A cégek informatikai és csalásmegelőzési szakértőinek most már a külső kockázati tényezőkre és lehetséges veszélyforrásokra is oda kell figyelniük. Például, idén nyáron figyelmeztették a pénzintézeteket, hogy a támadók a legnagyobb bankok weboldalaihoz hasonló honlapokat hoznak létre, így próbálják félrevezetni a felhasználókat, és érzékeny adatokat kicsalni tőlük. Ezen oldalak egy része a cégekre szabott modulokat használt, melyek az online feketepiacon akár már húsz dollárért is hozzáférhetők a támadók számára.
A CIC segítséget nyújt a helyi és regionális cégeknek abban, hogy megvédjék a kritikus eszközeiket a már ismert és a még ismeretlen típusú fenyegetésekkel szemben. Ezt a célt a fenyegetések folyamatos nyomon követésével, valamint specializált, számítógépes bűnözés elleni szakértői szolgáltatások nyújtásával valósítja meg. A Deloitte EMEA-térségre kiterjedő kiberbiztonsági hálózata 1200 szakértőből áll, akik egytől egyig arra törekszenek, hogy ügyfeleik rendszereit biztonságosabbá, éberebbé és ellenállóbbá tegyék. Az új, dedikált központ létrehozásának köszönhetően ezek a szolgáltatások már Magyarországon és Közép-Európa más országaiban is elérhetőek.
A fenyegetések nemcsak a pénzintézetek ellen irányulnak, de más iparágakat is érintenek (így például az autógyártást, a gyáripart, az egészségügyet, a bányászatot, a telekommunikációt és a szórakoztatóipart is), a támadások célja pedig sokféle lehet, a zsarolástól az üzleti tevékenység megbénításáig.

SOCIAL MEDIA