Tudta, hogy egy átlagos európai polgár évente 4,8 tonna hulladékot termel, melynek a jelentős része műanyagból készült csomagolóanyag? Hazánkban sem sokkal jobb a helyzet, Magyarországon csak műanyag csomagolásból 30,5 kg hulladék jut egy főre évente, és ennek csupán 27,5%-át dolgozzák fel újra.[1] A néhány nap múlva induló Műanyagmentes Július erre a problémára hívja fel a figyelmet, és a kihíváshoz való csatlakozással mi magunk is tehetünk azért, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön be a mindennapi használatba.

Földünkön a különböző típusú hulladékok közül a műanyag hulladék mennyisége növekszik a legnagyobb ütemben. A PET-palackokból és műanyagzacskókból is percenként 1 millió darabot használunk világszerte, amelyekből az utóbbi 25 perc után már a kukában végzi. [2] Ráadásul a műanyagot újrahasznosítani sem lehet teljes mértékben, mert a folyamat minőségi és mennyiségi veszteséggel jár. Sajnos nem ez a legnagyobb probléma, egyelőre a műanyag hulladék újrahasznosítás céljából történő gyűjtése sem megoldott! A PET-palackok mindössze egyharmadát hasznosítják újra, a többi a szeméttelepeken, vagy a természetben végzi, ahol a „természetes” lebomlási idő akár 450 évig is eltarthat. [3]

A műanyagok nagyrésze ráadásul nem képes teljesen lebomlani, csupán apró részecskékre aprózódik, mikroműanyaggá alakul. [4] A természetbe kikerülő felfoghatatlan mennyiségű műanyag szemét nemcsak az élővilágot veszélyezteti, de a klímaválság súlyosbodását is fokozza, hiszen a műanyag is kőolajszármazékokból készül, hatalmas károsanyag-kibocsátással.[5]

A sok szemét túlnyomó része vizeinkben végzi, szennyezve folyóinkat, tavainkat, tengereinket. Az áramlatoknak köszönhetően a hulladékok hatalmas szemétszigetekké álnak össze, a legnagyobb jelenleg a Csendes-óceánban lebeg, 1, 8 milliárd darab műanyag szemétből áll, 80 000 tonnás és 1,6 millió négyzetkilométer, tehát Magyarország területének a 17-szerese.[6] Sajnos nekünk sem kell ilyen messzi menni, hogy találkozzunk ehhez hasonló problémákkal, a tiszai és a dunai szennyezés egyre súlyosabb és nagyobb mértékű, csak a Dunával naponta 4,2 tonna műanyag hulladék kerül a Fekete-tengerbe.

A hulladék és a műanyag okozta szennyezés nem csak a vizek élővilágát érinti, a Föld minden területén jelen van. Legtöbbet a bálnákról, teknősökről és halakról hallhatunk, akik hatalmas veszélynek vannak kitéve a műanyagszennyezés miatt, azonban ez a fenyegetettség már elérte a szárazföldet is. 390 ezer tevéből már 1%-ot kiirtott a műanyag.[7] Azonban minket embereket mégis talán az a tény ijesztett meg leginkább, hogy hetente körülbelül 5 gramm mikroműanyagot viszünk be szervezetünkbe ételeinkkel és italainkkal, ami olyan, mintha hetente megennénk egy bankkártyát. [8] Ennek szervezetünkre gyakorolt hatását még vizsgálják a tudósok, azt azonban elmondhatjuk már most, hogy ez biztosan nem természetes.

Hazánkban 2021 júliusától betiltanak számos egyszer használatos műanyagot és 2023-tól az egyszer használatos italcsomagolások is visszaválthatóak lesznek. A központi szabályozás mellett persze az egyéni felelősség is kiemelten fontos szerepet játszik a változás elérés érdekében, hiszen az a legjobb hulladék az, ami meg sem termelődik.

Rengeteg módja létezik annak, hogy hogyan tudjuk csökkenti a termelődő hulladék mennyiségét, minimalizálni a műanyaghasználatot.

Mielőtt elindulunk a boltba, ellenőrizzük, hogy elraktuk-e a vászontáskákat, kosarakat, tárolóüvegeket, így elkerülhetjük azt, hogy az üzletben kelljen kérni egyszer használatos műanyagszatyrot.
A zöldségeket, pékárut sem kell eldobható műanyag zacskóba tenni, saját magunk is készíthetünk többször használatos zacskókat, de sok üzletláncban is már kaphatóak a vékony tülltasakok.
Terjednek a csomagolásmentes üzletek, ahova saját tárolóeszközeinkbe rakhatjuk a megvásárolni kívánt termékeket, akár élelmiszert, tisztítószereket.[9]
Hazánkban évente több mint egymilliárd PET palack kerül forgalomba, ennek pedig kevesebb mint tizedét hasznosítjuk újra. Hordjunk inkább magunkkal kulacsot, amelyből friss csapvizet vagy szűrt vizet fogyaszthatunk!
Olyan termékeket tegyünk a kosárba, melyeken nincs vagy nagyon kevés a felesleges csomagolóanyag.

Nehéz lenne minden szabályt egyik napról a másikra beépíteni az életünkbe, érdemes fokozatosan haladni, kezdjük akár a műanyagmentes júliussal, csatlakozzunk a nemzetközi kihíváshoz, hiszen kis tettekkel is nagy változást érhetünk el!

[1] Európa Bizottság jelentése 2018 https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/e6f102e3-0bb9-11e8-966a-01aa75ed71a1/language-en

[2] https://humusz.hu/hirek/szakits-muanyaggal/27628

[3] https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/7444/legalabb-egymilliard-pet-palack-megy-a-szemetbe-evente-kotelezo-ujratoltest-kovetel-a-greenpeace/

[4] https://laboratorium.hu/mikromuanyag

[5] https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/8095/fluor-tomi-es-a-greenpeace-nekimegy-az-eldobhato-muanyagoknak/

[6] https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2021_03_09/kiderult_honnan_szarmazik_a_nagy_csendesoceani_szemetszigetbe_osszesodrodott_hulladek

[7] https://www.sciencenews.org/article/camel-eating-plastic-trash-waste-deadly-masses

[8] https://wwf.hu/hireink/egyeb-termeszetvedelem/egy-bankkartyanyi-muanyagot-eszunk-meg-hetente/

[9] https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20210131/gombamod-szaporodnak-az-ilyen-boltok-magyarorszagon-egyre-tobben-vasarolnak-igy-1110018