A kormány amerikai látogatása utáni napokban felvett, országos reprezentatív minta eredményei alapján a Tisza továbbra is vezet, de míg tábora nem nőtt az elmúlt négy hónapban, a Fidesz 9 százalékponttal növelte biztos szavazóinak körét a nyár óta. Orbánt hajszálra ugyanannyian látnák szívesen még négy évig, mint amennyien elküldenék, de a pártot választani egyelőre nem tudók általában az ellenzéki narratívát érzik inkább a magukénak. Meglepő eredmény, hogy a magyarok 70%-a úgy gondolja, találkozott az elmúlt hónapban fake news-zal, ahogy az is, hogy még a kormánypárti szavazók is fontosabbnak tartják az energiabiztonságot, mint az ország katonai védelmére való felkészülést.

Tisza vagy Fidesz: csökken a különbség a bizonytalanok felzárkózásával

A biztos szavazó pártválasztók között a Tisza Párt támogatottsága 52%-ról 47%-ra csökkent, míg a Fidesz támogatottsága 38%-ról 42%-ra nőtt, ez továbbra is 5 százalékpontos Tisza-előnyt jelent. A teljes népesség körében azonban a Minerva kutatásai szerint a Tisza tábora immár június óta változatlan (35,8%), míg a Fideszt preferálók aránya 23%-ról 32,4%-ra nőtt. Ezzel együtt az egyéb pártok szavazóinak aránya ez idő alatt 2,8 százalékponttal, míg a bizonytalanoké 7,7 százalékponttal csökkent – azaz a Fidesz elsősorban a bizonytalanok közül tudta növelni a pártot választók csoportját.

A Tiszára szavazni tervezők 55%-a egyértelműen a korábbi ellenzék táborából érkezett, hiszen sosem szavazott a Fideszre. Arról a 40%-ról, aki korábban már szavazott a jelenlegi kormánypártra, nem tudjuk, hogy ezt mikor tette, így nem is jelenthetjük ki, hogy a Tisza miatt hagyta el a Fidesz táborát, de az valószínűsíthető, hogy számottevő arányban vannak közöttük konzervatív értékrendű szavazók is.

Maradjon-e Orbán?

A legnagyobb és legélesebb véleménykülönbség abban a kérdésben jelentkezett, hogy a válaszadó szeretné-e, ha Orbán Viktor még négy évig tovább vezetné az országot. A fideszesek elsöprő többsége természetesen igennel, a Tisza pártiak pedig nemmel válaszoltak, utóbbiak körében egy picivel magasabb volt a bizonytalanok („nem tudom”) aránya. A többi párt szavazói, illetve a pártválasztásban bizonytalanok inkább a tiszásokkal értenek egyet e tekintetben, ami arra utal, hogy a Fidesz mozgósító kampánya kevésbé tud további jelentős bázist megszólítani. A végeredmény ebben a kérdésben a teljes egyenlőség lett: míg 20% nem nyilvánított véleményt, a többiek 40-40%-a marasztalná vagy küldené el a miniszterelnököt.

Mit tudhatunk a bizonytalanokról?

Mivel sokak szerint ez a csoport fogja eldönteni a választást, több kérdés is célozta annak vizsgálatát, hogy a pártválasztás tekintetében bizonytalanok és titkolózók melyik nagy párthoz állnak közelebb. Ennek eszköze volt a kérdés, hogy a válaszadó melyik párt győzelmére fogadna, illetve mit gondol, egy tetszőleges szomszédja véleménye szerint kire fog szavazni.

A tippversenyt orrhosszal a Fidesz nyerte: a tiszások túlnyomó többségben a Tiszát várják győztesnek, a fideszesek közel 100%-a a Fideszt, a különbség a többiek, azaz az egyéb pártok szavazói és a bizonytalanok körében mutatkozik: ők ugyan a Fideszt látják esélyesebbnek, de a köreikben nagyon nagy (39%, illetve 66%) azok aránya, akik nem tudják, kire fogadnának.

A szomszédra vonatkozó megérzések együtt jártak a pártszimpátiával, a biztos pártválasztók szomszédaikat is hasonló gondolkodásúnak tartják (a Fidesz szavazók csak 10,4%-a gondolt tiszás szomszédra, ahogy a tiszásoknál is csak 12,1% volt a fideszesnek sejtett szomszédok aránya). A bizonytalanok és a más pártot választók kissé magasabb arányban sejtenek Fidesz szavazót a szomszéd ajtó mögött, mint Tisza-szimpatizánst, de náluk rendkívül magas volt a “nem tudom” válaszok aránya.

Ugyancsak a bizonytalanok másodlagos preferenciáit igyekezett felderíteni az a kérdéssor, ahol ellentétpárok közül kellett kiválasztani a fontosabbat: mit tartanak az ország nagyobb problémájának: a migrációt vagy a korrupciót, a megosztottságot vagy a külföldi befolyást, illetve fontosabb-e az adók csökkentése vagy a nyugdíjak emelése, valamint az energiabiztonság vagy a katonai védelem?

Itt általánosságban azt lehet mondani, hogy a Fidesz szavazói a fideszes narratívába illeszkedő problémákat tartják nagyobbnak, míg a többi három csoport inkább a másik oldalra áll. Ezzel némileg szembe megy az energiabiztonság vagy katonai védelem kérdése, itt ugyanis még a Fidesz szavazóinak 61.5%-a is az energiabiztonságot preferálja, teljes egyetértésben a másik három csoporttal.

Ki honnan tájékozódik?

A Tisza Párti szavazók mintegy kétharmada elsősorban online tájékozódik, és csak 11%-ban a hagyományos médiából. Ezzel szemben a Fidesz szavazóinak 42%-a a hagyományos médiát használja, és csak 26%-a figyeli az online elérhető tartalmakat. A Tisza szimpatizánsainak közel 90%-a találkozik a közösségi médiában közéleti tartalmakkal, a fideszesek esetében ez az arány csak 55%.

Ez az eredmény összefüggést mutat a választók kormegoszlásával is, hiszen az idősebbek körében magasabb a hagyományos média használata és a Fidesz is elsősorban ebből a korcsoportból nyeri támogatása java részét.

Fake news

Általánosságban a válaszadók igen magas százaléka, 70%-a válaszolt egyértelmű igennel arra a kérdésre, hogy találkozott-e az elmúlt egy hónapban hamisnak, manipuláltnak vagy „fake news”-nak tartott tartalmakkal, míg 20% nemmel válaszolt. A Tisza Pártiak 93%-a találkozott a jelenséggel, ami elsöprő arány, de még a fideszesek esetében is magas, 57%-os a fake newst sejtők részaránya.

Háttér

A Minerva Intézet mesterséges intelligencia-alapú robotasszisztenssel végzi telefonos közvélemény-kutatásainak adatfelvételét – ezt a megoldást a megkérdezettek túlnyomó többsége semlegesnek, szokatlannak vagy kifejezetten pozitívnak élte meg, mindössze 18% számolt be negatív tapasztalatokról. A november 10. és 13. között lefolytatott kutatást független kutatóintézetként – megrendelő nélkül, saját szakmai céljai alapján – végezte. A kutatás célja a pártpreferenciák feltérképezése, különös tekintettel a rejtőzködő vagy még tétovázó szavazók viselkedésének predikciója volt.

A Minerva Intézet elsődleges célja az MI-alapú adatfelvétellel a kutatási módszertan megújítása. A Minerva Intézet nem kíván újabb közvélemény-kutató szervezetté válni, ezért teljeskörű elemzést sem tesz közzé, viszont az eredmények adatbázisát bárki számára elérhetővé teszi honlapján