A Levegő Munkacsoport javaslatot dolgozott ki és küldött az agrárminiszternek arra, hogy az országos szabályozás megengedje az önkormányzatoknak a szilárd tüzelőanyagok háztartási égetésének korlátozását. Egyúttal szorgalmazza, hogy a kormány segítse elő a kevésbé környezetszennyező fűtési módokra történő átállást, különösen a korlátozást bevezető településeken.
Napjaink legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a rossz levegőminőség, elsősorban a levegőben szálló apró részecskék magas koncentrációja. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájába már hosszú évek óta a legtöbb panasz lakossági égetésekkel kapcsolatban érkezik, a gazdasági válság óta újra reneszánszát éli a szén- és fatüzelés, továbbá nagyon sokan tüzelnek el – illegálisan – hulladékot.
Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője elmondta: „Magyarországon a légszennyező finom részecskéknek 83 százaléka keletkezik a lakossági fűtésből. Apró méretüknél fogva, a tüdőn, léghólyagocskákon keresztül bejuthatnak a véráramba, és onnan a létfontosságú szervekbe, akár halálos kimenetelű elváltozásokat is okozva. Nagyon fontos emiatt, hogy ahol a feltételek adottak, ott a szilárd tüzelést megfelelően korlátozhassák a helyi szabályok”
A civil szervezet a környezetvédelmi törvény megfelelő kiegészítésével hatalmazná fel az önkormányzatokat arra, hogy a szilárd tüzelőanyagok használatát korlátozzák a településükön vagy azok egy részén (például óvodák, bölcsődék környékén), amennyiben erre lehetőséget látnak. Hasonló előírásokra nemzetközi példákat is találunk, a lengyel parlament 2016-ban fogadott el törvénymódosítást, ami lehetővé tette a szilárd tüzelés helyi korlátozását. A kitartó lakossági fellépésnek köszönhetően Krakkóban 2019 szeptemberében hatályba is lépett a szilárd tüzelés tilalma, és hamarosan más lengyel városok is hasonló szabályozást vezetnek be.
Az intézkedéssel párhuzamosan természetesen állami segítséggel lakossági támogatási programokat kell indítani a fűtéskorszerűsítésre, amelyeket akár az Európai Unió Helyreállítási Alap is finanszírozhatna.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke megállapította: „A környezetkímélőbb fűtési módok elterjesztésére költött állami és önkormányzati források már rövid idő alatt megtérülnek, hiszen a csökkenő légszennyezés a lakosság egészségi állapotnak javulásával, ezzel összefüggésben pedig a jövedelemtermelő képesség javulásával és az egészségbiztosítási költségek csökkenésével jár.”
Magyarországon a légszennyezés évente 13 ezer ember korai halálát okozza és ezek az emberek átlagosan mintegy 12 évet veszítenek az életükből. A rossz levegő évi egymillió megbetegedésért is felelős. Az ezek miatti gazdasági károk pedig meghaladják az évi 1500 milliárd forintot.
