2030-ra a rendelkezésre álló vízkészletek 40 százalékkal elmaradnak majd a globális szükséglettől, és azt tekintve, hogy az emberiség közel 10 százaléka most is éhezik, egészen ijesztő kilátás, hogy 30 éven belül már megközelítőleg 10 milliárd ember él majd a Földön. Az ezzel együtt járó élelmiszerigénynek óriási kihívás megfelelni, a probléma pedig egyre nagyobb figyelmet irányít az agrotech fejlesztésekre: 2030-ra a mezőgazdasági innovációk piacának értéke elérheti a 43 milliárd dollárt.

„Az élen ebben a szektorban Dél-Ázsia jár, de a nyugat-európai államok és az USA is fejlett agrotech ökoszisztémával rendelkezik. Egy friss felmérés szerint egyébként a technológiák közül a IoT (dolgok internete, 19%), a robotika (17%) és a mesterséges intelligencia (14%) és a precíziós mezőgazdaság hatása a legjelentősebb az agráriumban, és valóban számos izgalmas és nagyon hatékony példát láthatunk erre már a gyakorlatban” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kapa helyett már okoseszköz kell a gazdák kezébe

A robotizálásnak és az automatizálásnak köszönhetően ma már egyre kevesebb fizikai erőbefektetést igényel a gazdaságok napi működtetése, ugyanakkor a változékony időjárás, az egyre kiszámíthatatlanabbá váló vízellátás és a gazdasági környezet kihívásai miatt egyre nagyobb szükség van arra, hogy a termelők átlássák a földeken zajló folyamatokat és gyorsan tudjanak reagálni az esetleges krízisekre. Az egyik legjelentősebb agrotech megoldás erre az úgynevezett precíziós mezőgazdaság. Ez egy olyan erőforrás-gazdálkodási stratégia, amely a drónok, szenzorok és egyéb okoseszközök által gyűjtött nagy mennyiségű adatot használja fel arra, hogy a döntéshozatalt segítse. Így például a terméshozam olyan változóit képes monitorozni, elemezni és előrejelezni, mint a nedvességtartalom, a talaj állapota és a mikroklíma. Nézzünk pár további izgalmas innovációt, mely nem csak az élelmezés, de a fenntarthatóság szempontjából is jelentős!

Beltéri növénytermesztés „okoskörnyezetben”

A jelenséget eddig többnyire csak sci-fikben láthattuk, a valóságban azonban egyre több beltéri gazdaság létesül. A technológia függőlegesen elhelyezett termesztőpolcokat használ, hogy korlátozott helyen növelje a terméshozamot, és ebben kulcsszerep jut annak, hogy a körülményeket gyakorlatilag szabadon igazíthatjuk a növények igényeihez a hőmérséklet, páratartalom vagy éppen a vízellátás tekintetében, sőt, ezek optimalizálását akár az algoritmusokra is bízhatjuk.

Egészségesebb állatok, magasabb hozam

Az automatizáció az állattartást is meghódította, számos olyan megoldást hozva, melyekkel a gazdák hatékonyabban, szinte haszonállatra szabva képesek gondoskodni az állományról. Az automatizált tejfeldolgozó berendezések emberi beavatkozás nélkül fejik a teheneket, és az érzékelők segítségével a tej minősége is nyomon követhető, miközben a legújabb etetőrendszerek az állatok számára az egyedi igényeikhez igazított takarmánykeverékeket biztosítanak éppen a szükséges mennyiségben.

A legnagyobb kincsünk a víz

A hatékony öntözéses módszerek a mezőgazdaság egyik alapkövét jelentik, hiszen a segítségükkel olyan területeket is művelés alá vonhatunk, melyeket egyébként a szárazság miatt nem lenne lehetséges. A szűkös vízkészletek korában is nagy probléma azonban a túlöntözés, mely még a környékbeli természetes vizek ökoszisztémáját is károsíthatja a bemosódó műtrágya és vegyi anyagok miatt. A legfontosabb fejlesztések így talán ennek megoldására irányulnak, léteznek például olyan mikrocsepegtetők, melyek közvetlenül a növények gyökeréhez adagolják a vizet szükség szerint, így akár 50 százalékkal is javíthatják a vízfelhasználást.

A magyarok sem maradnak el a fejlesztésben

A fentiek közül számos területen jeleskednek a hazai agrár startupok is, fejlesztéseik például alkalmasak a vízkészletek vagy éppen a betakarított és betárolt termények minőségének monitorozására, találunk mobil meteorológiai állomást a fagykárok elleni harchoz, de friss innováció a digitális rovarcsapda is. Utóbbi fény vagy feromonok segítségével vonzza magához a kártevőket, majd felvételt készít róluk és egy speciális képfelismerő program, valamint egy applikáció révén a gazdák pontos jelzést kaphatnak a rajzás dinamikájáról és megfelelően védekezhetnek a rovarok ellen. De létezik innovatív magyar megoldás a precíziós városi kertészetre is. Miközben szaporodnak a fenntartható mezőgazdasági termelést támogató technológiai megoldások, fontos látni, hogy a kapcsolódó ökoszisztéma rendkívül sokszereplős, különböző célokkal és érdekekkel (például vetőmaggyártók, feldolgozó vállalatok, kormányok) – írják.

„Az érdekelt felek tevékenységének összehangolása rendkívül jelentős előrelépést jelenthetne a jövőtudatos gazdálkodásban, a technológia pedig ebben is segíthet. A ma már digitálisan is rendelkezésre álló adathalmaz nem csupán egy-egy szereplő termelésének optimalizálásában nyújthat támogatást, de világszerte irányjelző lehet a gazdálkodással foglalkozók számára. A kifejezetten erre a szegmensre fejlesztett felhőplatformok hozzáférést biztosíthatnak műhold-képekhez, az időjárás vagy rovarrajzás trendjeihez. Több az értékes információ és sokkal könnyebb azok megosztása, mint bármikor korábban, így csak az érintett feleken múlik, hogy közösen eredményesebben tudják felvenni a versenyt a globális élelmezés egyre élesedő kihívásaival” – teszi hozzá Gönczy Gábor.