Évek óta 20 százalék körül alakul a női zenei alkotók aránya Magyarországon, jelentős többségük szövegírással foglalkozik. A 2018-ban regisztrált női dalszerzők közel 60 százaléka 30 évesnél fiatalabb – derült ki az Artisjus nőnap alkalmából közzétett statisztikáiból. A nemek közti egyenlőtlenség a zeneipar globális kihívása.
Bár a KSH adatai szerint a felsőfokú végzettségű nők Magyarországon jelentős többséget képviselnek a művészetek területén (62 százalék), a hazai dalszerzők csupán 20 százaléka nő. Kevésnek tűnhet, pedig valójában látványos a növekedés: a szövegíró és zeneszerző nők aránya hazánkban 2015-ben 16, míg 2005 előtt mindössze 5 százalék volt. Az elmúlt évekre jellemző 20 százalékos aránnyal Magyarország a női dalszerzők arányát tekintve felzárkózott az európai átlaghoz.
A nemek közötti egyenlőtlenség a globális zenei világ egyik nagy kihívása. Az elmúlt években számos nemzetközi kezdeményezés törekszik javítani a statisztikákon. Tavaly indult el a zeneiparban dolgozó nőket összefogó globális adatbázis, és a női esélyegyenlőségért küzd az Artisjust is a tagjai között tudó európai jogkezelők egyesületének Women@CISAC elnevezésű programja is.
A dalszöveg a favorit
Az elmúlt négy évben mintegy ezer új szövegíró és zeneszerző nő regisztrált az Artisjusnál. A statisztikák szerint ők inkább a szövegírásban aktívak, ugyanis a 2018-ban regisztrált női alkotók 43 százaléka kimondottan dalszövegíró. Közel egyharmaduk zenét is ír a szövegek mellett, míg másik egyharmaduk kizárólag zeneszerző. Ezt támasztja alá a Dal című televízióműsor idei évada is, ahol nyolc olyan szerzemény is bekerült a legjobb 30 közé, amelynek szövegét nő írta.
Vezet a pop
A 2018-ban született új magyar zeneszámok 16 százalékának volt női alkotója (is). A szerzői egyesület azt is felmérte, hogy a tavaly született új szerzemények esetében mely műfajokban voltak különösen aktívak a nők. Az általuk írt zenék 30 százaléka popdal, de több száz rock/metál számot is bejegyeztek (12 százalék) – valamint az alternatív (12 százalék), a klasszikus, instrumentális (12 százalék) és az electro/dance (10 százalék) stílusokban is aktívak voltak. Az adatok szerint a hiphopban kevés nő alkot: a szerzemények mindössze 2 százaléka sorolható ebbe a műfajba.
Aktív fiatalok
Az Artisjusnál tavaly regisztrált női dalszerzők közel 60 százaléka 30 év alatti, mintegy 13 százalékuk pedig 20 évesnél is fiatalabb alkotó. A legalább egy női szerzővel bíró zeneművek egyharmadát a 30 évnél fiatalabbak írták 2018-ban.
A női alkotók szerepének erősödése a szakmai elismerésekben is tetten érhető. A legjobb zeneszerzőknek és szövegíróknak járó Artisjus-díjak kiválasztottjai között is egyre gyakrabban találhatunk hölgyeket. Különösen igaz ez a 30 év alattiaknak járó junior kategória esetén, ahol 2016 óta minden évben van női alkotó a díjazottak között:
Adamis Anna – 1998
Szabó Ágnes – 2009
Palya Bea – 2010
Szirtes Edina „Mókus” – 2012
Váczi Eszter – 2014
Tallér Zsófia – 2015
Jónás Vera – 2016 (junior díj)
Kozma Kata – 2017 (junior díj)
Várallyay Petra – 2017 (junior díj)
Lábas Viki (Margaret Island tagjaként) – 2018 (junior díj)
Szeder-Szabó Krisztina – 2018 (junior díj)
Schoblocher Barbara (Blahalouisiana tagjaként) – 2019 (junior díj)
„A dalok nagyja a magyar poptörténetben férfi szemszögből lett megírva, így van mit kifejteni a másik oldalról bőven” – bátorítja női dalszerzőtársait a junior Artisjus-díjas Szeder.
Az Artisjusról
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.
Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezenkívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.
