Az elmúlt években, minden kétséget kizáróan, a modern vállalatok életében is egyfajta csendes „apa-forradalom” vette kezdetét. Ennek a pozitív szemléletváltásnak részeként egyre több munkahely látja úgy, hogy a kisgyermekes édesapák apai szülői szabadságának biztosításával mind a munkavállaló édesapák, mind pedig a munkáltató vállalatok előnyös helyzetbe kerülnek.
A kisgyermekes apák munka-magánélet területén elvégzett vizsgálatok minden tekintetben alátámasztják, hogy az apai szülési szabadság biztosítja az apák testi-lelki egészségének megőrzését, stabilizálja a családi életet, illetve hatékonyabb és motiváltabb munkavégzésre ösztönzi az érintetteket. A felmérések alapján megállapítható, hogy a fiatal édesapák közül évről évre egyre többen igénylik, hogy munkahelyük biztosítsa számukra az apai szülési szabadság lehetőségét, vagy ehhez hasonló kisgyermekes apai kedvezményeket. A munkaerőpiacon végzett vizsgálatok megerősítik, hogy egyre több fiatal, kompetens férfi keres olyan munkaadót, aki megfelelő apa támogatási rendszerrel is rendelkezik. A Boston College 2014-es New Dad riportja szerint az édesapák 89 %-a tartotta fontosnak, hogy munkahelye biztosítsa számára a munkahelyi apa szabadságot.
A kisgyermekes édesapák védelme
Számos kutatás kiemeli, hogy egy gyermek megszületése körüli időszakban az édesapák jelentős része is hormonális, idegrendszeri és mentális változáson megy keresztül. A nem megfelelő munka-magánélet egyensúly elmaradása az apák nagy részénél hangulatzavarokhoz, az úgynevezett „ baby-blue” jelenség felerősödéséhez, sokszor depresszióhoz vezethet. Az alvásmegvonás már rövid távon is a megfelelő érzelmi szabályozás, helyes helyzetfelismerés jelentős romlását okozhatja. A témában elvégzett nagy számú vizsgálat alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy a vállalati apai szülői szabadság biztosítása a leghatékonyabb eszköz a kisgyermekes apák mentális túlterheltségének, az alvásmegvonásból származó hangulatingadozások és a kisgyermekes apai depresszió kialakulásának megelőzésére. Ismert az a tény is, hogy az európai adatokhoz hasonlóan a magyar férfaik első gyermeke az apák 40 éves kora körül vagy azt követően születik meg. Mindezt figyelembe véve azt is kijelenthetjük, hogy sok munkavállaló férfi esetében a karrierépítés közepén kínált apai szülői szabadság egyben kiégés megelőző programként is értékelhető. Az Egyesült Királyságban publikált kutatás szerint, mely a munkahelyi kiégés veszélyét vizsgálta, a dolgozó szülők 67%, a dolgozó apák 72%-a érezte úgy, hogy teljes mértékben kimerült. (Talking Talent, 2017)
Kisgyermekes Apa Szindróma helyett
Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója „Kisgyermekes Apa szindrómának” (KASZ) nevezte el azt a jelenséget, amikor fiatal, egészséges édesapák különösebb előjel nélkül ágynak esnek, esetleg idegileg összeomlanak. A munkahelyi támogatás azért is fontos, mert az apák egy jelentős része ma is fél a munkahelyi diszkriminációtól és félti állását vagy karrierjét. A KASZ leggyakrabban a legmegbízhatóbb munkavállalóknál jelentkezik, akik egyszerre szeretnének lojálisak maradni és megfelelően teljesíteni a munkahelyükön, illetve otthon apaként is. Ők vannak a legnagyobb veszélyben. A KASZ bekövetkezte nagy teher egy kisgyermekes család számára, a megelőzése közös felelősségünk. A munkahelyek pedig egy kiváló dolgozót veszíthetnek el vagy nyerhetnek meg maguknak, ha képesek ezt a helyzetet időben felismerni és megelőzni.
A családi élet stabilizálása
Ugyancsak kiterjedt kutatások eredményei támasztják alá, hogy az apai szülői szabadság előnyös hatással van a párkapcsolatra és a családi élet minőségére. ( Richard J. Petts, Ball State University Daniel L. Carlson, University of UtahChris Knoester, The Ohio State University) 2019-es vizsgálatukban egyértelműen kimutatták, hogy ezekben a családokban szignifikánsan alacsonyabb a válások száma. Anna Olaffson 2020-ban, izlandi apák között végzett vizsgálata megerősítette, hogy a válási hajlandóság csökkenése 15 év után is kimutatható az érintett családoknál. Az apaságot megélő apák pedig nagy százalékban kompetencia növekedésről, lélektani megerősödésről, pozitív önbizalomról számolnak be. Fontos szempont az is, hogy az otthon maradó édesapák reálisabban értékelik a háztartási munka és a gyermeknevelés feladatait, jobban megértik az anyák szempontjait. Az otthonmaradó apákkal egy háztartásban élő anyák a kutatások szerint jobb egészségi állapotban vannak és kevesebb gyógyszert fogyasztanak mint kevésbé szerencsés társaik.
Apa-gyermek kapcsolat
A Boston Colleg Center for Work and Family 2019-ben elvégzett felmérésében megkérdezett apák 96 %-a érezte úgy, hogy gyermekével mélyebb lett a kapcsolata az apai szülői szabadság ideje alatt. Az apa szabadság azért is rendkívül fontos, mert az apa-gyermek érzelmi kapcsolat ebben az időszakban fejlődik a legintenzívebben. Pszichológiai kutatások igazolják, hogy a kisgyermekkori apa-gyerek kötődés mértéke meghatározza, hogy 5, 10, vagy 15 év elteltével milyen lesz apa és gyermeke viszonya. A korai apai jelenlét jelentősen csökkenti az iskolai problémák és a kamaszkori viselkedés zavarok rizikóját is.
A munkakultúra pozitív változása
A Boston Colleg Center for Work and Family 2019-ben elvégzett felmérése szerint a megkérdezett férfiak 53 %-a úgy gondolta, hogy az apai szülési szabadság bevezetése jót tett munkahelyi kultúrájuknak, és a munkatársi kapcsolatoknak. Az apák támogatása a megkérdezett munkahelyeken nagy mértékben növelte a cég belső image-t, ezzel a munkatársak lojalitását is. Ladge és munkatársai 2015-ben közölt tanulmánya szerint azok az apák, akik munkavégzésük mellett megélhetik apai szerepüket, nagyobb munkahelyi elégedettséget mutatnak, és kevesebb munkahelyi konfliktusba keverednek. Általában igaznak találták, hogy a munkahelyek sokat profitálhatnak abból, ha segítik az apák otthoni helytállását és elfogadják, hogy kisgyermek érkezésekor az apák karriertudatossága átmenetileg csökken. A Nagy Britanniában 2020-ban elvégzett vizsgálat adatai szerint már a rugalmas munkavégzés lehetősége is óriási mértékben megnöveli az apák munkavégzési teljesítményét. A COVID miatt otthonmaradó apák 69 %-a értékelte úgy, hogy munkavégzése hatékonyabbá vált. Más kutatásokban az apák 75-80 %-a nyilatkozott úgy, hogy a rugalmas munka-magánélet egyensúly következtében eredményesebben végzi el munkáját. A nagy-britanniai Office for National Statistics (ONS) intézet 2020-as eredményei szerint az apák napi másfél órás munkaóra csökkenése 58 %-kal növelte meg a gyermeknevelésben eltöltött idő mennyiségét.
Hosszú távú hatások
Általában elmondhatjuk, hogy az apai szülői szabadság egyfajta munka-magánélet tréningnek is tekinthető. Azok az édesapák, akiknek lehetőségük van gyermekük megszületésekor tartósan otthon maradni, olyan rutint építenek ki, mely a munkahelyre történő visszatérés után is segíti a megfelelő egyensúly megtartását. Ezek az apák jellemzően ügyesebben osztják be idejüket és energiájukat családi életük és munkahelyi feladataik között. Tartósan többet foglalkoznak gyermekeikkel és kevesebb túlórával is képesek ugyanazt a teljesítményt nyújtani. Az apai szülési szabadság tehát egyértelműen több mint családtámogatási intézkedés. Ezen túlmutatóan egyfajta munkakultúra-fejlesztésnek, illetve vállalati modernizációnak is tekinthetjük.
Összeállította: Léder László pszichológus, Apa Akadémia
Fotó: Göndör Péter, Balogh Elemér