A GDPR gyakorlata és a NAIH tapasztalatai a mellett, az NMHH-DIMSZ közös kutatásból a résztvevők megismerhették adattudatossággal kapcsolatos attitűdöket, véleményeket, tudatossági szintet, majd átfogó képet kaptak a készülőben lévő mesterséges intelligencia (MI/AI) szabályozásról és a terület lehetőségeit, várható kockázatokat is elemezték a szakértők.
Az elmúlt egy évben legalább 100–150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól különböző szereplőknek. Bár sokan biztosak abban, hogy jogszerű kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20–50 ezer fő között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak – derült ki DIMSZ és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A kutatás eredményei tisztán láttatják: nem törődünk eléggé az adatvédelemmel és jelentős az adatbiztonsággal kapcsolatos bizonytalanság.
Az eseményen Kiss Ernő, a NAIH adatvédelmi főosztályának osztályvezetője arról számolt be, hogy a hivatal hatósági ellenőrzéseinek száma folyamatosan növekszik – – 2020-ban 347db, míg 2021-ben már 556db volt. Ismertette a cookiek használatával kapcsolatos hatósági tapasztalatokat. A 2023-ra várható változásokkal kapcsolatosan tájékoztatást adott arról, hogy a NAIH tárgyspecifikus iránymutatásokkal segíti a szakmai közösség munkáját (a jövőben ilyen lesz pl. hozzáféréshez való jogról szóló iránymutatás; adatvédelmi bírságok számításáról szóló iránymutatás; jogos érdek jogalapról szóló iránymutatás-tervezet) és készül egy bírságkalkulátor is.
Horváth Anna Zsófia, a CMS ügyvédjelöltje a cégek megfelelőségének vizsgálata során szerzett tapasztalatait ismertette röviden. Kiemelve a digitális marketing és adatvédelem szempontjából kiemelten fontos cookie szabályozást, a social pluginek, a Google Customer Match (GCM), a Facebook Custom Audience és a Google Analytics megfelelő használatának feltételeit.
Nagy-Rácz István, a Dmlab vezetője a mesterséges intelligencia jelenlegi alkalmazási lehetőségeit mutatta be példákon keresztül. Szerinte még van idő míg a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, nem késett el a terület (ön)szabályozása. A technológiák már rendelkezésre állnak, de ezek házasítása még kihívásokat tartogat.
Domokos Márton, a CMS szenior tanácsadója az MI jogi megközelítésével kapcsolatosan elmondta, hogy még egységes jogi keret nem áll rendelkezésre, egyelőre precedensek gyűlnek mind a panaszok, mind a megoldások oldalán. A legtöbb eset az adatvédelmi hatóságokhoz érkezik, de felmerültek már fizikai biztonságot érintő aggályok is.
A mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkozó kerekasztalbeszélgetésben Huszics Györgyhöz, Nagy-Rácz Istvánhoz és Domokos Mártonhoz csatlakozott Varga Gábor, a Microsoft National Technology Officerje is. Bevezetőjében elmondta, hogy a felelősségek, kapcsolódási pontok és beavatkozási lehetőségek felméréséhez fontos ismerni a teljes mesterséges intelligencia értékláncot, amely az alkalmazást fejlesztő szolgáltatótól a végfelhasználóig tart. A diskurzus folyamán a szereplők a szabályozás szükségességére, a túlszabályozás veszélyeire, az önszabályozás lehetőségeire, a versenyképességre és az ellenőrzésre vonatkozó kérdéseket járták körbe.
„A GDPR esetében is érezhető volt a tájékozatlanság és a félreinformáltság hatása, a mesterséges intelligencia pedig láthatóan még összetettebb terület. Emiatt a szabályozás önmagában nem lesz elég, ugyanilyen fontos elemként meg kell, hogy jelenjen az edukáció, és ebben a szakmai szövetségekre is szerep hárul” – mondta el Huszics György a DIMSZ, az Adatvezérelt Marketing Szövetség elnöke (a nyitóképen).
