Az elmúlt hetekben számos cikk jelent meg arról, hogy a McDonald’s elvesztette világhírű Big Mac védjegyét. De mi is áll a felröppent hír mögött, és valóban igaz, hogy ezután bárki szabadon használhatja a világ egyik legismertebb márkáját? A válasz a kérdésekre ennél jóval összetettebb, ezért a szellemi alkotások jogával foglalkozó Danubia Legal szakértője segít megérteni a döntés hátterét.
Hogyan kezdődött?
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala valóban megállapította a McDonald’s Big Mac európai uniós védjegyoltalmának használat hiánya miatti megszűnését egy 2019 januárjában hozott határozatában. A döntés az ír Supermac által 2017-ben, a McDonald’s 000062638 lajstromszámú, 1996 óta, többek között szendvicsek, egyéb élelmiszerek, valamint éttermi szolgáltatások vonatkozásában oltalom alatt álló európai uniós Big Mac védjegye ellen használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránt indított eljárása során született. A McDonald’snak mint védjegyjogosultnak azt kellett – volna – bizonyítania, hogy védjegyét, az eljárás megindítását megelőző ötéves időszakban, azaz 2012–2017 között ténylegesen használta.
A McDonald’s a védjegyhasználat igazolásaként nyilatkozatokat nyújtott be a Big Mac-termékek, németországi, franciaországi és egyesült királyságbeli forgalmazási adataira vonatkozóan a 2011–2016-os időszakot illetően, továbbá prospektusokat, hirdetési anyagokat, posztereket, csomagolóanyagokat, a McDonald’s weboldalairól nyomtatott fényképfelvételeket és a Wikipédia Big Mac történetét bemutatását tartalmazó kivonatot csatolt be.
„A hivatal a fenti bizonyítékokat azok összességében úgy mérlegelte, hogy az irányadó joggyakorlatra figyelemmel nem elegendőek a Big Mac védjegy tényleges használatának igazolására az eljárással érintett időszak tekintetében. A hivatal álláspontja szerint ugyanis valamennyi benyújtott bizonyíték magától a védjegyjogosulttól származik, amelyeket további, a McDonald’stól független féltől származó dokumentumokkal kellett volna alátámasztani, kiegészíteni” – magyarázza dr. Klauber Zsófia, a Danubia Legal partnere. Az internetről származó bizonyítékok vonatkozásában a hivatal azt állapította meg, hogy ezek önmagukban nem alkalmasak a védjegyhasználat volumenének és földrajzi kiterjedtségének igazolására. E tekintetben a hivatkozott honlapok látogatottságára vonatkozó kimutatásokat kellett volna mellékelni, valamint azt igazolni, hogy mely országokból történt a McDonald’s honlapjainak vásárlók általi felkeresése. A Big Mac szendvicseket megjelenítő honlapok továbbá a hivatal álláspontja szerint önmagukban nem igazolják a forgalom volumenét és azt sem, hogy a vásárló, hogy tud az adott termékhez hozzájutni. Ugyanezeket a hiányosságokat nevezte meg a hivatal a mellékelt prospektusokkal és csomagolóanyagokkal kapcsolatban, mivel ezek önmagukban nem alkalmasak a nyilatkozatokban szereplő forgalmazási adatokat alátámasztására.
Mi az ügy tanulsága?
A nyilvánvalóan megvalósuló védjegyhasználat önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy védjegyjogosult eredményesen védekezzen a védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésének megállapítása iránti eljárásban, még akkor sem, ha egy mindenki által ismert, világhírű védjegyről van szó. Mivel a hivatal kizárólag az elé tárt bizonyítékok alapján hozhatja meg döntését, a védjegyjogosultaknak figyelembe kell venniük, hogy az irányadó jogszabály, illetve a joggyakorlat a védjegyhasználat igazolására vonatkozóan milyen jellegű bizonyítékok benyújtását kívánja meg és milyen jelentőséget tulajdonít az egyes bizonyítéktípusoknak.
„Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy a Big Mac védjegy ezzel a döntéssel szabadon használhatóvá vált, nem árt az óvatosság, hiszen a döntés egyelőre nem jogerős, továbbá a McDonald’s jogosultja a hivatkozott eljárással nem érintett, további érvényes Big Mac védjegynek is” – foglalta össze dr. Klauber Zsófia.
