Az EP-képviselők egy új állásfoglalásban arra figyelmeztetnek, hogy egyre több hibrid támadás éri az EU-t, amelyek mögött elsősorban Oroszország és közvetítői állnak.

Az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás szerint az EU-t nem is a béke és nem is nyílt fegyveres konfliktus jellemzi. A szöveg megállapítja, hogy a hibrid műveletek az államok szándékos, összetett, hírszerzésen alapuló – többek között nem állami szereplők, közvetítők és megbízottak révén – végrehajtott összehangolt akciói. Céljuk az EU és tagállamai destabilizálása, és egyszerre több területet érintenek: például információs és kognitív hadviselést, kiberbiztonságot, kritikus infrastruktúrát.

Az EP-képviselők szerint ezeket a támadásokat úgy tervezik, hogy elszigetelt incidensként jelenjenek meg, és a fegyveres konfliktus küszöbe alatt maradjanak. Eközben a hagyományos agresszióhoz hasonló hatásokkal járhatnak, ami jelentősen megnehezíti a felelősség megállapítását és a hatékony reagálást.

A Parlament szerint Oroszország – akár közvetlenül, akár közvetítőkön, például Belaruszon keresztül – az EU-t és tagállamait célzó legsúlyosabb hibrid fenyegetést jelentő állami szereplő. A képviselők megjegyzik továbbá, hogy Kína, Irán, Észak-Korea és más országok is hibrid kampányokat hajtanak végre, amelyek célja az európai demokráciák aláásása és az EU biztonsági érdekeinek gyengítése.

A széttagoltságtól a határozott válaszig

A romló biztonsági környezetben a képviselők szerint az EU-nak a reaktív megközelítésről proaktív stratégiára kell áttérnie. Ennek része lenne, hogy az EU felhasználja képességeit a hibrid fenyegetések megzavarására, megelőzésére és az azokra való reagálásra, valamint hitelesen növelje az ellenséges fellépés költségeit.

Az EP-képviselők szerint ennek középpontjában a megelőzésnek, a fenyegetések korai előrejelzésének és a stratégiai sebezhetőségek folyamatos nyomon követésének kell állnia, hogy az ellenséges fellépéseket még azelőtt semlegesíteni lehessen, hogy rendszerszintű hatásokat és közös fenyegetettséget okoznának. Ehhez közös helyzetismeretre és helyzetfelismerésre, illetve közös keretekre és módszertanokra van szükség.

A Parlament azt szeretné, ha az uniós tagállamok több hírszerzési információt osztanának meg egymással, és megerősítenék az EU úgynevezett egységes információelemzési kapacitását (SIAC), amelynek – a jelentés szerint – az uniós intézményekben a hírszerzés egyetlen központjaként kellene működnie.

A képviselők azt is kérik, hogy az EU szerepét a határokon átnyúló adatok összesítésében – a koordinált hibrid kampányok mintáinak felismerése érdekében –, valamint a közös helyzetfelismerést és a felelősség megállapítását szolgáló eljárások koordinálásában hivatalosan ismerjék el az EU koordinációs és támogatási hatáskörei között. Emellett új, átfogó uniós cselekvési terv kidolgozását szorgalmazzák a hibrid hadviseléssel szemben.

Az állásfoglalás az EU fellépésének korlátait is rögzíti: a képviselők szerint az EU megerősített szerepének tiszteletben kell tartania a tagállamok felelősségi körét, a „szükség szerinti tájékoztatás” elvét, valamint a nemzeti titkos információk védelmét.

Az EP-képviselők emellett szorosabb együttműködést szorgalmaznak az EU és a NATO között az európai felkészültség, ellenálló képesség és a hibrid fenyegetésekkel szembeni elrettentő erő megerősítése érdekében.

A szöveget 470 szavazattal, 129 ellenében és 62 tartózkodás mellett fogadták el.

A jelentéstevő szerint

„Európa túl sokáig attól tartott, hogy egy határozottabb válasz provokálná Moszkvát. Pedig éppen az ellenkezője igaz. Putyin újra és újra határokat lép át, és Oroszország hibrid hadviselése egyre inkább erőszakosabbá válik. A Kreml a habozásunkat gyengeségnek tekinti. Nem szabad félnünk attól, hogy határozottan lépjünk fel, és valódi következményeket szabjunk ki az orosz agresszióra” – mondta Rasa Juknevičienė (EPP, Litvánia) jelentéstevő.