A magyar középkorúak körében az online navigáció és az időjárás-előrejelzés vált az utazások elengedhetetlen kellékévé, miközben a külföldi tartózkodás során továbbra is a hazai váltású készpénz és a forintalapú bankkártya használata dominál. A K&H biztos jövő felmérés friss adatai szerint a magasabb végzettségűek és a tehetősebbek tudatosabban használják a szállásfoglaló és értékelő applikációkat. A kutatás szerint az utazási szokások digitalizációja mellett egyfajta pénzügyi konzervativizmus is jelen van a középkorúak körében.
Az okostelefon az utazáskor is elengedhetetlen kellék, de kérdés, hogy miben nyújt segítséget, mely alkalmazásokat használják leginkább. Erre is kíváncsi volt a K&H biztos jövő felmérése, amely az idén utazást tervező 30-59 évesek körében vizsgálta ezt a témát.
A válaszadók közel fele, 49 százaléka használ online navigációt vagy térképet, és tízből négyen, 40 százalék kíséri figyelemmel az időjárás-előrejelzést is. A kommunikáció terén az internetes telefon- és üzenőprogramok, valamint a Facebook dominál, előbbit a megkérdezettek 34, utóbbi 32 százalékuk említette. Az Instagramon viszont csak a 13 százalékuk oszt meg tartalmakat az utazásról. Érdekes demográfiai különbségek figyelhetők meg a használati szokásokban. Míg a Facebook leginkább a negyvenes éveikben járókra jellemző, addig az Instagram-posztok főként a harmincasok táborában gyakoribb. A nemek közötti eltérés a valutaváltó applikációknál mutatkozik meg leginkább: a férfiak 10 százaléka használja ezeket, míg a nőknek csak a 3 százaléka.
A végzettség és a jövedelmi helyzet markánsan meghatározza a digitális megoldások alkalmazását. A felsőfokú végzettségűek körében kiemelkedően magas az online navigáció használata: 64 százalék él ezzel a lehetőséggel. Emellett kétharmaduk használ nemzetközi és magyar szállásfoglaló portálokat, alkalmazásokat a szálláskeresésnél és értékelésnél, valamint az átlagnál gyakrabban olvasnak online útikönyveket, ajánlásokat is (20 százalék). Hasonlóan magas arányokat mértek a magas jövedelműek körében is, ezzel szemben az alacsony jövedelműek ötöde egyáltalán nem használ semmilyen alkalmazást az utazása során, az 50-es korosztályban pedig minden negyedik válaszadó nyilatkozott így.
Pénzügyek határon túl: a készpénz és a bankkártya tartja magát
A külföldi utazást tervezők fizetési szokásai 2025-höz képest stabilitást mutatnak, jelentős elmozdulás nem történt. A válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek, a legnépszerűbb fizetési mód továbbra is az itthon váltott készpénz, az érintettek 52 százaléka választja ezt az utat. Ez a megoldás a közepes jövedelműek körében még inkább jellemző, 65 százalékuk készül így az utazásra. Az előzetes pénzváltást szorosan követi a magyar forintszámlához tartozó bankkártyás fizetés 50 százalékkal. Utóbbinál megfigyelhető egyfajta „beérési” folyamat: az életkor előrehaladtával a bankkártyahasználat aránya 40 százalékról egészen 65 százalékra emelkedik az ötvenes korosztályhoz érve.
A hazai kártyával, devizaszámláról történő fizetés már a külföldre utazók közel ötödére jellemző. A külföldön váltott vagy számláról kivett valuta minden hetedik megkérdezettnél előfordul, még inkább a nyugati országrészben élők esetén, ahol minden negyedik utazó él ezzel. A harmadik legnépszerűbb megoldás a fintech szolgáltatókkal történő fizetés. Külföldi számlához tartozó bankkártyát pedig az utazók 5 százaléka használ.
És a biztonság?
A K&H biztos jövő index adatai alapján a magyar felnőtt korúak utazási kultúrája kettősséget mutat. A digitális megoldások – különösen a navigáció és a kapcsolattartás – az utazás alapvető részévé váltak, azonban a pénzügyi tranzakciók során a biztonságérzetet még mindig a hagyományos módszerek, a készpénz és a hazai bankkártyák nyújtják a többség számára.
Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy bármilyen modern alkalmazást vagy fizetési módot is választunk, minden külföldi utazásnál továbbra is kulcsfontosságú a megfelelő utasbiztosítás megléte, amelyek az utazás teljes összegének töredékéből kijönnek. Ezt jelzi az is, hogy a K&H-nál megkötött egyéni utasbiztosítások átlagdíja 2025-ben 8 ezer forint volt, az egy napra vetített átlagdíj pedig alig több, mint ezer forintot tett ki.
