A L’Express francia lapnak adott interjúban Dalibor Rohac közgazdász Lengyelország felemelkedését „nem csodának”, hanem következetes reformok eredményének nevezte, szembeállítva azt Magyarország látványos lecsúszásával. Szerinte míg Varsó okosan használta fel az uniós forrásokat és stabil intézményeket épített, addig a magyar kormány túlságosan átpolitizálttá vált, ahol a külföldi befektetők elbizonytalanodtak az elmúlt években. Rohac úgy látja: a lengyel modell tanulságait Nyugat-Európának is érdemes lenne komolyan vennie. Az interjút a Portfolio szemlézte.
Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute kutatója szerint Lengyelország gazdasági felemelkedése „nem csoda”, hanem következetes reformok eredménye, amelyeket már az 1990-es években Balcerowicz vezetésével indítottak el. Úgy fogalmazott, hogy az ország GDP-je ma már a világ húsz legnagyobb gazdasága között van, és „épp a japánt készül megelőzni egy főre jutó teljesítményben”. Ezzel szemben kiemeli, hogy Magyarország szerinte súlyos lemaradásba került — pedig a rendszerváltáskor még a lengyeleknél is tehetősebb volt.
Rohac azt mondta, hogy a lengyelek, a csehek és a balti államok „komolyan vették a termelékenység növelését”, stabil intézményeket és alacsony adókulcsokat teremtettek, miközben okosan használták fel az uniós forrásokat. Magyarországról viszont úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt 15 évben „de facto egypárti állammá vált”, ahol a kormány politikai, hatalomtechnikai intézkedései „lehetetlenné teszik egy olyan dinamikus gazdaság kialakulását, mint a lengyel”. A helyzetet szerinte súlyosbította, hogy Budapest kemény intézkedéseket is hozott a külföldi befektetőkkel szemben, különadót vetett ki rájuk, és a jogállamisági problémákról is sok szó esik. A kutató úgy fogalmazott, hogy „még Románia vagy Bulgária is jobban teljesít Magyarországnál”, ami szerinte drámai fordulat a kilencvenes évekhez képest. Emlékeztetett, hogy Magyarország a legtöbb kohéziós forrást kapta egy főre vetítve az EU-ban, mégsem látszanak az eredmények: míg Lengyelországban az uniós pénzek „infrastruktúrát, autópályákat, gyorsvasutakat” hoztak létre, addig Magyarországon „Budapesten kívül inkább szétesés látszik”, így azt mondta a francia lapnak, szerinte jogos a kérdés, „hová tűnt ez a pénz”.
Rohac úgy látja, a döntő különbség nemcsak gazdasági, hanem politikai is. Lengyelországban az orosz–ukrán háború után „pártok feletti konszenzus” alakult ki, amely felismerte a konfliktus jelentőségét; ezzel szemben Orbán „Moszkva mellé állt”. Ez szerinte megnyitotta az utat a kormány további elszigetelődése és a gazdasági lejtmenet felé. Úgy vélte: Magyarország olyan helyzetbe jutott, amelyben szerinte gyakorlatilag minden független intézmény elfogult a kormány javára.
További részletek a Portfolio összefoglalójában.
Forrás: Portfolio.hu
