Az elmúlt harminc évben az árvizek 5,5 millió embert érintettek, háromezer ember halálát okozták, és több mint 170 milliárd euró kárt okoztak.

Az EP-képviselők az Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Romániát és Szlovákiát sújtó pusztító árvizekről szóló állásfoglalásukban, amelyet csütörtökön kézfeltartással fogadtak el, elégedetlenségüket fejezik ki az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetésének legutóbbi csökkentésével kapcsolatban.

A képviselők elegendő és magasabb szintű finanszírozást kérnek a felkészülés növelése és a kapacitásépítés javítása érdekében, különös tekintettel a következő többéves uniós költségvetés keretein belülre. Azt is szeretnék, ha az EU Szolidaritási Alapja „összemérhető lenne az Európában bekövetkező természeti katasztrófák növekvő számával és súlyosságával”, és sürgetik a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az érintett országok finanszírozásának mozgósítását. Azt is kérik, hogy más technikai és pénzügyi támogatás, például kohéziós politikai eszközök is álljanak rendelkezésre.

Hosszú távon az állásfoglalás több uniós beruházást sürget a regionális és helyi ellenálló-képesség kiépítésére, és követeli, hogy a jövőbeli uniós kohéziós politika még inkább összpontosítson az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megerősítése

Az EP-képviselők azt szeretnék, ha a Bizottság mielőbb előterjesztene egy európai klímaadaptációs tervet, amely konkrét jogalkotási javaslatokat tartalmazna, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök a 2024–2029-es Bizottságra vonatkozó politikai iránymutatásaiban bejelentette. A cél az EU ellenálló-képességének megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, illetve a felkészüléssel, tervezéssel és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolása lenne. A képviselők kiemelik, hogy sürgős beruházásokra van szükség az árvízkezelés és az árvízkockázatok megelőzése terén is.

Photo by Jonathan Ford on Unsplash