Az ABB Motion legújabb, „Körforgásos jelleg: Nincs vesztegetni való idő” című jelentése szerint az ipari vállalkozások 91%-a tapasztalja az erőforráshiány hatásait, ami kétharmadukat arra ösztönzi, hogy az elkövetkező három évben növeljék a körforgásos kezdeményezésekre fordított beruházásaikat.
Az erőforrások közül a legszűkösebb a nyersanyagok (37%) köre, ezt követi az energia (34%), a munkaerő (32%), és végül az elektronikai alkatrészek (26%) csoportja. Ez az erőforráshiány a vállalkozások 37%-ának körében okoz költségnövekedést, 27%-uk esetében az ellátási lánc akadozását, 25%-nál pedig a termelési kapacitás lassulását. Annak ellenére, hogy az energia a legritkább erőforrásnak számít, a válaszadók két ötöde mégis azt jelölte meg, mint a legnagyobb pazarlás forrását. Ez rávilágít a nagyobb energiahatékonyság sürgető szükségességére az iparban, ami a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a nettó zéró kibocsátási célok teljesülésének kritikus tényezője is egyben.
A nyersanyagok (37 százalék) a legritkább erőforrásnak számítanak, ezt követi az energia (34 százalék), a munkaerő (32 százalék) és az elektronikai komponensek (26 százalék). Ennek az erőforrás-ritkaságnak következtében a vállalkozások 37 százalékának nőttek a költségei, valamint a szállítási láncokban zavarok léptek fel a 27 százalék és a termelési kapacitás lassulása a 25 százalék esetében.
A Sapio Research 2023 októberében végzett globális felmérésében 3304 ipari döntéshozó válaszait gyűjtötte össze a világ 12 országából, köztük az USA, Kína, India, az Egyesült Királyság, Svédország, Németország és Franciaország területéről. A válaszadók az iparágak olyan körét képviselték, mint az energiaszektor, a fémipar, a vegyipar, az olaj- és gázipar, a tengerhajózás, a bányászat és a közművek.
Miközben érezhető a körforgásos gazdálkodásra irányuló befektetések iránti optimizmus, a kutatás az azonnali továbblépés akadályait is feltárta. A „körforgásos gazdaságnak” például nincs egységes, a válaszadók többsége által elfogadott definíciója. Emellett mindössze nyolc százalékuk értékeli a körforgásos jelleget a vállalkozás egészére kiterjedő feladatként, ám pontosan ugyanez a csoport mérte a legjelentősebb javulást a körforgásos gazdaság olyan alapvető mérőszámaiban, mint az energiafogyasztás, az újrahasznosított anyagok felhasználása és a karbonkibocsátás.
A vizsgálat azt is feltárta, hogy a körforgásos gazdaság számos fontos gyakorlatát egyelőre a vállalkozások kisebb hányada vette csak át. Idetartozik a hulladékkezelőkkel való együttműködés (41%), az energiahatékony technológiák alkalmazása (37%), illetve a körforgásos jelleg alapelveinek bevezetése az ellátási láncban (32%). Bizakodásra ad viszont okot, hogy a megkérdezettek 67%-a használ bizonyos arányban újrahasznosított anyagot a termékeiben.
A körforgásos gazdálkodás területén megvalósuló beruházások már most mérhető előnyökkel járnak, melyek közül a legszembetűnőbb a hulladékcsökkentés (46%) és az energiahatékonyság javulása (45%). Jóllehet néhány vállalkozás aggodalmát fejezte ki az előzetes beruházásokat illetően, többségük hosszú távú javulást remél folyamathatékonyság és költségcsökkentés tekintetében.
A válaszadók többsége (78%) osztja azt a véleményt, hogy a körforgásos gazdaság ösztönzi az innovációt és elősegíti a versenyképességet. Emellett támogatják a kiterjedtebb szabályozást és jelentési kötelezettséget (74%), és nagyobb mértékű állami támogatást várnak a körforgásos gazdaság alapelveinek átvételéhez (77%) – írják.
Tarak Mehta, az ABB Motion elnökének véleménye szerint: „A körforgásos gazdaságra való sürgős áttérés fontossága nyilvánvalóbb, mint valaha. Jelenlegi életmódunkkal fenntarthatatlan mértékben merítjük ki az erőforrásokat és járulunk hozzá a károsanyag-kibocsátáshoz, illetve az éghajlatváltozáshoz. A körforgásos szemlélet átvétele nemcsak környezetünk megóvása érdekében elengedhetetlen, de vállalkozásunk ellenálló képességének fokozása szempontjából is.”
A teljes jelentés ide kattintva olvasható.
