A nyereményjáték szervezése bevett marketingeszköz új online felhasználók szerzésére, illetve inaktív felhasználók ösztönzésére. Az online promócióknak azonban számos jogszabályi feltételnek kell megfelelniük, mint például a fogyasztóvédelmi szabályok, adózási kérdések, a szerencsejáték törvény, adatvédelmi, reklámjogi és e-kereskedelmi kérdések.

A válaszokat Dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda elektronikus kereskedelemmel foglalkozó partnere foglalja össze.

Mikor nem szerencsejáték?

Egy nyereményjáték akkor nem minősül szerencsejátéknak, és akkor nem kell hozzá a Szerencsejáték felügyelet engedélye, illetve előzetes bejelentés, ha a játék megfelel az alábbi valamennyi feltételnek:

a játék olyan sorsolással lezajló játék, ahol a játékszervező a saját árujának, szolgáltatásának igénybe vételéhez, megvásárlásához köti a sorsolásban való részvételt,
a vásárló nem kap fizikai sorsjegyet, amivel részt vehet a sorsolásban,
a sorsolásra nyilvánosan kerül sor,
a játékos az áru, szolgáltatás árán felül nem fizet semmit a játékban való részvételért,

a nyeremény valamilyen áru vagy szolgáltatás és nem pedig arra beváltható utalvány.

Ha tehát sorsolásos játékról van szó, de utalványt lehet nyerni, a játék nem tartozik a szerencsejáték törvény hatálya alá és engedély és bejelentés nélkül szabadon lebonyolítható. Ugyanígy nem minősül szerencsejátéknak az a játék sem, amelyen nincsen sorsolás, hanem a feltételeknek megfelelő valamennyi játékos kap nyereményt. A tombolahúzás azonban bejelentés köteles, mivel ott kap a játékos egy papír alapú sorsjegyet.

Hogyan lehet adómentesen adni a nyereményt?

Ha sikerült olyan játékot szerveznünk, amely nem minősül szerencsejátéknak, máris sok gondtól megkíméltük magunkat, a következő kérdés a járulékos költségek további csökkentése: mit tegyek, hogy ne kelljen adót fizetnem a kisorsolt nyeremények után?

Adómentesen a következő feltételek együttes teljesülése esetén tudunk nyereményjátékot szervezni:

a) olyan nem sorsolásos játék, amelynek célja a játékszervező üzletének, forgalmának növelése, és

– magánszemélyek széles körében, nyilvánosan kerül meghirdetésre,

– a játékos árut vagy szolgáltatást vásárol,

– ahhoz kapcsolódóan kap juttatást,

– amely juttatás nem áru, szolgáltatás vagy pénz, hanem árengedmény, visszatérítés, vagy egyéb utalvány vagy áruminta,

– minden játékos, aki teljesíti a kiírt feltételeket, kap nyereményt (például letölti az appot, regisztrál az alkalmazásba, elsőként adja meg a jó választ, az első 20 jó választ adóban szerepel, igénybe veszi a szolgáltatást, vásárol a webáruházban bizonyos terméket, Facebook oldalra posztol a meghirdetett promóciós időszakban, és ezért könyvre, mozijegyre, masszázsra, vagy egyéb árura vagy szolgáltatásra beváltható utalványt, online kupont kap).

b) olyan sorsolásos játék, amelynek célja a játékszervező üzletének, forgalmának növelése, és

– magánszemélyek széles körében, nyilvánosan kerül meghirdetésre, ahol a nyeremény nem áru, szolgáltatás vagy pénz, hanem utalvány (kupon),

– a sorsolásban való részvétel a játékszervező saját árujának vagy szolgáltatásának igénybe vételéhez kötött,

– és/vagy ha a vásárló nem kap fizikai sorsjegyet (bizonylatot, szelvényt, hanem például, ha csak egy kód van a megvásárolt termék csomagolásán, amit be kell küldeni sms-ben, telefonhívással vagy internetes regisztrációval).

Mikor kell adót fizetnie a szervezőnek?

Adóköteles a nyereményjáték, ha a fenti feltételek nem teljesülnek, vagyis például, ha:

a játékban nincs sorsolás, de a juttatás áru, szolgáltatás (és nem árengedmény, visszatérítés vagy utalvány) vagy pénz és minden játékos, aki teljesíti a kiírt feltételeket, kap nyereményt;
a játékban nincs sorsolás, de a juttatás árengedmény, visszatérítés, utalvány vagy áruminta, de a nyeremény megnyerése nem kötött valamely termék vagy szolgáltatás megvásárlásához (például ha a játékban való részvétel feltétele a honlap regisztráció, Facebookon, rádióban vagy máshol feltett kérdés megválaszolása, egy kérdőív kitöltése, szolgáltatás tesztelése);

a játékban van sorsolás, és a nyeremény áru, szolgáltatás (és nem árengedmény, visszatérítés, vagy egyéb utalvány) vagy pénz,

o és a sorsolásban való részvétel nem a játékszervező saját árujának vagy szolgáltatásának igénybe vételéhez kötött, (például ha egy pláza a saját üzleteiben történő vásárláshoz köti a játékban való részvételt a sorsolásban),
o vagy egyáltalán nem kötött áru megvásárlásához vagy szolgáltatás igénybe vételéhez (például ha a sorsolásban való részvétel feltétele a honlap regisztráció, Facebook-on, rádióban vagy máshol feltett kérdés megválaszolása, egy kérdőív kitöltése),
o vagy ha a vásárló nem kap fizikai sorsjegyet, bizonylatot vagy szelvényt (például ha csak egy kód van a megvásárolt termék csomagolásán, amit be kell küldeni sms-ben, telefonhívással vagy internetes regisztrációval);

ha a promóció nem magánszemélyek széles körében (vagyis ha korlátozott körben) kerül meghirdetésre;
ha a promóció nem nyilvánosan kerül meghirdetésre;
ha a promócióban verseny útján kerül kiválasztásra a nyertes.

Kit kell kizárnom a játékból?

A játékból a játék tisztasága érdekében a játékszervezőnél és a nyereményt biztosítónál alkalmazott személyeket és a 14 éven aluliakat ki kell zárni, és javasolt megfontolni a 14-18 év közöttiek kizárását is, bár ez utóbbi nem kötelező, bár azt érdemes rögzíteni, hogy kiskorúak esetében a szülői felügyeletet gyakorló személy előzetes hozzájárulása szükséges a játékban való részvételhez.

Kell-e külön játékszabályzat?

A játékszabályzat tartalmazza a játék alapvető szabályait, a játékban részt venni jogosultak körét, a részvételi feltételeket, a sorsolás menetét, időpontját, helyszínét, az adatvédelmi hozzájárulásokat, a játékból történő kizárás feltételeit, a nyeremény leírását, átvételének körülményeit, a promóció időtartamát, és egyéb lényeges jellemzőit. A játékszabály célja, hogy a szabályok ismertek és egyértelműek legyenek, és hogy megvédjék a játékszervezőt az esetleges jogvitáktól. Mindenképp javasolt ezért játékszabályt készíteni, és azt egy jól látható külön linken el kell helyezni, hogy a résztvevők azt egy kattintással, könnyen megismerhessék.

Hogyan népszerűsíthetem jogszerűen a játékot?

A játék meghirdetésénél a reklámtörvényben, fogyasztóvédelmi előírásokban meghatározott szabályokat ugyanúgy figyelembe kell venni, vagyis nem lehet a közlemény megtévesztő, különösen kedvező ajánlat látszatát keltő, tilos továbbá a nyereménnyel elérhető kedvezmény, ajándék, egyéb előny tekintetében megtéveszteni a fogyasztókat, és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet az is, ha a megnyerhető kedvezmény/előny/ajándék igénybe vételét olyan feltételtől teszik függővé, amely nem került feltüntetésre a játékszabályzatban.

Kell-e a sorsoláshoz közjegyző?

Ha a játék nem szerencsejáték felügyelet engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött, a sorsoláshoz nem szükséges közjegyző, de mindenképp javasolt legalább 3 tagú sorsolási bizottságot létrehozni, a sorsolásról jegyzőkönyvet felvenni, és azt aláírva megőrizni.

Hogyan hirdessem ki a nyertest?

A nyertes kihirdetése történhet a nyertes postai, telefonos vagy e-mailes értesítésével, vagy nyilvános közzététellel is. Fontos, hogy a játékszabályzatban mindig kell adatvédelmi rendelkezés a játék és az értesítés céljára bekért személyes adatokkal, elérhetőségekkel kapcsolatban, és csak akkor lehet nyilvánosan közzétenni a nyertes játékos nevét, ha a játékszabályzatban szerepel a játékos hozzájárulása ehhez, vagyis ha például a játékban való részvétellel a játékos elfogadja automatikusan az előzetesen megtekintett játékszabályzatot is, amelyben ez az adatkezelési felhatalmazás szerepel.

Annak érdekében, hogy biztosan ne fussunk bele semmilyen jogszabálysértésbe, érdemes a nyereményjáték szervezése előtt hozzáértő jogi szakértőt megkérdezni, aki a fenti sokféle kérdésben a lehető legjobb megoldásra tud javaslatot tenni.