A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 41 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 órát, míg a férfiak 4 óra 23 percet. A műsorfogyasztásunk 40 százalékát TV fikciók (többségében sorozatok) és mozifilmek nézésére fordítottuk, és stabilan 20 százalék a reklámok és/vagy műsorajánlók részesedése. Naponta átlagosan 33 percnyi reklámot néztünk, ami átlagosan 135 db reklámfilmnek felelt meg. A második negyedév nézettségére jelentős hatással volt a Covid intézkedések enyhítése, a szezonalitás és a Foci EB miatti sportközvetítések iránti nézői érdeklődés növekedése.

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 10 perccel volt kevesebb 2020-hoz képest, és bizonyos mértékű csökkenés minden korcsoportban megfigyelhető. A 18-49 évesek 3 óra 33 percet tévéztek, ami 11 perces csökkenést jelent tavalyhoz képest, az 50 év felettieknél 7 perccel mérséklődött, de még így is közel 7 órát tett ki a tévénézési idő. A 4-17 éveseknél volt a legnagyobb csökkenés: naponta átlagosan 2 óra 44 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 33 perccel kevesebb mint 2020 második negyedévében. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a tévénézési idő csökkenése feltehetően összefügg a Covid helyzet enyhülésével, ugyanakkor mindegyik korcsoport esetében magasabbak maradtak az értékek a Covid előtti, 2019-es szinthez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2021. április – július közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 29 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan 7 óra 14 percet töltöttek a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 4 percet – és az ő esetükben nem igazán beszélhetünk csökkenésről. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: közel 5 órát töltöttek a képernyők előtt, míg a férfiak ehhez képest 36 perccel kevesebbet.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 második negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,4%-ot, míg az 50 felettieknél 1,7%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 második negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévére szánt időnk 38,1%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 11 percet el is töltött ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,2 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 47 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 11 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,7 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 38 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,5%-os közönségarányt mondhattak magukénak, enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábbi értéhez képest. Napi átlagos elérésük közel 2,2 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 22 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 33 percet fordítottak rájuk, ami 25 perces csökkenést jelent 2020 második negyedéhez képest.

A sportcsatornák közönségaránya 5,1% volt az idei második negyedévben, amely a tavaly mért érték 2,5-szerese, naponta átlagosan 1,5 millió nézőt értek el, félmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 73 percet szánt rájuk, ami 23 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg azzal, hogy a Labdarúgó EB időszaka érintette a második negyedév végét, de javított a helyzeten az a tény is, hogy a Covid enyhülésével egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőre, melyek a tavalyi „kényszerpihenő” miatt elmaradtak.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,5%-át képviselte az idei második negyedévben, ami 1,5%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez mintegy 280 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.

Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak[3].

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció”^[4] kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27,1%-át képviselték, míg a tévénézési időnkből 28,3%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,4% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból ezúttal is magasabb arányt – 14,5%-ot képviseltek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,6%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,5%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 6,2%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (2,4%) közel háromszorosa. Ahogy azt a sportcsatornáknál is megjegyeztük, itt is fontos hozzátennünk, hogy ez a növekedés részben az igen népszerű Labdarúgó EB közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyek tavaly a vírushelyzet miatt elmaradtak, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben voltak láthatók.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,7% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,6% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte (24,2%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét reklámok, illetve promók megtekintésével töltöttük (20,7%), mely azt is jelenti, hogy a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Természetesen – ahogy a tematikus csatornáknál is említettük – a különböző műsortípusok fogyasztásának megoszlásánál is jelentős eltérések, eltolódások lehetnek az egyes korcsoportok illetve nemek tekintetében. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. április – július között naponta átlagosan 39 325 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely 12 101 db reklámfilmmel több 2020 második negyedévéhez képest, megközelítve ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is a 2 évvel korábbi szint körül alakult. Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 második negyedévében, ami napi 135 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 12 perces növekedést és 35 db reklámfilmmel többet jelentett 2020 azonos időszakához képest, és mindössze 1 perccel kevesebb időt, ugyanakkor 3 reklámfilmmel többet 2019-hez képest.

A reklámfilmek naponta átlagosan 5,742 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 122 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 603 ezerről 797 ezerre nőtt, és ezzel visszatért a Covid előtti, 2019-es szinthez.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszerkereskedelem és az egyéb kereskedelem termékosztálya áll, őket követik a fájdalomcsillapítók és az egyéb gyógyhatású készítmények, továbbá a hipermarketek és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.^[5]

A teljes összefoglaló itt tekinthető meg.

[1] Ide értve a DVD/video-t, a külföldi csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében, az összes hirdetői szektor figyelembe vételével.