A felszólalás meghatározása A magyar nyelv értelmező szótára szerint: „valamely üggyel kapcsolatban a nyilvánosság előtt elhangzott rövid(ebb) beszéd, nyilatkozat, megjegyzés, kijelentés”.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: védjegytörvény) alapján a felszólalás a védjegybejelentési eljárás része, amely a fenti meghatározással ellentétben nem szóbeli nyilatkozatot takar, hanem egy, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: hivatal) címzett írásos beadványt jelent.

Felszólalni olyan védjegybejelentéssel szemben lehet, amely sértheti a felszólaló korábban keletkezett védjegy- vagy egyéb jogát (például korábbi szerzői jogosultság esetén a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználásra jogosult személy jogát vagy korábbi eredetmegjelölés, földrajzi jelzés oltalmából eredő jogokat sért).

Mikor lehet felszólalást benyújtani?

A hivatal a védjegybejelentés benyújtását követően elvégzi a bejelentés alaki vizsgálatát, majd hivatalból megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy nem ütközik-e a védjegytörvényben meghatározott feltétlen kizáró okok valamelyikébe, azaz alkalmas-e a megkülönböztetésre, alkalmas-e arra, hogy védjegyoltalomban részesüljön. Erről a kérdéskörről korábban részletesen írtunk, melyet itt érhet el: www.danubia.com/hu/vedjegy/tovabbi-gondolatok-a-vedjegyek-megkulonbozteto-kepessegerol

Amennyiben az adott védjegybejelentés mind az alaki, mind az érdemi (feltétlen kizáró okok) vizsgálat szűrőjén átmegy, a hivatal tájékoztató jelleggel kutatási jelentést készít, amelyben feltünteti az olyan korábbi védjegyeket (a teljesség igénye nélkül), amelyek összetéveszthetőségig hasonlóak lehetnek a benyújtott megjelöléshez. Az elkészült jelentést megküldi a bejelentőnek, majd a megküldéstől számított legalább tizenöt nap elteltével a védjegybejelentést három hónapos időtartamra meghirdeti a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben (SZKV), és erről szintén értesíti a bejelentőt. Az SZKV a hivatal honlapján (www.sztnh.gov.hu) elektronikus formában elérhető. Ez alatt a három hónap alatt van lehetősége korábbi jogok jogosultjainak felszólalni a meghirdetett védjegybejelentéssel szemben. A felszólalás benyújtását követő egy hónapon belül meg kell fizetni a felszólalásra előírt 64 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A felszólalásban meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek alapján kérik a védjegybejelentés elutasítását. A felszólalást és annak mellékleteit (egyéb bizonyítékok) a védjegytörvényben megállapított példányban kell benyújtani.

Hogyan tudom meg, hogy a korábbi védjegyemhez hasonló védjegyet jelentettek be?

A védjegyjogosultság nemcsak jogokat keletkeztet, hanem kötelességet is jelent a jogosult oldalán, azaz a védjegyjogosult elemi érdeke, hogy fellépjen minden olyan védjegybejelentéssel szemben, amely megítélése szerint sértheti a korábban megszerzett jogát. A hivatal hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozása óta hivatalból nem vizsgálja, hogy egy adott védjegybejelentés sérti-e más korábban bejegyzett jogát (szinte valamennyi tagállam hivatala így tesz). Úgy is mondhatjuk, hogy ettől az időponttól kezdődően „nagykorúsította” a védjegyjogosultakat, és a kezükbe adta a lehetőségét annak eldöntésére, hogy fellépjenek-e az olyan védjegybejelentésekkel szemben, amelyek az üzleti érdekeiket, piaci pozíciójukat sérthetik. Magyarán a piacra bízta ezt a jogot a felszólalás intézményének a védjegybejelentési eljárás részeként történő bevezetésével. Ennek megfelelően nem árt, ha a korábbi jog/jogok jogosultja rendszeresen monitorozza a havonta kétszer (minden hó 14. és 28. napján) megjelenő SZKV-t, és ellenőrzi, hogy nem hirdették-e meg olyan védjegy bejelentését, amely hasonló a védjegyéhez.

Joggal merülhet fel: nem minden vállalkozásnak, védjegyjogosultnak van ideje arra, hogy havonta két alkalommal átnézze a meghirdetéseket. Ilyen esetekben ajánlatos olyan irodát megbízni, amely kellő szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy ezt a feladatot elvégezze a védjegyjogosult helyett, ily módon biztosak lehetnek abban, hogy értesülnek arról a védjegybejelentésről, amely korábban szerzett jogaikat sértené, és így a rendelkezésre álló határidőben felszólalhatnak a védjegybejelentéssel szemben. Természetesen egy esetleges felszólalás elkészítéséhez is fontos szakember segítségét igénybe venni; annak ellenére, hogy a védjegytörvény nem írja elő a hivatal előtti eljárásban a kötelező képviseletet az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség védjegyjogosultjai számára, ajánlatos védjegyjogban járatos ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő megbízásával eljárni annak érdekében, hogy a felszólalás eredményes lehessen, és elutasítsák a támadott védjegybejelentést.

Mit kell érteni az alatt, hogy a védjegybejelentő kérheti a felszólaló védjegye használatának igazolását?

A védjegybejelentő kérheti a felszólalási eljárásban annak igazolását, hogy a felszólaló a védjegyét a védjegytörvény előírásainak megfelelően a védjegybejelentés benyújtásának napját megelőző öt évben használta azokra az árukra, illetve szolgáltatásokra, amelyek a felszólalói védjegy árujegyzékében szerepelnek.

Amennyiben a felszólaló nem tudja igazolni korábbi védjegyének tényleges használatát, a védjegybejelentés nem utasítható el. Abban az esetben, ha a felszólaló a védjegye árujegyzékébe tartozó áruk és/vagy szolgáltatások csupán egy része esetében tud megfelelő használatot igazolni, a hivatal úgy veszi figyelembe a korábbi védjegyet az eljárás során, mintha annak árujegyzékébe csak azok az áruk és/vagy szolgáltatások tartoznának, amelyekre nézve a használatot a felszólaló sikeresen bizonyította. (A védjegyhasználat kérdésével kapcsolatban lásd korábbi írásunkat: www.danubia.com/hu/vedjegy/az-on-vallalkozasanak-van-vedjegye-es-jol-hasznalja-azt)

Fontos megemlíteni azt is, hogy nem lehet érvényesen felszólalni a védjegybejelentéssel szemben akkor, ha a felszólaló védjegyének oltalma a támadott védjegybejelentés napján már nem áll fenn. Azaz megszűnt korábbi védjegy alapján nem lehet elutasítani a védjegybejelentést.

Van-e lehetőség a megegyezésre?

Igen. A felszólalási eljárásban helye van egyezségnek. Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy még a felszólalásnak a hivatalhoz történő benyújtását megelőzően is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felek megegyezzenek, amennyiben erre esély mutatkozik. Az egyezség egyebek mellett létrejöhet úgy, hogy a bejelentő a korábbi jog jogosultjának kérésére korlátozza a védjegybejelentése árujegyzékét: csak azokra az árukra és/vagy szolgáltatásokra tartja fenn, amelyek már nem sértik a védjegyjogosult üzleti érdekeit. Ilyenkor is célszerű azonban szakember segítségét igénybe venni annak érdekében, hogy mindkét fél számára megnyugtató egyezség szülessen.

A védjegytörvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a felszólalási eljárás alatt egyezzenek meg a felek. Ha a felszólaló és a védjegybejelentő közös kérelmet nyújt be a hivatalhoz, amelyben jelzik, hogy egyezségi tárgyalásokat folytatnak, akkor a hivatal a kérelem beérkezését követően – a védjegytörvény 2019. január 1-jén életbe lépett módosítása következtében – egy alkalommal legalább két, de legfeljebb négy hónapra szünetelteti az eljárást. Az előbbiekben jelzett időpont előtt nem volt lehetőség arra, hogy egyezségkötési szándék miatt az eljárást hivatalból szüneteltessék, helyette az egyezségi tárgyalások idejére bármelyik félnek határidő-hosszabbítási kérelmet kellett benyújtania, amely díjköteles, és amelyet csak különösen indokolt esetben van lehetőség meghosszabbítani.

Mikor van lehetőség „szóbeli meghallgatásra”?

A felszólalási eljárások az esetek nagy többségében a hivatal előtt írásban zajlanak, amit az is indokolttá tesz, hogy az eljárások kevéssé húzódjanak el, a bejelentett végjegyek megfelelő időintervallumban lajstromozásra vagy – eredményes felszólalás esetén – elutasításra kerüljenek. A 2019. január 1-jén életbe lépett módosítás alapján a védjegytörvény kizárólag a felek együttes kérelmére ad lehetőséget arra, hogy a hivatal szóbeli tárgyalás tartásával hozzon döntést a felszólalás kérdésében. Ugyanakkor a hivatal is dönthet úgy – amennyiben szükségesnek tartja –, hogy szóbeli tárgyalás keretében hozza meg határozatát. A szóbeli tárgyaláson már lehetőség nyílik a bevezetőmben említett „nyilvánosság előtt elhangzott rövid(ebb) beszéd, nyilatkozat, megjegyzés, kijelentés” megtételére.

Ha elmulasztom a felszólalást, „mindennek vége”?

Hál’ istennek, jobban mondva a védjegytörvénynek köszönhetően ez koránt sincs így. Amennyiben a védjegybejelentéssel szemben a meghirdetést követő három hónapon belül nem érkezik felszólalás, a hivatal a bejelentett védjegyet lajstromozza. A már bejegyzett védjeggyel szemben is van azonban lehetősége a korábbi jog jogosultjának fellépni, mégpedig úgy, hogy a hivatalhoz kérelmet nyújt be, melyben kéri a védjegyoltalom törlését. Azt, hogy hogyan és milyen feltételekkel nyújtható be törlési kérelem, egy későbbi írásból tudhatják meg.