Az Európai Unió Bírósága február 3-án kihirdetett ítélete szerint Magyarország megsértette a részecskeszennyezettségre (PM10) előírt uniós –a hazai szabályozásba is átültetett – határértékeket. Amennyiben ezek továbbra sem teljesülnek, akkor az országnak várhatóan komoly pénzügyi szankciókkal kell számolnia. A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint bőven lett volna lehetőségünk az elmarasztalás megelőzésére.
A légszennyezettséggel összefüggő jogsértés Budapest és környéke, valamint a Sajó-völgye kapcsán 2005-től, Pécs esetén 2011-től fennáll, az ítélet szerint így tartós és rendszeres lett. Az uniós jogszabályok alapján egy évben legfeljebb 35 napon lehet magasabb a PM10-koncentráció az egészségügyi határértéknél. Magyarország egyes részein szinte minden évben előfordul, hogy 70–90 napon keresztül meghaladják ezt a mérőállomásokon mért adatok. Az ítélet hangsúlyozza, hogy nem kizárólag a határértékek túllépése vezetett az elmarasztaláshoz, hanem az is, hogy a magyar kormány nem tette meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezek a túllépések a lehető legrövidebb ideig tartsanak, illetve megszűnjenek.
„A Levegő Munkacsoport azért is tartja különösen sajnálatosnak az ítéletet, mert a magyar kormánynak több mint tíz éve lett volna a kellő intézkedések elfogadására és végrehajtására, de ezt az Európai Bizottság és civil szervezetek folyamatos jelzései és konkrét javaslatai ellenére sem tette meg. 2011-ben született ugyan egy kormányhatározat a PM10 kibocsátáscsökkentési programról, de az ebben szereplő intézkedések túlnyomó részét nem hajtották végre.” – állapította meg Bendik Gábor, a civil szervezet jogásza.
„A jogsértés egy rendkívül komoly egészségügyi, környezeti és gazdasági következményekkel járó mulasztás. Hazánkban évente mintegy 13.000 ember idő előtti halála köthető a rossz levegőminőséghez, nem beszélve az évi közel egymillió megbetegedésről és a sok százmilliárdra rúgó gazdasági károkról. Abban is fontos megállapítást tett az Európai Bíróság ítélete, hogy a határon túlról érkező szennyezés nem mentesít egy országot a kötelezettségeinek teljesítése alól, sőt a kedvezőtlen földrajzi és időjárási viszonyok éppen, hogy nagyobb felelősséget rónak a döntéshozókra, hogy csökkentsék a szennyezettséget.” – tette hozzá Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.
„Az ítélet önmagában is egy komoly figyelmeztetés és súlyos presztízsveszteség az országnak, de egy kicsit előre tekintve akár egy utolsó esélynek is fel lehet fogni. Ha a kormány irányt és sebességet vált, akkor talán még el lehet kerülni, hogy az Európai Bíróság komoly pénzügyi szankciókkal sújtsa az országot. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a már kidolgozott terveket azonnal végrehajtsák és további hatékony lépéseket dolgozzanak ki, elsősorban a lakossági fűtés és a közlekedés terén” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A civil szervezetek fontosabb javaslatai a légszennyezés csökkentésére egyebek mellett itt olvashatók:
- A Levegő Munkacsoport észrevételei az „Előterjesztés a Kormány részére az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programról” (Budapest, 2019. július) című anyaghoz
- Zöld szervezetek a lakossági égetésekről
- A budapesti közlekedés közterület-használatának problémái és megoldási lehetőségek