Az elmúlt napok egyik legtöbb vitát kiváltó eseménye volt Donald Trump kitiltása/letiltása egy egész sor social mediás platformról. A kérdés sokkal többről szól, mint a volt elnök személye és vitatott aktivitásai. A Mediaspace kerekasztal-beszélgetést rendezett a témáról.

A megszólaló szakértők:

Oliver Bretz, az Euclid Law partnere
Incze Kinga, a Mediaspace alapítója, Whitereport Global Limited
Stephen Kinsella, EU jogász, a Flint Global szakmai partnere, a Clean Up The Internet alapítója
Mohammad J. Sear, az EY Digitális Kormányzati és Állami Tanácsadási Szolgálatának (MENA) társult partnere
Jay Modrall, a Norton Rose Fulbright brüsszeli irodájának partnere
Rozgonyi Krisztina, média- és kommunikációpolitikai és -szabályozási szakértő, a Bécsi Egyetem adjunktusa
Lubos Kuklis, az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokkal Foglalkozó Európai Szabályozók Csoportjának elnökségi tagja
Phil McCauley, a First Fixation és a The Global Digital Rights Platform vezérigazgatója, a Mediaspace.global nem ügyvezető igazgatója
Moderátor: Hamish Sandison, nemzetközi jogász, egyesült államokbeli és egyesült királyságbeli képesítéssel, a Mediaspace.global elnöke

„Nyilván nem vagyok és voltam Trump politikájának támogatója, de egyáltalán nem örülök annak, ami azzal történt, hogy beszélhet-e” – mondta Rozgonyi Krisztina, média- és kommunikációpolitikai és -szabályozási szakértő, a Bécsi Egyetem adjunktusa.

„A Twitter nem cenzúráz. A Twitter egy magánplatform, magántulajdon. Jogukban áll megalkotni a saját moderációs szabályzatukat” – véli Jay Modrall, a Norton Rose Fulbright brüsszeli irodájának partnere.

Feltehetően az egyetlen dolog, amiben a hozzászólók egyetértenek, az az, hogy milyen komoly az ügy. Közbe kell-e lépniük a közösségi oldalaknak, és van-e alternatívája a megnyilvánulások törlésének, a felhasználók kitiltásának? Szükségünk van-e ellenőrizhető közösségi média fiókokra, hogy az emberek azonosíthatók legyenek, vagy ez túl veszélyes a nem demokratikus országokban? Cenzúráról volt-e szó, amikor a Twitter kitiltotta @RealDonaldTrumpot?

És mi a fontosabb, kérdi Mohammad J. Sear, az EY Digitális Kormányzati és Állami Tanácsadási Szolgálatának (MENA) társult partnere: a szólásszabadság vagy az emberek védelme? „Azt azért nem mondanám, hogy drákói szabályokra van szükség, ahol a szabadságnak semmi keresnivalója. Az én szememben a szólásszabadság és az emberek védelmének ellentétéről van szó.”

A szakértők arról is vitatkoztak, hogy az államnak kell-e közbelépnie, vagy szakmai testületeknek kell-e megalkotniuk az új szabályokat. Globális, regionális vagy helyi intervencióra van-e szükség?

„Szerintem erőteljes szabályozásra van szükség, amely minden védelmet megad” – mondja Lubos Kuklis, az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokkal Foglalkozó Európai Szabályozók Csoportjának elnökségi tagja.

„Mi abban hiszünk, hogy vannak innovatív megoldások, technikai megoldások, olyanok is, amelyekről valószínűleg nem is hallottunk még, amelyek kifinomultabb megoldást jelenthetnek a letiltásoknál” – mondja Incze Kinga médiaszakértő, a Whitereport cross-médiás adatbázis és a Mediaspace.global platform alapítója.

„Nem vagyok teljesen elégedett az Európai Bizottság felülről lefelé irányuló megközelítésével, de jelenleg valószínűleg ez a legjobb, ami rendelkezésünkre áll. De remélem, hogy együtt valami okosabb megoldásra jutunk” – mondta Stephen Kinsella, EU jogász, a Flint Global szakmai partnere, a Clean Up The Internet alapítója.