A Samsung az Eltűnt Remekművek (#MissingMasterpieces) kezdeményezés keretein belül elhozza az otthonokba a világ legjelentősebb, ikonikus, eltűnt műtárgyait. A digitális tárlat olyan kivételes alkotásokat foglal magába, amelyeket ma sehol nem lehet teljes, eredeti fizikai valójukban megtekinteni, hiszen elképzelhető, hogy örökre nyomuk veszett. Az alkotások, amelyek között magyar festmény is szerepel, most először tekinthetők meg együtt, egy virtuális tárlatban. A kampány amellett, hogy bemutatja az értékes darabokat, a kutatáshoz és akár a remekművek megtalálásához is hasznos tippeket nyújthat.
Megtekinthetők olyan műtárgyak, mint a Kilátás az Auvers-sur-Oise-re, amelyet a rablók az 1999-es újévi ünnepségeket kihasználva loptak el, filmekbe illő módszerrel. A felállványozott épületet megmászva, a betört tetőablakon keresztül egy kötéllétrán ereszkedtek le, majd a menekülés közben füstbombát is használtak, hogy eltűnhessenek. Illetve a Chloe és Emma című alkotás Barbora Kysilkovától, amelyet nyitvatartási időben loptak el egy norvég múzeumból. A tolvajok 200 szöget húztak ki, hogy a képet hibátlan állapotban tudják kivenni keretéből.
Ahogy életünk egyre több dimenziója kerül át a virtuális térbe, egyre inkább megmutatkozik a technológia közösségteremtő ereje. Az Eltűnt Remekművek kiállításon olyan, világszerte elismert művészek, mint Van Gogh, Cézanne és Monet által alkotott festmények láthatók, amelyek közül néhány elképzelhető, hogy már soha nem kerül elő. A digitális tárlat továbbá mindenki számára lehetővé teszi, hogy még inkább megismerje ezeket az egyedülálló műalkotásokat.
A járvány kirobbanása a kultúrára és a művészeti életre egyaránt hatással volt Európa-szerte. Minden évben több millió euró összértékű műkincs tűnik el, a közelmúltban bevezetett kijárási tilalom és lezárások kezdete óta pedig már hat értékes tárgynak veszett nyoma, közöttük Van Gogh Tavaszi kert című festményének, amelyet a festő születésének 167. évfordulóján loptak el.
A művészetek szerelmesei és az amatőr detektívek egyaránt segíthetik az eltűnt műtárgyak utáni nyomozásokat azáltal, hogy megosztják a tippjeiket, elméleteiket vagy akár az általuk felfedett nyomokat a #MissingMasterpieces hashtaggel.
„A művészet szinte mindenki számára örömet okoz, éppen ezért támogatjuk a műalkotások és a kultúra védelmét és próbáljuk megőrizni a jövő generáció számára. Ennek szellemében indítottuk el az Eltűnt Remekművek kezdeményezésünket, amely biztosítja, hogy azon felbecsülhetetlen értékű műtárgyak is a lehető legszélesebb körben váljanak elérhetővé, amelyek fizikai valójukban talán már soha nem kerülnek elő. A The Frame TV készülék is pontosan ebben segít azzal, hogy ablakot nyit a művészet világa felé, és elősegíti, hogy a felhasználók közelebb kerülhessenek a ritkaságokhoz.” – mondta el Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője.
A The Frame nem egy átlagos televízió. A keretszerű kialakításnak köszönhetően egyaránt működik multimédiás eszközként és műtárgyként, hiszen kikapcsolt állapotban bármely szoba dekorációs elemeként is remekül használható. Ilyenkor a Művészeti mód bekapcsol, a fekete képernyő pedig teret ad a világ lenyűgöző műremekeinek. A QLED technológiának köszönhetően az alkotások eredeti, gazdag színeikben tündökölhetnek. Az Eltűnt Remekművek 12 tárgyból álló tárlata a The Frame tulajdonosok számára, valamint a https://www.samsung.com/hu/explore/entertainment/missing-masterpieces-and-lost-art-on-the-frame/ linken ingyenesen megtekinthető[1].
A kiállítás Dr. Noah Charney, a The Association for Research into Crimes Against Art (ARCA) alapítójának, a műkincsrablások elismert szakértőjének kurátori együttműködésével valósult meg. A szervezet az egész világon kutat az eltűnt műremekek után, a helyi hatóságok segítségével.
„Mielőtt elkezdnénk kirakni egy puzzle-t, fontos, hogy az összes darab meglegyen – nem igaz?! Ugyanez vonatkozik a bűncselekményekre, valamint a rejtélyes eltűnésekre is. A médiamegjelenésektől a Reddit fórumokig, elképesztően sok helyen találunk nyomokat, ám ezeket nagyon sokáig tart feldolgozni. Ezért is remek lehetőség az Eltűnt Remekművek, hiszen a technológiai fejlődés és a közösségi média segítségével az emberek jóval egyszerűbben tudnak együtt dolgozni és segíteni a nyomozásban. Előfordult már, hogy egy online tipp segített egy rejtély megoldásában” – nyilatkozta Dr. Noah Charney, az ARCA alapítója.
Az Eltűnt Remekművek kiállítás három hónapig, 2020. november 12. és 2021. február 10. között megtekinthető. További információ a https://www.samsung.com/hu/explore/entertainment/missing-masterpieces-and-lost-art-on-the-frame/ weboldalon található.
A műalkotásokról
- A plébániakert Nuenenben (1884)
Művész: Vincent Van Gogh, Hollandia
Utolsó ismert helye: Hollandia
Van Gogh ezen képét 1884-ben festette, amikor még a szüleivel élt. A festmény az édesapja plébániájának hátsókertjét ábrázolja. A vonalvezetést és a színhasználatot megfigyelve is látszik, ez egyike korai alkotásainak. A festményen látható a távolban egy régi templom, egy feketébe öltözött elsétáló nő, aki visszafordul, és a ház felé néz. A plébánia és a kert fennmaradt a hollandiai Nuenenben, a festmény azonban eltűnt. A képet 2020. március 3-án, a festő születésnapjának 167-dik évfordulóján, erőszakos módon tulajdonították el. A mű azóta sem került elő, csak reménykedni lehet a megtalálásában.
- Dr. Gachet portréja (1884)
Művész: Vincent Van Gogh, Hollandia
Utolsó ismert helye: USA
A Dr. Gachet portréját Van Gogh egyik legjobb művének tartják. Amikor a festő 1888-ban idegösszeomlást kapott és levágta a fülének egy darabját, abba a szanatóriumba került, ahol a doktor dolgozott. Először egyáltalán nem volt szimpatikus a művésznek, de pár nap után megváltozott a véleménye róla: „Egy igaz barátra leltem Dr. Gachet személyében… oly sokban hasonlítunk fizikálisan és szellemileg egyaránt”. Előbbi a vászonra pillantva is egyértelműen kiderül, hiszen a festményen a doktor meglepően hasonlít Van Gogh-ra.
A képet 1990. május 15-én vásárolta meg egy japán üzletember, Ryoei Saito 82,5 millió dollárért. Később a tulajdonos azt kívánta, hogy a kép a halálakor vele együtt legyen elhamvasztva. Valószínűleg nem így történt, egyes elméletek szerint a műalkotás egy svájci magángyűjteményben maradhatott fenn a mai napig, azonban 1990 óta senki nem látta.
- A festő munkába menet
Művész: Vincent Van Gogh, Hollandia
Utolsó ismert helye: Németország
Vincent van Gogh 1888-ban készített olajfestménye, amely valószínűleg az arles-i ideje alatt készített önarckép, bemutatja a technikát, amelyről a művész a legismertebb. Az impasto erős használata, vastag festékfoltok, amelyek szinte szobrászati jellegűek. Feltételezés szerint ez a mű véletlenül, járulékos kárként megsemmisült a második világháború alatt. A németországi Magdeburgban, a Kaiser-Friedrich Múzeumban kapott helyet, amelyet egy légitámadás során egy téves szövetséges bomba rombolt le.
Van Gogh alkotásai gyakran kerültek tolvajok birtokába, különösen Hollandiában. 1991-ben 20 művet loptak el az amszterdami Van Gogh Múzeumból, amelyek becsült összértéke körülbelül 500 millió dollár. 2002-ben ugyanebből a múzeumból elloptak egy pár Van Gogh festményt, majd 2016-ban egy maffiavezér Nápoly-közeli otthonában találtak rájuk.
- Fehér Kacsa
Művész: Jean-Baptiste Oudry, Franciaország
Utolsó ismert helye: Egyesült Királyság
A XV. Lajos udvari festőjeként ismertté vált Oudry, leginkább gyümölcsöket és állatokat ábrázoló csendéleteket alkotott. Ezt a 19. századi, körülbelül 8 millió dollárt érő csendéletet Cholmondeley márkijának gyűjteményéből lopták el, az angliai Norfolkban, Houghton Hallban, 1992-ben.
A rendőrség azt gyanítja, hogy az elkövetők egy helyi roma bandához köthetőek. A bűnözők alkalmanként azért lopnak műkincseket, mert feltételezik, hogy majd olyan bűnöző műgyűjtők személyében találnak rájuk vevőt, mint amilyeneket a filmekből ismerünk. Azonban ahelyett, hogy a festmény egy gazember nappali falán felakasztva ékeskedett volna, egy korábbi rendőrségi informátor szerint egy távoli, lepusztult ház tetőterében rejtőzik, a Newcastle-ön túli, mocsaras területen.
- Kilátás az Auvers-sur-Oise-re
Művész: Paul Cézanne, Franciaország
Utolsó ismert helye: Egyesült Királyság
Cézanne, a művészettörténet egyik kiemelkedő, forradalmi alakja. Egyedülálló stílusa megkülönböztette elődeitől és inspirálta a későbbi korok művészeit. Ennél a festménynél is megfigyelhető a művészetére jellemző hajlított perspektíva, amely fokozza a remekmű drámaiságát, a romos házak csoportjának ábrázolásánál.
A tolvajok valószínűleg, lenyűgözve ettől az egyedi perspektívától, a képet is nem mindennapi, filmekbe illő módon lopták el, 1999 szilveszterén. A tolvajok egy állványzaton felmászva betörték a festménynek helyet adó épület tetőablakát, majd füstbombával álcázták magukat a kamerák elől. A füstöt egy ventilátor segítségével szétterjeszttették az épületben, így mikor a biztonsági személyzet kiérkezett, azt hitték tűz van, ezért a tűzoltókat hívták és nem mentek be az épületbe, így a festmény elrablói elég időt nyertek a menekülésre.
- Utolsó ítélet (1808)
Művész: William Blake, Egyesült Királyság
Utolsó ismert helye: Egyesült Királyság
William Blake a brit művészettörténet rejtélyes multitalentuma, remek festő, író és költő volt, „Tigris” című műve világszerte iskolai tanagyagok része („Tigris, tigris néma láng”).
Blake elveszett Utolsó ítélet című képéhez, Michelangelo megegyező nevű freskója adta az ihletet, amely a Sixtus-kápolnában található. A kép az ítéletnapot mutatja be, amikor a halottak feltámadnak, hogy aztán a mennybe vagy a pokolba kerüljenek az idők végezetéig. A festő állította, hogy a képhez hasonló látomásai végig kísérték egész életét, több hasonló festményhez és költeményhez is muníciót szolgáltatva. Blake 1808-ban készítette el az Utolsó ítélet című művét, mely a leírások szerint tele van vibráló színekkel és szimbolikus képekkel. 1810-ben egy kiállításon tervezték volna bemutatni, ahol ez a művet szánták fő látványosságnak, azonban a festmény több más kiállítani kívánt tárggyal együtt eltűnt.
- Nyár (1644 körül)
Művész: Ifjabb David Teniers, Hollandia
Utolsó ismert helye: Portugália
Az allegória a művészetben azt jelenti, amikor egy alak vagy szimbólum képvisel egy adott fogalmat. A művészetben a szimbólumok kutatásának tanulmányozását ikonográfiának nevezik, amely a képeket vizuális találós kérdésekként kezeli. Az ilyen esetekben a művész szándéka, hogy a néző proaktívan bekapcsolódjon a műalkotásba, és igyekezzen önállóan megfejteni annak jelentését.
A „Nyár” a Négy Évszak Allegóriája című négy darabból álló sorozat egyik darabja, a David Teniers The Younger holland művész alkotása. A kocsmákban kialakult kínos jelenetek ábrázolásáról ismert festőnek ez a józan, allegorikus sorozata egyfajta kilengésnek is tekinthető. Látjuk, hogy a munkások egy forró napon búzát aratnak, ez egy olyan kép, amely rögtön a nyarat juttattja eszébe a szemlélőnek. Teniers a sorozat számtalan verzióját megfestette; a Nyár egyik változatát azonban 1974-ben ellopták a portugáliai Museu Nacional de Arte Antiga-ból, a műalkotást a mai napig keresik.
- Charing Cross Bridge és Waterloo Bridge (1899-1904)
Művész: Claude Monet, Franciaország
Utolsó ismert helyek: Egyesült Királyság, Románia, illetve Hollandia
Monet legalább 37 különböző verzióban festette le a Charing-Cross hidat, valamint minimum 40 változatát festette meg a Waterloo hídnak. Ahogy a napszak különböző fényhatásai megváltoztatták festményeinek tárgyát, teljes mértékben lenyűgözte az alkotót. Számtalanszor tért vissza ugyanazon helyszínekre, hogy megörökítse azokat a finom különbségeket, amelyek az évszakok fényviszonyai és hangulata ejtenek alkotásai tárgyán. A figyelem középpontjában álló változatok közül két festményt loptak el 2012 októberében a rotterdami Műcsarnokból. Az egyik elítélt tolvaj édesanyja azt állította, hogy a „Waterloo híd” azon ellopott festmények között volt, amelyeket Romániában elégetett a kályhájában, miközben próbálta a fia elleni bizonyítékokat megsemmisíteni. A rendőrség valóban talált pigmentnyomokat a kályhájában, de ez nem elég ahhoz, hogy állításait igazolja.
- Tájkép (1917)
Művész: Nemes-Lampérth József, Magyarország
Utolsó ismert helye: Magyarország
Nemes-Lampérth József magyar képzőművész gyönyörű tájfestménye egyike volt annak a két magántulajdonban lévő alkotásnak, amelyek eltűntek a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ raktárából. A művészeti lopásról általában a filmvászonra illő múzeumi lopások jutnak eszünkbe, és számos példa valóban illik is ezekhez a meglehetősen romantikus elképzelésekhez. Évente több tízezer műtárgylopásról számolnak be (nem is említve a be nem jelentetteket), mivel az archívumok és raktárak népszerű célpontok, hiszen hónapokba telhet, mire bárki is észreveszi.
Egy raktárban lévő alkotások eltulajdonításához olyan speciális ismeretekre van szükség, mint az elrendezés és a tárolás módjának ismerete. Így egy ilyen lopás arra utal, hogy a tolvajok tudták, mit keresnek. Míg a megbízás alapján történő művészeti lopás rendkívül ritka, az ilyen esetekben elgondolkodtató, hogy erről lehet-e szó.
- Mitológiai jelenet a fiatal Bacchus-szal
Művész: Jacob Jordaens, Belgium (a łódźi Sztuki Múzeum Fényképarchívumából)
Utolsó ismert helye: Lengyelország
Ez a festmény, a Nagy Öreg Holland Mester, Jacob Jordaens munkája, a második világháború idején Lengyelországból eltulajdonított ezrek egyike. Jordaensre óriási hatást gyakorolt az egy generációval idősebb, szintén antwerpeni Rubens. Ez Jordaens műveinek minden vonatkozásában megmutatkozik. Bacchust, a mezőgazdaság, a bor és a termékenység istenét fiatal gyermekként mutatják be, akit menádok (nő nimfák) és szatírok (félig ember, félig kecske) vesznek körül. Lengyelország kiemelkedően gazdag kulturális örökségében hihetetlen károkat okozott a Vörös Hadsereg fosztogatása és a nácik műkincsrablásra szakosodott egysége, az ERR. Számos alkotás előkerült, de még több máig ismeretlen helyen van, mint például Jordaens képe is. A festmény a lodzi J. K. Bartoszewicz történeti és képzőművészeti Múzeumból tűnt el, a sorsát pedig azóta is mítoszok övezik.
- Chloe & Emma
Művész: Barbora Kyslikova, Csehország
Utolsó ismert helye: Norvégia
Nem sokkal Barbora Kyslikova Osloba költözése után ellopták két legfontosabb művét. Alkotásai csak a közelmúltban váltak világhírűvé, amikor a „Festő és a tolvaj” című dokumentumfilmjét bemutatták a 2020-as Sundance filmfesztiválon. Ez az igaz történet elmeséli, hogyan alakított ki egy furcsa barátságot egy fiatal férfival, aki ellopta két festményét.
Túlméretezett, fotórealisztikus műveinek Norvégián túl, egészen addig, amíg ez az elismert film meg nem jelent, nemigen volt nagy népszerűsége. Ebből az következtethető, hogy a lopás célja inkább szenvedély, mintsem haszonszerzés volt. A legtöbb műkincset olyan tolvajok lopják el, akik semmit sem tudnak a művészetről, és csak hordozható, nagy értékű árucikknek tekintik. Ez az eset abban a tekintetben is szokatlan, hogy ugyan a tolvajokat elfogták, de azok azt állítják, hogy nem emlékeznek arra, hogy mit tettek az ellopott festményekkel, mivel annyira „beszámíthatatlanok” voltak.
[1] A 12 műtárgy ingyenesen elérhető 29 európai országban, a The Frame TV tulajdonosok számára az Art Store áruházban. Albániában, Belgiumban, Boszniában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Koszovóban, Litvániában, Lettországban, Macedóniában, Montenegróban, Hollandiában, Norvégiában, Portugáliában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban.
