A XVII. század végén, az amerikai Massachusettsben található Salem városában egy szörnyű persorozat zajlott le, amely húsz, boszorkánysággal vádolt nő halálához vezetett. A Viasat History történelmi csatorna rekonstruálta az eredeti eseményeket, majd történészeket, szociológusokat és pszichológusokat kért fel az elemzésre. A salemi boszorkányok címmel érkező dokumentumsorozat május 25-28. között 22 órától rámutat arra, hogy nem is olyan régen még milyen kevés is elegendő volt ahhoz, hogy egy nőt boszorkánynak kiáltsanak ki.
- A Salemben élő istenfélő embereket arra tanították, hogy bármilyen okkult tudomány gyakorlásával – legyen az akármilyen ártatlan vagy játékos – beengedik az ördögöt a lelkükbe.
- A vádlottakat külsejük alapján ítélte meg a közvélemény: ha máshogy öltözködtek, mint a többség, rendezetlen volt a hajuk, vagy az átlagosnál hosszabb ujjakkal rendelkeztek, azonnal meglátták bennük a gonoszt.
- Aki szókimondó személy hírében járt, az is könnyen a vádlottak padján találhatta magát: az istenfélő közösség szerint az, aki elmondta a véleményét, az akár a gonosszal is szövetséget köthetett.
- A boszorkányság büntetése: akasztás általi halál. Mivel Salemben nagyon gyorsan híre ment annak, hogy két kislányt megbabonáztak, és ők a közösség több tagját jelölték meg ezért felelősül, még Bostonból is érkeztek emberek, hogy szemtanúi legyenek a pernek. A tárgyalás a felhajtásnak köszönhetően valóságos cirkuszi mutatvánnyá alakult át.
- A vádakat többnyire tinédzserkorú lányok rángatózó színjátékkal kísért, vagy félelemből fakadt vallomásaira alapozták. A bíróság tudta, hogy ez önmagában nem elegendő, szükség lesz a vádlottak színvallására is – ehhez nem ritkán törvénytelen kínzások útján jutottak hozzá. Többek között alvásmegvonással, illetve órákon át tartó nyújtással csikarták ki azt, amit hallani akartak.
- A boszorkányüldözés a vádlottak gyerekeit sem kímélte: így került az ítélőszék elé például a mindössze 4 éves Dorothy Good is, akinek az egyetlen bűne az volt (amellett, hogy az anyját megvádolták), hogy állítólag volt egy kis kígyója, amit etetni szokott.
- A puritánok úgy vélték, hogy aki elejétől végéig el tudja mondani a miatyánkot, az biztosan nem boszorkány. De mondhatták bármennyire jól, ha a bírák rosszul akarták azt hallani, akkor egy nyelvbotlás vagy félrehallás is elég volt ahhoz, hogy valaki boszorkány legyen…
Feltűnési vágy, személyes okokból kimondott vádak és általános rettegés táplálta ezt az újvilági boszorkányüldözést, amely sok nő életét követelte. A salemi boszorkányok ezeket a szörnyű és felháborító történéseket dolgozza fel.