A Márkamonitor Koronavírus Krónika címmel kisinterjú-sorozatot indított. A legkülönbözőbb szektorokban dolgozó kollégákat kérdezzük arról, hogyan érintette a cégét és az iparágát a pandémia, és ő maga milyen tanulságokat vont le az elmúlt hetek mindent felforgató eseményeiből. Mai beszélgetőpartnerünk, Györke Zoltán korábban a Lapcom vezetője volt, majd a Mediaworks regionális értékesítési igazgatója április végéig.

A közismert anekdotában Józsi bácsi a Monarchiában még inas volt, Csehszlovákiában szakmunkás, a Szovjetunióban pedig gyárigazgató. Mikor a riporter megjegyzi, maga aztán sokat utazott, csak ennyit válaszol: ki se mozdultam Munkácsról…. Te az elmúlt tizenhárom évben a Lapcom Kft-nél, a Lapcom Zrt-nél, majd a Mediaworksnél töltöttél be vezető pozíciókat, miközben ki se mozdultál a megyei lapok szegmenséből. Hogyan értékeled magadban a most lezárt időszakot?

Jó felvezetés! Annyiban azonban kiegészítésre szorul, hogy bár az elmúlt 13 év biztos pontja valóban a megyei lapok voltak, de ez az időszak jóval többet adott ennél: 2008 és 2020 között a print és online média nagyon sok szegmensével találkoztam, foglalkoztam. Sokan talán már nem emlékeznek, de 2012-ig a Lapcom volt a Daily Mail csoport közép-kelet-európai régiós központja: ekkor például a saját országaikban piacvezető, de KKV-ként működő online listing site-okkal is dolgozhattam. Szintén ekkor volt országos közéleti lapunk (Pravda, Szlovákia), majd 2013-tól (az első felvásárlásunk után) a Bors is a portfoliónk része lett. Szintén végigkísérte az időszak nagy részét a magyar online listing piacon való aktív jelenlét, elsősorban az ingatlanbazár.hu révén.

Talán a fentiekből is látszik, hogy egy dinamikus, izgalmas időszak volt ez a 13 év. Mi jellemezte ezt az időszakot? „Csak a változás állandó” – minden megváltozott 2007-2008 óta. A sokat emlegetett médiahasználati szokások, a magyarországi média landscape, mitől lesz egy médiavállalkozás sikeres vagy mitől nem… Minderről regényeket lehetne írni. Az én értékelésemben viszont két dolgot emelnék ki: egyfelől mindazt, amit szakmailag, üzletileg és emberileg tanultam, másfelől az üzleti eredményeinket. Az egyfelől: fantasztikus szakemberekkel dolgozhattam együtt, meg tudnék nevezni egy olyan 10-12 fős csapatot, amellyel együtt bármilyen (nem csak média) üzletet fel tudnánk építeni. A másfelől: hiszem és az adatok is ezt mutatják, hogy a 2010-es években a Lapcom volt Magyarország egyik legjobban teljesítő médiavállalkozása: hosszú távon fenntartható, kiemelkedően profitábilis üzleti modell, sok lojális user, olvasó… Ennek egyik utolsó elismerése volt a 2019-ben kapott Business Superbrands díj.

A média egésze komoly átalakuláson megy keresztül. A reklámköltések 2008-2009-es zuhanása után 2013 táján kezdtük mondogatni, hogy ez már nem a válság, hanem a valóság. Értékesítéssel foglalkozó szakemberként hogy látod, a mostani helyzetből mikorra lehet kilábalás, valamiféle „új normalitás”?

Talán kicsit messzebből indítanék. Az alaptézisem, hogy „ha nincs fogyasztás, akkor semmi sincs”. Ez az élet, a gazdaság minden területére igaz – és talán nem kell magyarázni, hogy a reklámköltésekre hatványozottan. Ezzel összefüggésben nem csak arról kell beszélni, hogy mi lesz az új normalitás, hanem arról is, hogy mikor és milyen fázisokon keresztül érünk oda.

Két dolog is hátráltathatja a kilábalást: egyfelől a lockdownok csak nagyon lassú feloldása, másfelől a később esetleg bekövetkező húzd meg – ereszd meg stratégia. Sajnos azt érzékelem, hogy a világ csak a lassú visszaépülés útját kezdte el és még talán egyetlen ország sem jelölt meg konkrét dátumot a korlátozások teljes feloldására. Bár alapvetően optimista hozzáállású vagyok, a fentiek miatt most mégis inkább azon előrejelzéseknek hiszek, amelyek országfüggően 7-10%-ra teszik a fejlett világ idei visszaesését. És utána sem feltétlenül egy V alakú visszapattanás a legvalószínűbb scenario. Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el az Economist „The 90% Economy” című összeállítását. Csak az első mondatát idézném: „Sok dologban a 90% OK, de a gazdaságban katasztrofális”. Azaz, ha az új normalitás a 90% economy lesz (pl. mert utazni vagy nagyobb rendezvényeket tartani még egy év múlva sem lehet), az beláthatatlan következményekkel fog járni. A reklámtorta például jóval kisebb lesz hosszú távon is…

Én nagyon bízom benne, hogy a svédeknek és/vagy azon országoknak lesz igazuk, amelyek a relatíve gyors normalizálódást választják.

Az előző munkaadódnál, a Procter&Gamble-nél ugyancsak 13 évet töltöttél különböző pozíciókban. Van már konkrét terved a most következő 13 évre?

Szeretek üzletet csinálni és hiszek benne, hogy újabb, szép kihívások állnak előttem. Unatkozni nem fogok: most áprilisban kezdtem el a CEU Executive MBA programját, 2022-ben fogok (újra) diplomázni… Igen, nagyon hiszek a life long learningben és nagyon hiszek abban, hogy egy inspiráló, energizáló környezet újabb lökést tud adni a szakmai életemnek. Ezen túl is vannak elképzeléseim, terveim; a közeljövő ezek konkretizálásáról is fog szólni.

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

A járványról szóló híreket január közepe óta szorosan követtem, ezzel együtt engem is váratlanul ért az európai berobbanás gyorsasága március elején, közepén. Március 16-tól home office és 200%-on pörgő élet jött: egyszerre kellett egy 18 megyés, több száz fős szervezetet átállítani válság üzemmódra és az öttagú családunk otthoni életét, munkáját, tanulását közösen megszervezni. Mind volt munkatársaimra, mind páromra, fiaimra nagyon büszke vagyok, hogy mindez milyen gyorsan és jól sikerült.

Mindazonáltal vallom, hogy lehet, de nem jó félelemben élni. Nem vagyok immunis, de az ésszerűség határain belül továbbra is próbálok a lehető legteljesebb életet élni és a fentebb mondottak mellett is bízom benne, hogy belátható időn belül lesz újra 100% economy.