Villogó bútordarab garbós beszélő fejekkel, a világ híreinek varázsgömbje, instant cirkusz vagy otthonunk házi oltára – közel egy évszázada nézzük, de vajon tudjuk-e, mi is a televízió valójában? A digitális műsorszolgáltatás, a streaming és a felhasználók által generált tartalmak korában érdemes egyáltalán megkülönböztetnünk a tévét bármilyen más képernyőtől – a zsebünkben lapulótól egészen a falméretűig? A Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum idei első rendezvénye minden háztartás legfontosabb dobozáról rántotta le a csipketerítőt, hogy letörölhesse az alatta lerakódott évszázados port.
Feltalálása óta volt, aki a teljes társadalmat összetartó szocializációs eszközt látott a tévében, egy médiaművész pedig Buddha-szobrot ültetett elé, hogy az a készülékre szerelt kamera élő képén szemlélhesse önmagát. A tévé volt már népnevelő eszköz, majd minden emberi érték elpusztítója. Megölte a mozit, aztán mégse, cserébe széttördelte a filmeket, elértéktelenítette a történeteket, majd újraélesztette a sorozatgyártást, s ezzel elhozta a minőségi történetek reneszánszát. A mágikus doboz ma is szinte naponta lesz bűnbakból kegytárggyá – majd ugyanez visszafelé, s aztán ismételve a végtelenségig.
A műsort megszakítva, a február 13-i Most Fórum érdemi vizsgálatnak vetette alá a XX. és XXI. század talán legfontosabb kulturális jelenségét, a televíziózást. A kerekasztal-beszélgetés vendégei, Varga Attila, Sixx újságíró, a C:C blog szerkesztője, Hámori Barbara producer, Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus és Rajki Annamária, a Telekom tévés ágazatának vezetője arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen lesz a televízió jövője; eljött a vége, vagy új aranykor kezdődik.
„A nézők ma szenvedélyesen szeretik és kikövetelik a sorozataikat. Ez lett az új nagyregény. Egy sikeres sorozat legnagyobb védjegye, hogy a rajongók olyan szinten részeseivé válnak a történetnek, hogy számukra már sokszor eltűnik a fikció és a valóság, a karakter és a színész között a határvonal. 25 éve televíziózom, de ezt a szenvedélyes rajongást, ami ma a nézőktől egy-egy sorozatunk kapcsán felénk árad, soha korábban más műfajnál nem tapasztaltam” – jelentette ki a beszélgetés során Hámori Barbara, tévés producer, showrunner, rendező és forgatókönyvíró.
A televízió társadalomra gyakorolt hatásának egy másik aspektusát emelte ki Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus, pletykakutató, egyetemi oktató is. Véleménye szerint a tévézés egyik figyelemre méltó társas hatása, hogy szomszédok, családtagok, ismerősök gyakran hosszabb ideig beszélgetnek a műsorról, mint ameddig az tartott. Mindez nyilvánvalóvá teszi, hogy a tévénézésnek ma is komoly szocializációs feladata és jelentősége van.
Sixx, aki újságíróként évtizedek óta foglalkozik a tévézéssel, úgy látja, napjaink új digitális műsorszolgáltatói olyan bonyolulttá teszik a palettát, hogy az már elrettentően hathat, és ez a klasszikus rendszerű csatornák malmára hajthatja a vizet. „A bármikor, bárhol elérhető tartalom túlkínálata, a digitális bőség zavara akár azt is eredményezheti, hogy a nézők visszatérnek a lineáris tévézéshez” – mondta.
Rajki Annamária, aki a kezdetek óta a magyar kábeltévépiacon végbemenő digitalizációs folyamat kulcsembere, másként látja a helyzetet. Véleménye szerint soha nem létezett olyan, hogy „hagyományos” televízió, hiszen az szolgáltatás kialakulásától fogva folyamatos átalakulásban van. A médiában mindenki által csak Ramka néven ismert szakember hitvallása szerint a műsorterjesztők feladata, hogy az ügyfeleik számára élményt biztosítsanak, és az ügyfélérdekeket képviselve csokorba kössék az esetenként túlburjánzó csatornakínálatot és egyéb tartalmakat. A lényeg, hogy a tartalmakat könnyen elérhető és érthető módon tárják a nézők elé, akik utána szabadon, hangulatuk, kedvük és élethelyzetük szerint dönthetik el, hogy az élő adással egy időben, később felvételről vagy akár on demandként, otthon vagy akár útközben nézik meg az általuk kiválasztott filmet vagy követik nyomon kedvenc sorozatukat.
A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő, márciusra tervezett kerekasztal-beszélgetés a nők munkaerő-piaci helyzetével és a női vezetők témájával foglalkozik majd.
