Alig egy hónapjuk maradt a végzős középiskolásoknak, hogy eldöntsék, hol folytatják tanulmányaikat: az idén szeptemberben induló egyetemi képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni. A döntést természetesen mindenki maga kell meghozza, de a szülő segíthet a megfelelő irány megtalálásában és az odáig vezető út megtervezésében. Íme hat tipp ahhoz, miben lehetünk gyermekünk segítségére. (Nyitó képünk Bachmann Bálint rektor kinevezésén készült).

1) Ötleteljünk közösen

Szánjunk rá időt, hogy leüljünk ötletelni gyermekünkkel arról, milyen szakmák érdeklik, milyen hivatások közül választhat, és bátorítsuk információgyűjtésre a lehetséges karrierutakról. Érdemes példaképe életútját átbeszélnünk vele, kiemelve, milyen szerepe volt a sikerben a kitartásnak, mekkora energiára és időbefektetésre volt mindehhez szükség, hogyan szerzett tapasztalatot, illetve milyen folyamat kellett képességei felismeréséhez.

2) Teremtsünk lehetőséget az inspirációra

Bátorítsuk gyermekünket arra, hogy beszélgessen a család barátaival, tanáraival arról, ők hogyan találták meg munkájukat, milyen akadályokkal és motiváló tényezőkkel találkoztak szakmai útjuk során. Ezekből a beszélgetésekből rengeteget tanulhatnak, alakíthatják elképzeléseiket és növelhetik motivációikat.

3) Ne helyezzünk nyomást a gyermekre

Beszéljünk a karrierről úgy, mint olyan folyamatról, amelyben lehet hibázni, és válthatunk is, ha nem érezzük megfelelőnek számunkra. „Ne helyezzünk nyomást a gyermekre olyan üzenetekkel, hogy mindent ki kell bírnia, vagy az a jó, ha egyre feljebb lépdel a ranglétrán – mondja Kovács Orsolya tanácsadó és iskolapszichológus, a BeBalanced Tanácsadó Központ vezető pszichológusa. – „Abban segítsük őt, hogy minél alaposabban meg tudja vizsgálni belső mozgatórugóit, illetve minél több szempontból mérlegre tudja tenni a körülményeket.”

4) Adjunk visszajelzést

Ezért érdemes reális, pontos és célzott visszajelzést adnunk gyermekünknek arról, miben látjuk tehetségesnek. Nemcsak az eredményt, hanem az erőfeszítést is célszerű pozitív értékeléssel jutalmaznunk. Ha azt látjuk, hogy egy tantárgyi projektet különös élvezettel dolgoz ki, hívjuk fel figyelmét arra, hogy azt érdemes lehet továbbvinnie a későbbiekben. Érdemes megkérdeznünk, mi volt számára meghatározó élmény tanulmányai vagy hobbija során, így közel juthatunk ahhoz, mi okoz neki örömet, és saját visszajelzései is segítik a választás útján. Például ha imádta megszervezni az iskolai rendezvényeket, szervezőkészségére, jó kommunikációs készségére építheti továbbtanulási preferenciáit.

5) Segítsünk a tapasztalatszerzésben

A gyakorlatok, önkéntes munkák, gyakornoki munkák során alaposabb képet kaphat a kamasz arról, milyen a valóságban álmai munkája, vagy épp kedvet kaphat valamihez, ha nem tudja merre induljon. Ha van konkrét elképzelés a vágyott munkáról, akkor érdemes lehet néhány napig bekapcsolódni egy olyan személy mindennapjaiba, aki azt az adott szakterület képviselője – ezt hívják shadowingnak, amikor a fiatal a dolgozó árnyékaként követi a szakember munkatevékenységét.

6) Támogassuk képességeinek felmérésében!

A megfelelő pálya kiválasztásához nélkülözhetetlen, hogy a gyerek alaposan felmérje érdeklődési területeit és képességeit, tisztában legyen erősségeivel. Ez nemcsak a középiskolában, de az egyetemen is fontos szempont – ha a kamasznak nincs határozott elképzelése arról, mivel szeretne felnőttként foglalkozni, válasszon olyan egyetemet, amely esélyt teremt több irány kipróbálására is.

„Az egyetemi évek már az énmárka tudatos építéséről szólnak. A METU-nál nagy hangsúlyt helyezünk a személyes márka fejlesztésére, és ezt myBRAND elnevezésű oktatási módszerünkkel támogatjuk – mondta Dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora. – Hallgatóink nálunk megtalálhatják saját útjukat: segítünk karriercéljaik megfogalmazásában, hogy a képzés végére átlássák, mi teszi majd egyedivé őket a munkaerőpiacon. A képzés végén egy olyan portfólióval a kezükben hagyják el az intézményt, amely saját készségeiket és erősségeiket egységesen foglalja össze, az így kialakított stabil önismeretükre pedig egész karrierútjuk során építhetnek.”

A későbbi tanulmányok és sikeres karrier előfeltétele, hogy szeressük, amivel foglalkozunk, ehhez viszont ki kell próbálni magunkat különféle tevékenységekben. Ehhez szülőként a megfelelő lehetőségek biztosításával, gyermekünk látókörének tágításával járulhatunk hozzá.

„Arra mindig ügyeljünk, hogy ne gyermekünk helyett keressünk ilyen aktivitásokat, hanem legyünk mellette a keresésben, és koncentráljunk választásai előnyeire. Sok szülő esik abba a hibába, hogy túlzott féltésből a választások kudarcát hangsúlyozzák ki, ami azonban elbizonytalanítja a kamaszokat és negatívan hat önértékelésükre – mondta el Kovács Orsolya. – Ha gyermekünk nyitott rá, érdemes együtt listát készítenünk erősségeiről és a még megszerzendő készségekről. Így azt is látni fogja, és tervet készíthet, hogy a vágyott munkához milyen erőfeszítéseket kell megtennie. Minél világosabbak ezek a lépések, annál kevesebb szorongást okoznak.”