Nagyon sok nőnél fordul elő a méhszájseb, amely az esetek többségében csak egy jóindulatú elváltozás. Főként fiatalokat érint, serdülőkorban a hormonális változások, fiatal felnőttkorban nemi úton terjedő betegségek miatt jelentkezhet, de hüvelyi szülés után vagy akár spirált használó nőknél is gyakran kialakulhat. Dr. Singh Margit, a Duna Medical Center nőgyógyász szakorvosa arra is figyelmeztet, hogy a méhszájseb gyakran okoz fertőzéseket is.
Nem is seb? Valószínűleg csak az elváltozás megjelenése alapján terjedt el ez a kifejezés, mivel nincs szó valódi sebről. A méhnyakat belülről fedő sötétvörös nyákot termelő hengerhám türemkedik kifelé, ami a méhszáj felszínét kívülről borító fényes, rózsaszínű laphámtól szemmel láthatóan is jelentősen elkülönül. Ha bővebb hüvelyi folyást, havi vérzések közti teljesen szabálytalan vérezgetéseket, nemi élet utáni vérzést tapasztalunk, nagy valószínűséggel érdemes megnézetni a méhszájunkat szakorvossal. Serdülőkorban gyakori, a menopauza után pedig ritka jelenség.
Mi okozza?
Különböző nemi úton terjedő betegségek, mint például Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma, Herpes, Gonorrhea és szifilisz okozta gyulladás is elősegítheti a kialakulását. Sajnos ez igaz fordítva is, a már meglévő méhszájseb sérülékenysége is fokozott veszélyeztetettséget jelent fertőzésekkel szemben. A rosszul alkalmazott hüvely kezelés sérülés vagy a hüvely normál flórájának felborítása által vezethet seb kialakulásához, de terhesség alatt a hormonális változások miatt is megjelenhet. Az úgynevezett kombinált fogamzásgátlók, amelyek ösztrogént, azaz női nemi hormont is tartalmaznak, szintén fokozhatják a méhszájseb kialakulását. A méhszáj mechanikus irritációja révén is kifejlődhet méhszájseb, például tampon használóknál vagy spirált viselőknél.
Rutin nőgyógyászati vizsgálat során végzett hüvelyi feltárás során már szabad szemmel is látható a méhszájseb. A legspeciálisabb ilyen esetekben kötelezően elvégzendő vizsgálat az úgynevezett kolposcopia, amely során nagyítókészülék segítségével vizsgálják meg a méhszáj felszínén lévő hám esetleges rendellenességeit. Amennyiben addig nem volt ismert a méhszájseb, rákszűrés végzése is indokolt.
Plusz kilók és a nemi egészség
A túlsúly önmagában nem kórok, viszont hormonzavart okozhat. A testünkben lévő zsírszövet ösztrogént képes termelni, ez pedig hozzájárulhat a méhszájseb kifejlődéséhez. Nem elhanyagolható a szerepe a túlzott elhízásnál gyakran gondot okozó megfelelő intim higiénia fenntartásának és a visszatérő fertőzéseknek sem.
Mikor kell műteni?
Ha nem okoz panaszokat a méhszájseb és az évenkénti rákszűrés során sem észlelnek eltérést, nem szükséges a kezelése. Ha viszont állandó hüvelyi folyást vagy vérzést okoz, akkor nagyobb eséllyel kaphatunk el fertőzéseket, mivel a kevésbé ellenálló hám mellett még a hüvely vegyhatása is megváltozik. Ha nem megnyugtató vagy kóros elváltozást mutat a rákszűrés eredménye, akkor kezelés hiányában évek alatt a méhszáj rosszindulatú elváltozása is kialakulhat.
Fagyasztás, égetés, lézerezés
Többféle műtéti típus létezik a méhszájseb kezelésére, lényegük a nem odaillő hám, a méhszájseb roncsolása vagy eltávolítása, amely után a sebre oldalról rákúszik az egészséges laphám. Ez történhet égetéssel, fagyasztással, radiofrekvenciával vagy lézerrel. Fontos, hogy a beavatkozások során szövettani mintavétel nem történik. Amennyiben a méhszájseb mellett a rákszűrés eredménye sem megnyugtató, szükséges mintát is venni.
A leghatékonyabb beavatkozás mindenkinek a személyre szabott kezelés, amely életkortól, panaszaitól, elsősorban a hüvelyi vérzés mértékétől és a rákszűrés eredményétől függ. Például egy fertőzés esetében a megfelelő gyógyszeres kezelést követően a hüvelyflóra helyreállításával is érhetünk el javulást. Viszont amennyiben a rákszűrés eredménye sem megnyugtató, elengedhetetlen a szövettani mintavétel és a műtét, ami általában megszünteti a méhszájsebet is. A legtöbb beavatkozás ambulánsan elvégezhető, minimális kellemetlenséggel és csupán néhány napig tartó, kevés hüvelyi vérzéssel jár.
