A Márkaépítés 2023 – Neverending Change konferencia kiindulópontja az volt, hogy a Covid után nem alakult ki a sokak által remélt „new normal”, az átlátható, értelmezhető új világrend. Éppen ellenkezőleg, az Ukrajna elleni orosz agresszió szeizmikus változásokat indított el a világban, meg kellett szoknunk, hogy minden héten tapasztalunk valami újat, többnyire olyat, amit nem szerettünk volna megtapasztalni.

Így első előadónak Dr. Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont – Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatóját kértük meg, hogy vázolja fel annak a világnak a biztonságpolitikai kereteit, amelyben ma élünk. Milyen új világrend alakul a szemünk előtt?

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban számos narratíva kering a világban. Dr. Tálas Péter megfogalmazása szerint ez egy poszthegemoniális konfliktus. Ennek főszereplői: a hegemón (Egyesült Államok), a status quo védők (az USA szövetségesei), a status quo megkérdőjelezői (Oroszország és szövetségesei). A poszthegemoniális rendben a hegemón nem tudja/akarja fenntartani a korábbi struktúrát, mert hatalmi képességei egy-egy szektorban (gazdaság, katonai, diplomáciai, soft power stb.) vagy területen (globálisan vagy regionálisan) megkérdőjeleződtek. A status quo megkérdőjelezői meg akarják változtatni a korábbi hatalmi rendet, mert magukat elég erősnek vagy a hegemónt elég gyengének érzik ehhez.

Az orosz-ukrán háború nem az első és nem is az utolsó poszthegemoniális konfliktus. A múltban ilyen volt Irán felemelkedése a Közel-Keleten, az USA és a Nyugat kiszorítása Szíriából, a tálibok visszatérése Afganisztánban, a jövőben ilyen lesz (lehet) Kína és az USA konfliktusa Tajvanért.

Vita van arról, vajon egy erős vagy egy gyenge Oroszország indította a háborút. Oroszországnak elfogytak a nem katonai jellegű (gazdasági, pénzügyi, diplomáciai stb.) érdekérvényesítési eszközei Ukrajnával szemben, s ez a többség szerint a gyengeség jele. Oroszország egy év alatt* sem tudta elérni egyetlen stratégiai célját sem Ukrajnával szemben, s ez az orosz haderő relatív gyengeségének a jele.

Nagyon fontos kiemelni, amit a szakértő hangsúlyozott az előadásában: az orosz-ukrán konfliktus nem világháború, s nem is fenyeget annak veszélyével, ugyanis a világ nem akar háborúzni.

Mi ennek a háborúnak a tétje a poszthegemoniális világrend szempontjából? A legfontosabb kérdések a következők:

• Milyen gyorsan jutunk el a poszthegemonális világrendhez?
• Visszatérünk-e a nagyhatalmi érdekszféra-politika és a háborús érdekérvényesítés korához?
• Meg tudunk-e maradni a nagyhatalmi befolyási övezet politikánál, vagyis a nem katonai érdekérvényesítési eszközök használatánál?
• Lesz-e meghatározó szerepe az Európai Uniónak a jövő világrendjében?
• Milyen hatékony lesz az Oroszországgal szemben kialakított új európai biztonsági architektúra?

Abban biztosak lehetünk, hogy felgyorsul az orosz energiától való függőségünk felszámolása, a biztonság előtérbe kerül az európai politikai prioritások között, a NATO-n és az Európai Unión belül erősödik az egység (az EU-n belül akár egy mag-EU kialakításával), a NATO keleti szárnyán fekvő államok katonai képességei növekedni fognak.

Nincs visszatérési lehetőség a 2022. február 24. előtti, Oroszországgal fenntartott kapcsolatokhoz („no status quo ante”).

*A konferencia-előadás 2023. március 22-én hangzott el. 

Nyitó kép: Handler Cruttenden, Unsplash

Ilyen tapasztalattal a háta mögött sok értékes gondolatot tud megosztani velünk arról, hogyan változott az ügynökségi munka az elmúlt évtizedekben, melyek voltak a legfontosabb fókuszok, hogyan alakult a márkaépítés és eladásösztönzés viszonya az ügynökségek munkájában.

Beszélünk a fenntarthatóság fogalmáról. Mit jelent ez az ügynökségi és a tanácsadói munkában? Mit jelent a fenntartható tervezés?

Előkerül az is, hogyan definiálja ő a márkaépítés fogalmát. Látszólag nagyon egyszerű feladat, de akkor miért olyan bonyolult? Egyáltalán, mi az a márka? Hogyan fejlődött ez a fogalom? Hogyan alakult a márkaépítés eszköztára, milyen fontosabb változások történtek a piacon a múló divatok közepette.

Végül, de nem utolsó sorban váltunk pár szót Havasi Zoltán közelgő előadásáról, amit a március 22-én sorra kerülő Márkaépítés 2023: Neverending Change konferencián tart. Témája a branding jövője, amelynek 3 lehetséges forgatókönyvét vázolja fel. De ezt nem mondjuk el előre, hallgassátok meg ma este a Márkamonitor műsorában!

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Tektonikus változásokat látunk az élet minden területén, fegyverkezés, háborús feszültség, régi konfliktusok kerülnek újra előtérbe, miközben újak is keletkeznek. Még meg sem emésztettük a Covid fizikai és mentális hatásait, mikor jött az újabb sokk, energiaválság, infláció, nyersanyagok, ellátási láncok problémái, és ezeket súlyosbítja, hogy a jövővel kapcsolatos aggodalmaink is csak felerősödnek: klímaváltozás, elsivatagosodás, a mesterséges intelligencia kihívásai… A brandinget ezúttal a nagy globális folyamatok tükrében igyekszünk körüljárni, úgy, hogy megmutassuk a „big picture”-t, a világban zajló folyamatok értelmezési keretét, de egyúttal gyakorlati tanácsokat, útmutatást is kapjunk a mindennapokhoz.

Csütörtök reggel közöljük a délelőtti programot. A gyors döntéssel most pénzt takaríthat meg!

Az Egg Fee időszak február 20-ig tart. Kattintson az alábbi linkre, és regisztráljon most!

Neverending Change konferencia