Brandt Zoltán, a Darwin’s Marketing Evolution ügyvezető partnere arról tartott előadást, hogyan fejlesszünk márkastratégiát memetikai alapokon. Milyen struktúrában gondolkodik a célcsoportunk a márkánkról? Mi terjedt el róla, és mi terjeszthető el?

A szakember elsőként a mémek tudományos hátteréről beszélt, a biológia két nagy 19. századi felfedezéséből kiindulva. Darwin megállapítása szerint a fajok egymásból jöttek létre (evolúció), Mendel szerint pedig az öröklődés mechanizmusa diszkrét entitásokon alapszik (gének). A két tudós együtt valójában sokkal többet fedezett fel, mint pusztán a biológiai élet logikáját. Az életet olyan dolgok generálják, amelyek magukban nem élők, de alkalmas csapatokban, együttesen képesek élőlényeket generálni (gének).

A mémek valójában replikátorok, a gondolatok legkisebb, önmagukban is értelmes részei, amelyek főleg utánzás révén terjednek az egyik emberi agyból a másikba. A gondolat túl nagy és túl bonyolult egység, ezért a terjedés a mémek szintjén történik, így a marketingben sem egy adott termékről megfogalmazott gondolatokat vagyunk képesek terjeszteni, hanem a mémeket. Ha pedig ezek a mémek képesek szaporodni, akkor fog elterjedni valamilyen információ a márkánkról.

De léteznek-e egyáltalán a mémek? A memetika ma körülbelül olyan állapotban van, mint a genetika 1950 körül – az elmélet jól működött, de a géneket (a DNS-t) csak 1953-ban fedezték fel. Ugyanakkor egy téves tudományos elmélet is nagyban hozzájárulhat a technika fejlődéséhez, épp a módszeressége révén. A mémek velünk élnek, ha kutatjuk őket, ha nem, ha igazak, ha nem, és meghatározzák gondolkodásunkat, életünket.

A 20. század marketingjének talán a legnagyobb kérdése az volt, milyen legyen a kreatív. A 21. század marketingjének pedig az, mi kerüljön be a fejekbe – mondta Brandt Zoltán, aki ezt követően ismertette a memetika hasznosságát a mai marketingben. Elmondása szerint az a sikeres mém, amelyik az eredeti üzenet (a memetika segítségével tervezett „gondolat-lény”) különböző változataiban is változatlan marad, azaz a mém túlél akkor is, ha a környezete változik. A cél az, hogy beszéljenek róla (a termékről, a márkáról), és terjedjen a mém, amihez az eszköz nem más, mint hogy a terjeszteni kívánt mémet beépítsük evolúciósan sikeres „gondolat-lényekbe”.

Mindenekelőtt tisztázzuk, mivel foglalkozik ez a különös nevű cég, mi is az a memetika és a networkology. Megbeszéljük a mém fogalmát, és hogy miként lesz ebből memetika. Megnézzük a memetikai kutatás alapjait, tisztázzuk, mitől más, mint egy hagyományos kvalitatív kutatás, és hogy milyen eredményeket hoz a megbízóknak.

Beszélgetünk a memetikai kutatásból kikerülő termékekről, hogy mire épül  náluk a márkakutatás, és hogy lesz abból márkastratégia, kommunikációs stratégia.  Előkerülnek olyan fogalmak is, mint a gócadatbázis, a másodlagos memetikai elemzés, a memetikai audit és a hálózatelemzés. Megismerkedünk néhány konkrét esettel is.

Brandt Zoltán és Mérő László együtt adnak elő a Márkaépítés 2024 – Neverending Innovation konferencián. Megbeszéljük, milyen témákról tud meg többet az, aki április 11-én velünk tart.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Mindenekelőtt tisztázzuk az EssenceMediacom nevet. A Mediacomot régen ismerjük, honnan jön az Essence? Utána kitérünk a szeptemberi Mesterséges intelligencia az üzletben című konferenciánkra, ahol Miklós egy promptolás (igen tanulságos) történetét mesélte el. Mire jó az AI és mire nem?

Ezután igyekszünk megvilágítani az adatok szerepét a stratégiai tervezésben, és megbeszéljük azt is, milyen törvényszerűségek figyelhetőek meg a fogyasztói viselkedésben.

Mindig izgalmas kérdés: mitől működik a reklám? Szóba kerül a memetika, a memóriastruktúrák működése. Beszélünk kicsit a közeljövőről, az ügynökségi munka változásairól is.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A GrandVision az elmúlt évben döntött a márkastratégia megújításáról, melynek célja az Ofotért és a Vision Express márkák határozottabb megkülönböztetése volt. A MediaCom által hozott megoldás erősen épített a kommunikációs ügynökség márkakutatásokban és archetípusokon alapuló márkázási stratégiában szerzett korábbi tapasztalataira, a széles kutatási portfólióra és a memetikai látásmódra.

„Fontos volt továbbá, hogy nem két különböző márkastratégiát dolgoztunk ki, hanem egy átfogó GrandVision stratégiát, illetve, hogy a krédónk szerint márkázást csak úgy érdemes csinálni, ha a cég belső értékeiben gyökerezve az ott dolgozóknak is identitást ad a külső kommunikáció” – mondta el Kun Miklós, a MediaCom stratégiai igazgatója.

A MediaCom feladatai nem értek véget a stratégiaalkotással, az ügynökség a kreatív tenderhez briefing ajánlást is készített. A kreatív tenderben azonban a MediaCom már kizárólag tanácsadóként vett részt, a döntést a GrandVision vezetősége hozta meg. A kreatív tender győztese az ACG Reklámügynökség lett, a kampányfilmek kidolgozása már a nyertes feladata volt.

„Egy mérhetetlenül komplex, 9 hónapon át tartó márkastratégia alkotási folyamaton mentünk együtt végig, amiben több mint 3000 vásárlói visszajelzésre építve dolgozhattunk a két márka jövőbeni kommunikációs platformján. A lehető legmélyebbre akartunk menni. A MediaCom által javasolt módszertan révén pedig térképet kaptunk az emberek gondolataihoz” – fejtette ki Kelemen Anita, a GrandVision marketing- és digitális igazgatója.

A Mediacom a kutatási fázisban a GrandVision belső CRM csapatával, vezetőségével, valamint Zacomer Éva kvalitatív kutatóval működött együtt, a külső kutatásokban az NRC, illetve a Darwins Marketing Evolution volt a médiaügynökség partnere.