Azzal együtt, hogy a VOSZ tagvállalkozásai inkább az erős és prudens vállalkozások közé tartoznak, a makrogazdasági változások már láthatóan érintik ezeket, mint a megrendelések elmaradásai, a szakmai munkaerő hiánya és a csökkenő vásárlóerő – foglalta össze röviden a VOSZ sajtóbeszélgetésén Kozák Ákos, a kutatást végző Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója. Hozzátette, a viszonylagos állandóságot lehet tapasztalni az üzleti hangulatban, ugyanakkor már látszódnak a repedések, és még azt sem lehet látni, a 4. negyedévben a tendencia hogyan fog folytatódni. Kozák Ákos emlékeztetett arra, hogy már korábban is jelezték, a körbe tartozás várhatóan újra meg fog jelenni vagy erősödni.

A vállalkozások jelentős része elkezdte újragondolni a fejlesztési céljait és azok teljesítését. Majdnem minden 5. vállalkozás, a 3. negyedév adatai alapján, már elhalasztotta fejlesztési célú beruházásait, elsősorban a béremelések miatt – emelte ki Kozák Ákos. Ehhez Perlusz László, a VOSZ főtitkára hozzátette, ezzel együtt az megfigyelhető, hogy az energetikai célú beruházásokat, melyeket jellemzően önerőből finanszíroznak, a vállalkozások nem halasztották el, a zöld átállás folytatódott.

Ma beszélgetésünk apropója a Márkamonitor Mesterséges Intelligencia konferenciája, amelynek a nyitó előadását Ákos tartja. Kiindulópontunk a digitalizáció, a digitális gazdaság. Mennyire nyitott a magyar társadalom az új technológiákra, a fejlesztésekre. Milyen állapotban várja Magyarország a mesterséges intelligenciát?

Beszélünk a mesterséges intelligencia várható társadalmi hatásairól. Mit látunk majd a gazdaságban, a politikában, a kultúrában?

Állítólag nincs új a nap alatt – a mesterséges intelligencia valóban olyan újdonság, ami forradalmat okoz?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Az Egyensúly Intézet szakpolitikákat készít, de az, hogy jó-e egy szakpolitika, azt vissza kell mérni. Ehhez viszont jelentős adatmennyiségre van szükség, sok évre visszamenőleg. Az előadó bemutatta az eddig elért eredményeket és áttekintette az előttünk álló lehetőségeket. De még inkább azt, milyen utat kell bejárnunk ahhoz, hogy lépést tartsunk a versenytársakkal.

Magyarország és az Európai Unió helyzetét 43 dimenzióban vizsgálták meg a 2022-ben rendelkezésre álló adatok alapján, ezekből 5 olyan alindex alakult ki, amelyeket az előadó most bemutatott. Annyit már előljáróban elmondott, hogy van néhány ország, amelyek szinte már unalmasan minden mutató alapján az élmezőnyben vannak: a skandinávok.

Az Okosország-index alapvetően az oktatásról szól, benne olyan fontos részletkérdésekkel, mint például az 55 éven felüli tanárok aránya. A bemeneti indikátorokban nem állunk rosszul, a ROI-val van gond, azaz elég sokat költünk, ahhoz képest gyenge eredménnyel. A vizsgált 27 ország között a 19. helyen állunk.

A Digitalizációs alindex (szélessávú internet, számítógépek, digitális oktatás) sorrendjében a 21. helyre kerültünk.

A Tiszta ország alindex (zajterhelés, hulladékgazdálkodás stb.) mutatja a legjobb helyezésünket, itt Magyarország a 17. helyre került. Nagyon fejlett országok is rosszul állnak, hiszen nagy a kibocsátásuk és a fogyasztásuk.

Egészségügyi alindex (alkoholfogyasztás, dohányzás, szubjektív egészségérzet) a 24. helyen állunk, ez a legrosszabb helyezésünk. Kirívóan rossz a megelőzhető betegségben elhunytak száma alapján elért 27., azaz utolsó helyünk az Európai Unióban. GDP-arányosan nem költünk keveset egészségügyre, itt is a kimeneti oldal rossz, mint az oktatásban.

A Társadalmi kohéziós alindex a legbonyolultabb. Azt látjuk, hogy szétszakadt az ország, de ez nem magyar jelenség. Összességében azt látjuk, hogy 3 alindexben nagyjából ugyanott vagyunk, kettőben viszont romlott a helyzetünk (digitalizáció, egészség).

Nézzük a legjobb és a legrosszabb indikátorokat. A rablások és a kábítószer miatti halálozások száma, valamint az otthoni zajterhelés alacsony, és jó az elektronikai hulladék hasznosításának a mértéke is. Ellenben sereghajtók vagyunk a megelőzhető betegségek miatti halálozásban, rosszul állunk a háztartási csomagolási és műanyaghulladék újrahasznosításában, valamint az öngyilkosságok arányának alakulásában. Bárki vezesse a továbbiakban az országot, ezekkel a kérdésekkel foglalkoznia kell.

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia.

Beszélgetésünk apropója két konferencia. Március 8-án az Egyensúly Intézet tartotta Magyarország 2030 című konferenciáját, március 22-én pedig Kozák Ákos adott elő a Márkaépítés 2022 – Neverending Branding című Márkamonitor-rendezvényen.

Az Egyensúly Intézet második alkalommal publikálta Megatrend Index riportját, ami a világot meghatározó megatrendek mentén helyezi el az országot a nemzetközi térképen. Az egészségügy, a digitalizáció, az oktatás, a fenntarthatóság, továbbá a társadalmi kohézió komplex mutatói kijelölik Magyarország pozícióját az Európai Unióban és a regionális versenyben.

Ezekről a témákról beszélgetünk majd este 7 órától a Jazzy rádióban is.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Szétszakad-e a társadalom, mekkorák ma a jövedelmi egyenlőtlenségek? A közhiedelemmel ellentétben ezen a területen nincs nagy baj, az uniós átlag alatt vagyunk, inkább a vagyoni egyenlőtlenség fog nőni. Sokkal nagyobbak a településszerkezetből adódó problémák, a városban és a vidéken élők lehetőségei között hatalmas különbség áll fenn.

Működik a „közepes jövedelem csapdája”. Magyarország a kilencvenes évek elején benchmark volt, ezt a pozíciónkat azonban nagyon gyorsan elvesztettük, és egyhamar nem is fogjuk visszaszerezni. A globalizáció azonban működik, vagy gazdaggá tesz, vagy lenyom, közepes helyzetben nem maradnak az országok.

Igen jelentősek a munkaerőpiaci zavarok. Megoldatlan a romakérdés, öt éven belül nem is számíthatunk javulásra. Hatalmas szemlélet- és hatékonyságbeli különbség van a multinacionális és a hazai vállalati kultúra között. Mentális kereteinket pedig szétfeszíti az állandó múltkeresés. Hasonlóan problémás az oktatás, az egészségügy, a demokrácia értelmezése.

Mi az, amit a fenti problémák kapcsán az Egyensúly Intézet javasol, pártpolitikai megfontolások nélkül, szakmai és etikai szempontok alapján? Hangsúlyozva azt is, hogy nincs „útfüggőség”, ki lehet lépni a több évszázados hagyomány nyomvonalából, ahogy ezt Skandináviától Szingapúrig számtalan helyen bebizonyították.

Az Európai Unióban nálunk az 5. legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, öt évvel kevesebbet élünk, mint egy átlagos európai polgár, és nyugdíjasként három évvel kevesebbet töltünk egészségesen. Mintegy 12–13 ezer honfitársunk hal meg évente a légszennyezettség miatt. Ezért részben a fűtés (szemétégetés, szilárd tüzelőanyagok), részben az autózás-közlekedés a felelős.

Az egy főre jutó fogyasztásban hátulról a 3. helyen vagyunk az EU-ban, az egy főre jutó GDP alapján pedig hátulról a 7. pozícióban. Az elmúlt bő másfél évtizedben a magyar gazdaság 30 százalékkal maradt el a lehetőségeitől. Változtatni kell a gazdaságösztönzés gyakorlatán, a kormány ne egyes cégeket, hanem szektorokat támogasson. A régió top 500 cégéből 67 magyarországi, de közülük csak három-négy tisztán magyar tulajdonú. Azt kell támogatni, erősíteni, ahol van valódi versenyképesség és innováció.

Az oktatásra rátérve: a közoktatás fejlesztése sokkal fontosabb, mint a felsőoktatásé. A problémák évtizedek óta fennállnak, ma már minden második pedagógus 50 év feletti. Ki fog tanítani és hogyan? Jöjjenek a robotok és a mesterséges intelligencia? Az egészségügy és az oktatás akut problémáit egyaránt úgy lehet enyhíteni, ha a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentjük. Ha valaki beleszületik egy szociálisan elmaradott közegbe, onnan ma nem lehet kitörni. Ezen évtizedek munkájával lehet segíteni, de végre el kell kezdeni.

Csak néhány javaslat a demokratikus intézményrendszer javítására: szavazati jog 16 évtől, wikidemokrácia, nyissuk meg az állami intézményeket a külföldi szakemberek, vezetők előtt. A demokráciadeficit ugyanis szétfeszíti a gazdaság kereteit is.

Az Egyensúly Intézet folyamatosan dolgozza ki az újabb szakpolitikai anyagokat, amelyekhez bárki hozzáférhet, bárki dolgozhat a megvalósításukért. A legfontosabb cél változatlan: jövőképet kell adni Magyarországnak.

Ebéd és némi networking (megint emberek közt voltunk!) után ismét belemerültünk a munkába. A piac legnagyobb szegmenséről, az FMCG területről Vágyi Erik tartott átfogó előadást. Az új hétköznapi rutin hatásai a kategória trendekre, fenntartható márkaépítés…

Az átfogó trendek után ismét egy konkrét vállalati stratégia megvalósulása. Hogyan tudott haladni – az új, kiszámíthatatlan helyzetben – a dm évtizedes felelősségvállalási stratégiája és legújabb törekvései a körforgásos gazdaságba való hatékonyabb bekapcsolódására? Kanyó Roland avatott be a részletekbe.

A következő kerekasztalban a kereskedelem egyik kiugróan fejlődő szegmensének aktualitásait tekintettük át. Terítéken az e-commerce, akik beszéltek róla (balról jobbra): Kurucz Péter, Dunder Krisztián, Bíró Pál, Bombera Zsolt. 

Mit tegyen Magyarország 2030-ig, hogyan tudunk kilépni a középszerűség csapdájából és befogni Európa fejlettebb gazdaságait? Az Egyensúly Intézet  vízióját Kozák Ákos mutatta be.

Kerekasztal az új kommunikációs környezetről. Az MPRSZ elnöke négy gyakorló szakembert kérdezett. Balról jobbra: Maczelka Márk, van der Wildt Nikolett, Bánhegyi Zsófia,  Bujáki Zsolt, Sztaniszláv András. 

A pandémia alatt a turizmus szenvedte el a legnagyobb károkat, a szektor újragondolását Bódis Gábor mutatta be.

Valódi és inspiráló tudásra van szükség. Valódi tudásra, valódi szakértőktől: smartfluencerektől, mondta Szőke Ágnes, aki kicsit meg is mozgatta a hallgatóságot.

A program legnagyobb részében a nagyvállalatok praxisáról volt szó. Berényi Konrád új szempontot hozott a beszélgetésbe, a kkv szektor problémáit tekintette át.

A pandémia új helyzetet teremtett a munkavégzés világában is. Vannak, akik nagyon várták már az “új normálist” és vannak, akik a visszarendeződés lehetőségeit keresik mindenben. Pethes Barbara insight-specialista elemezte a megváltozott élethelyzetet.

Végül elhangzott néhány gondolat az ügyfélélmény és a márkaélmény kapcsolatáról és a service design alapú márkaépítésről Káli Györgytől.

Délután öt óra körül a konferencia szervezőjének, Szakács László főszerkesztőnek már csak annyi dolga maradt, hogy köszönetet mondjon valamennyi előadónak és résztvevőnek. Sőt, azt is elárulta, honnan származik a Grabowski név. Aki szeretné tudni, jöjjön el a következő Márkaépítésre.

Nagyon reméljük, hogy a következő Márkaépítés konferenciára nem kell megint két évet várni. Sőt, egy egész évet sem, csak néhány hónapot. Mi mindenesetre már készülünk a jövő évi programra, ami pár hónap múlva lesz esedékes. Hamarosan jövünk a dátummal és a további részletekkel!

Tavaly szeptemberben, két év előkészítő munka után lépett ki a fényre az Egyensúly Intézet, akkor mutattátok be a Magyarország 2030 – Jövőkép a magyaroknak című vaskos kötetet, az intézet politikai-gazdasági-társadalmi vízióját. Milyen visszajelzéseket kaptatok az olvasóktól, illetve a megszólított döntéshozóktól?

Ritkán van ilyen sikere egy embernek pályafutása során. Megérte a ráfordított idő és sok munka a kollégáim részéről, hihetetlen pozitív visszacsatolást, folyamatos megerősítést kaptunk és kapunk ma is a partnerektől és olvasóktól. Boros Tamás és Filippov Gábor nevét külön ki kell emelnem, ők a szerzők és a könyv mögött álló csapat irányítói.

Azóta több alkalommal jelentkeztetek szakpolitikai javaslatokkal, podcastekkel, online beszélgetések formájában megszólaltattatok több külföldi vendéget. Milyen volt ezeknek a fogadtatása? Készültök arra, hogy az érdeklődők személyesen is részt vehessenek majd a programjaitokon, lesznek élő viták?

Természetesen várjuk és készülünk a személyes találkozókra. Amit lehetett, kihoztunk az online formátumból, de persze az élénk viták terepe mégis egy konferenciaterem vagy kisterem. De a szakpolitikai sorozatot rendületlenül folytatjuk.

Az Egyensúly Intézet bemutatkozása előtt néhány hónappal a saját céged megalapítása volt a hír. Mi történt azóta, hogy áll, milyen eredményeket ért el az Impetus Research? Van időd azzal is foglalkozni?

Stratégiával és kiemelt partnerekkel igen, a napi irányítás viszont Bacher János kollégámé. Ez egy sok évtizedes együttműködésen alapuló „seamless” kapcsolat, a piac egyik legfelkészültebb szakembere János, feltétlen bizalommal vagyok iránta.

Tavaly májusban még képlékeny volt, milyen lesz az „új normalitás”. Azóta sok mindent megszoktunk, sok mindenben megváltoztunk. Szociológusként hogy látod, miben és mennyiben változtatta meg a Covid Magyarországot?

Ezt elmondom egy konferencián, ennyi hely kevés erre. No meg azért érdemes várni még néhány hónapot, amikor legalább egy-egy mintázat megszilárdul és ha nem is tudományos, de szakmai megállapításokat tehetek.

Te beoltattad magad? 

Az a helyzet, hogy némi önteltséggel kezeltem a járványt. Állandó baráti társaságom, állandó sportolási szokásaim végigkísérték a járványt. Átestem és már korábban megkaptam az oltásokat. A kissé leegyszerűsítő hozzáálláson túlmenően ugyanakkor sokat foglalkoztatott az egész toposz társadalomlélektani hatása. Három korafelnőtt gyermekem van, állandó kapcsolatban vagyok az ő baráti körükkel és folyamatosan vizsgáltam ennek a korosztálynak a bizalommal kapcsolatos reakcióit. Tettem ezt apaként és szociológusként is. Csak sajnálni tudom a mai fiatalokat, még sokáig őrzik majd a járvány lenyomatát.

A járvány utáni gazdasági és társadalmi konszolidáció számos olyan kérdést vet fel, amelyekre a választ mindenki gyorsan és hiteles forrásból akarja megkapni. A fogyasztói és vásárlási szokások változásainak követéséhez vagy az egyre élesedő politikai küzdelem lépéseinek megtervezéséhez nyújt támogatást a 2021-től megújult Pulzus csapat: az MTM Kft.  stratégiai szövetségre lép az Impetus Research Kft.-vel. A két cég 2021-től megerősített értékesítési csapattal, összehangolt piaci jelenléttel és folyamatosan piacra kerülő új szolgáltatásokkal áll az ügyfelek rendelkezésére. Meggyőződésük, hogy a közösségi alapon történő piackutatás az egyik lehetséges válasz a szakma előtt álló kihívásokra.

A Pulzus egy olyan piackutatási célra szervezett platform és közösség, melynek tagjai naponta több alkalommal mondhatják el véleményüket napjaink legfontosabb gazdasági, közéleti és köznapi eseményeivel kapcsolatban, illetve célzott piac- és közvéleménykutatási projektekben vehetnek részt.

„Manapság az okoseszköz mindannyiunk kezében ott van és a kezelése sem okoz gondot senkinek. Chatben, szöveges üzenetekben kommunikálunk, ezekre mindig van pár percünk. Erre a logikára fűztük fel a legújabb kutatási megoldásunkat” – mondta Felvinczi Kálmán, a Szondaphone Kft. ügyvezetője, a Pulzus egyik alapítója.

„Számomra kutatóként nagyon sokat jelentenek azok az előnyök, melyeket a Pulzus az adatfelvétel gyorsasága és megbízhatósága szempontjából képvisel. Ezeket természetesen nem csak a piackutatásban, hanem a társadalomkutatásban is jól lehet használni. Ezért is vettem részt a módszertani fejlesztésekben’”– mondta Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője, aki szintén alapítója a Pulzusnak.

Az új módszer alapja egy olyan közösség, melybe bárki beregisztrálhat, aki az ismert alkalmazásboltokból letölti a Pulzus applikációját. A közösség tagjai naponta több alkalommal kapnak kérdéseket az alkalmazáson keresztül, melyek legtöbbször a nap legfontosabb kérdéseivel kapcsolatos véleményeket vizsgálják. Nagy újítás, hogy a tagok nem csak válaszolnak, de azonnal azt is megnézhetik, hogy mi a többiek véleménye az adott kérdésben.

„Már több mint 60 ezer regisztrált felhasználónk van és a számuk egyre növekszik – mondta Kocsis Gábor, a Pulzus közösséget működtető MTM Kft. ügyvezetője. – A piackutatás napjainkban több kihívással is küzd. A hagyományos módszerek drágák és lassúak a felgyorsult világunkhoz képest, a vállalatok a kérdéseikre gyors és megbízható válaszokat akarnak kapni. Úgy akartuk megreformálni a piackutatást, hogy az trendi legyen és alkalmazkodjon ahhoz az életstílushoz, mely egyre több embert jellemez.”

Az MTM Kft. 2021-től stratégiai szövetségre lép az Impetus Research Kft.-vel, mely ugyan új szereplő a piackutatási piacon, de tulajdonosai szintén régi szakmabelinek számítanak. Kozák Ákos, a cég egyik tulajdonosa elmondta: „A Pulzus alapítóival több évtizedre nyúlik vissza a partnerségünk. Most ismét egy olyan lehetőség adódott, melyben ki tudjuk aknázni a két cégben rejlő szinergiákat és az adott kor technológiai lehetőségeit kihasználó újdonságot hozhatunk a piacra.”

„Leginkább abban tudunk segíteni az MTM Kft.-nek, hogy a legtöbbet hozzuk ki közösen a Pulzus panel kínálta lehetőségekből. Olyan szolgáltatásokat fejlesztünk ki, melyek az üzleti döntéshozók számára a leginkább fontos területekre, kérdésekre fókuszálnak és gyors, kézzelfogható válaszokat biztosítanak számukra a napi döntéseik során” – emelte ki Bacher János, az Impetus másik tulajdonosa.

A két cég 2021-től megerősített értékesítési csapattal, összehangolt piaci jelenléttel és folyamatosan piacra kerülő új szolgáltatásokkal áll az ügyfelek rendelkezésére. Meggyőződésük, hogy a közösségi alapon történő piackutatás az egyik lehetséges válasz a szakma előtt álló kihívásokra.

Az Egyensúly Intézet állandó kutatói csapata neves szakértőkből, közgazdászokból, szociológusokból, politikatudósokból, klímaszakértőkből áll. Az agytröszt munkáját több mint egy tucat tanácsadó is segíti, többek között Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának programigazgatója, Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap korábbi igazgatója, Heal Edina, a Google Magyarország korábbi igazgatója, Urbán László, a Magyar Nemzeti Bank egyik korábbi igazgatója és Zlinszky János egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és számos más felsőoktatási intézmény oktatója.

Az új agytröszt hosszú távú trendeket, Magyarország felemelkedésének lehetőségeit vizsgálja. Kiemelt kutatási témái közt szerepelnek többek között: a magyar gazdaság lehetséges kitörési pontjai, a humán tőke fejlesztése, különös tekintettel az oktatásra, a robotizáció és az átalakuló munkaerőpiac, levegőnk és vízkészletünk tisztasága, a nemzeti öntudat és a közösségek szerepe, valamint az átalakuló világrend.

Szeptemberben jelenik meg az Egyensúly Intézet és az Osiris Kiadó közös kötete Magyarország 2030 címmel, amelyben az agytröszt a következő évtizedre vonatkozó országvízióját mutatja be.

Az Egyensúly Intézet podcastsorozatában az ország döntéshozói, véleményvezérei, cégvezetői mutatják be saját víziójukat Magyarországról: az első beszélgetésekben Orbán Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség államtitkára, Navracsics Tibor és Andor László volt uniós biztosok, valamint Heal Edina, a Google Magyarország volt igazgatója beszél 2030 Magyarországáról.

Az Egyensúly Intézet első rendezvényein fog előadást tartani Francis Fukuyama, a világ egyik legbefolyásosabb politikafilozófusa, Tomáš Sedláček cseh közgazdász és Richard G. Wilkinson világhírű brit járványtanszakértő.

Az Egyensúly Intézet első könyveiről, szakpolitikai javaslatairól, rendezvényeiről a www.egyensulyintezet.hu honlapon, az agytröszt Facebook-oldalán és a médiából értesülhet.

Mi az az agytröszt?

Agytrösztök a világ szinte összes országában működnek azzal a céllal, hogy összekössék a tudomány világát a politikai-gazdasági-kulturális döntéshozókkal. Az agytrösztök egyfajta hídszerepet töltenek be a társadalom e két szférája között. Gyakorlatorientált szakpolitikai megoldásokat ajánlanak, ennek során pedig nem a tudományos újítás vagy az idézettség fontos számukra, hanem az, hogy javaslataikat a mindenkori politikai, gazdasági és kulturális döntéshozók felhasználják. Az agytrösztök kutatásokat folytatnak, közvélemény-kutatásokat végeznek, gyakorlatorientált szakpolitikai képzéseket tartanak, könyveket és tanulmányokat adnak ki, rendezvényeket szerveznek.

Mai beszélgetőpartnerünk Kozák Ákos, az Impetus Research business partnere.

Tavaly november végén találkoztunk legutóbb, aznap távoztál a GfK-tól. Bacher Jánossal megalapítottátok az Impetus Research kutatócéget. Az év utolsó heteiben minden gazdasági prognózis kiválónak ígérkező 2020-as évről szólt, még januárban is ígéretesnek látszott az üzlet. Aztán jött a vírus. Nyilván nem ilyen indulásról álmodtatok. Voltak az Impetusnak olyan stratégiai céljai, amelyeket ma is ugyanúgy látsz?

Amikor János kollégámmal sok évtizedes múlttal a hátunk mögött megalapítottuk a céget, egyrészt hosszú távú elképzeléseink, másrészt vérmes reményeink voltak a közeljövőre nézve. Ez utóbbit derékba törte a járvány, de stratégiai céljainkat nem. Ez utóbbi három-öt éves távlatokat jelent, ekkora időhorizonton nem számolunk a járvány hatásaival. Egyébként kaptunk megkeresést a járvány azonnali hatásainak a közeljövőre, a következő hónapokra szóló hatások, trendek vizsgálatára, de erre szakmai megfontolásból nem vállalkoztunk. Egyetértve Jánossal azt vallom, hogy az azonnaliság látszata nem helyes sorvezető a jövőre nézve. Azért, mert sok lisztet vagy kevesebb üzemanyagot vásároltunk az elmúlt hetekben, nem várható, hogy egy év múlva is így teszünk. A fogyasztói magatartás, a mintázatok számos külső ingernek vannak kitéve, de a magatartás, viselkedés egy hosszabb távon rögzült forma. Nem állítom, hogy a járványnak nem lehetnek mélyreható hatásai, de hogy milyen trendek milyen irányba fognak hatni, annak előrejelzésére mint jövőkutató sem vállalkozok. Fel lehet állítani szcenáriókat, amelyek mentén – árgus szemekkel pásztázva a környezetet – alakíthatjuk üzleti döntéseinket. Ebben hiszek. És abban, hogy ez a folyamatot mi magunk alakíthatjuk.

Még a legnagyobb cégek is elküldtek embereket, vagy jelentősen csökkentették a fizetéseket. Ti meg tudtátok tartani az induló csapatot?

Kis csapat áll mögöttünk, továbbá több külsős szakértő. Mi nem nyúltunk ehhez a csapathoz, igaz, hogy a háttérben biztosítékként ott vannak a hosszú távra szóló, szerződött tracking méréseink. Nem is tehettük volna meg a folyamatos kutatások okán ezeket a lépéseket, de amikor ez köztünk (Jánossal) szóba jött, egy másodperc alatt lesöpörtük a témát.

„Elkezdjük a munkát, de majd csak tavasszal lépünk a nyilvánosság elé” – mondtad a tavalyi interjúban. Látszik már a piacon az Impetus Research?

János az igazgató, ő viszi a céget, de az értékesítésbe én is odateszem magamat. A járvány miatt nem sikerült megvalósítanunk a János által felvázolt terveket, majd most.

A benned szunnyadó jövőkutató mit mond, valóban súlyosabb lesz ez a válság, mint a 2008-as volt?  Milyen lesz szerinted az új normalitás?

Erről szívesen nyilatkozom – két év múlva. Bár intenzíven foglalkozom üzleti jövőkutatással, két nagy projektet zártam le nemzetközi vállalatoknak a közelmúltban, de még várok néhány hetet, hónapot az „érvényes és hiteles” előrejelzésekkel. Ahogy fentebb kifejtettem, a szcenárió-elemzésekben hiszek, nem az egy bizonyos, a tuti megmondásában. Mint jövőkutató, ugyanakkor azt gondolom, hogy az új normalitás nem egy rögzített pozíció, hanem egy folyamatosan képlékeny állapot. Arra kell felkészülnünk, hogy a váratlan események, amelyek kis valószínűséggel, de nagy hatással következnek be, egyre többször előkerülnek életünkben.

Magánemberként hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Ahogy sokan mások, otthoni környezetben töltöttem ezt az időszakot. Ugyanakkor nem hagytam ki a heti három-négy teniszt és amikor és ahogyan lehetett, motoroztam is. Ja, és tele van a kertünk virágokkal, új növényekkel.