Az e-kereskedők a legnagyobb problémát a vásárlóerő csökkenésén kívül a hirdetési költségek emelkedésében, a kiskereskedelmi árak növekedésében, valamint a kínai kereskedők szerepének erősödésében látják. Utóbbiak szerencsére kevésbé érintik az élelmiszerkereskedelmet.

„Az Auchan például a hiperekre jellemző, széles áruválasztéka mellett a minőséggel és a megbízhatósággal, valamint a tavalyinál tartósan olcsóbb áraival igyekszik felvenni a versenyt. Emellett úgy látjuk, hogy muszáj összekapcsolnunk és átjárhatóvá tennünk az értékesítési csatornáinkat, hogy a vásárló akár egy tranzakción belül is a számára legmegfelelőbbet és legkényelmesebbet választhassa” – mondta el Nagy Attila, az Auchan értékesítési igazgatója.

Az Auchan Online Áruházában több mint 25 000-féle termék közül lehet választani. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy bár az Auchan Magyarországon 24 üzlettel van jelen, még a legkisebb településen is bárki számára elérhető az árukészlete házhoz rendeléssel. Főként tartós élelmiszert, illetve napi és kisebb tartós fogyasztási cikkeket szállítanak az ország számos pontjára. A legkelendőbbek: a tartós élelmiszerek, az egészséges termékek, a nemzetközi konyha készítményei, a vegyi áruk, az illatszerek, a babafelszerelés, az állateledel, a konyhai eszközök, a fürdőszobai felszerelés, a lakásdekorációs termékek, a papíráru, az autóápolási termékek és a kisebb lakásfelújításhoz szükséges eszközök. A megrendelt termékeket akár két munkanapon belül célba juttatják. Házhozszállítás esetén érdemes a hozzáadott csomagolás nélküli szállítási módot választani, mert így átvételkor tételesen át tudja a vásárló nézni, hogy a rendelése hiánytalanul megérkezett. Lehet tartós élelmiszert is GLS és Foxpost csomagautomatába is rendelni, ha valakinek úgy kényelmesebb.

Most duplán megéri az Auchanban online bevásárolni, mert március közepéig 25 000 forintos minimális kosárérték (költés) esetén 2500 forintos kuponkedvezmény érvényesíthető. Érdemes tehát most a heti, havi nagybevásárlást házhoz kérni az ország számos pontjára, mert nem csak kényelmesebb, hanem jobban meg is éri.

A kényelem, a minőségi termékválaszték és a kedvező árak, akciók mellett az online területen is egyre nagyobb figyelmet kap a fenntarthatóság. Az Auchan például a tartós élelmiszereket környezetbarát módon, hozzáadott csomagoló- és térkitöltő anyagok nélkül, zárható, többször használatos ládákban, mégis biztonságosan és rendezetten viszi ki a megrendelőkhöz, akik ezt az átadáskor tételesen ellenőrizhetik is. Az áruházlánc célja, hogy a különböző értékesítési csatornáik összehangolásával az Auchan márka öt éven belül mindenki számára mérhetően könnyebben és gyorsabban legyen elérhető az ország bármely pontján.

Először megbeszéljük, milyen szerepet játszik a kommunikáció egy magyar világcégnél. (Talán sokan nem is tudják, hogy a BioTech USA magyar cég.) Áttekintjük a piaci helyzetet, hogy ért el világsikert a magyar alapítású cég, milyen edukációs és figyelemfelkeltő kampányokat valósítottak meg az elmúlt években.

Beszélünk az egészség, a sport tematikájáról, amelyek komolyan felértékelődtek a közelmútban. Milyen szerepet játszott a Covid egy olyan cég életében, amelynek az ügyfelei nagyrészt az edzőtermek világából kerülnek ki? Szóba kerül Popeye és a spenót is.

Kitérünk a vendég kutatói-akadémiai érdeklődésére is. Milyen témákon dolgozott, dolgozik, mi foglalkoztatja mostanában? Nemrég a Márkamonitor felületén jelent meg a Zámbó Jimmy jelenségről szóló cikke.

Pintér Dániel Gergő előad március 22-én a Márkaépítés 2023 – Neverending Change konferencián, a rádióban előzetesen megoszt velünk néhány gondolatot arról, milyen a hiteles és hatékony nagyvállalati CSR.

A Márkamonitor beszélgetései csütörtök este 8 órától hallhatók a Jazzy rádióban, utána pedig elérhetőek a Márkamonitor Podcast rovatában.

Tektonikus változásokat látunk az élet minden területén, fegyverkezés, háborús feszültség, régi konfliktusok kerülnek újra előtérbe, miközben újak is keletkeznek. Még meg sem emésztettük a Covid fizikai és mentális hatásait, mikor jött az újabb sokk, energiaválság, infláció, nyersanyagok, ellátási láncok problémái, és ezeket súlyosbítja, hogy a jövővel kapcsolatos aggodalmaink is csak felerősödnek: klímaváltozás, elsivatagosodás, a mesterséges intelligencia kihívásai… A brandinget ezúttal a nagy globális folyamatok tükrében igyekszünk körüljárni, úgy, hogy megmutassuk a „big picture”-t, a világban zajló folyamatok értelmezési keretét, de egyúttal gyakorlati tanácsokat, útmutatást is kapjunk a mindennapokhoz.

Csütörtök reggel közöljük a délelőtti programot. A gyors döntéssel most pénzt takaríthat meg!

Az Egg Fee időszak február 20-ig tart. Kattintson az alábbi linkre, és regisztráljon most!

Neverending Change konferencia

A PwC 25 ország 9069 vásárlója körében végzett felmérésében a megkérdezettek többsége egyelőre megbirkózik a magasabb inflációval. Háromnegyedük arra számít, hogy a következő hat hónapban fenntartja vagy növeli kiadásai jelenlegi szintjét, emellett 47%-uk többet tervez költeni élelmiszerekre. Azonban a vásárlók több mint egynegyede számos kategóriában, amelyek nem a mindennapi szükségletek kielégítését érintik, tervezi kiadásai csökkentését. Beleértve a luxus és prémium termékeket (a válaszadók 37%-a), a vendéglátást (34%), a művészeteket, kultúrát és a sportot (30%), valamint a divatot (25%).

Akadozik az ellátási lánc, előnyben a hazai termékek

A felmérésből kiderül az is, hogy a globális bizonytalanság és az ellátási lánc problémái miatt a fogyasztók többsége inkább a hazai termékekre fókuszál. Tízből nyolc válaszadó hajlandó az átlagosnál magasabb árat fizetni a helyben vagy belföldön előállított termékekért.

Az egyes termékek hiányával vagy késedelmes szállítással szembesülő fogyasztók közül sokan készek változtatni fogyasztói szokásaikon igényeik kielégítése érdekében. Több mint egyharmaduk (37%) a megszokotthoz képest más kiskereskedőhöz fordulna vagy átállna online vásárlásra az ellátási lánc okozta problémák kiküszöbölésére. Továbbá az online vásárlók közel egyharmada (29%) hajlandó lenne boltban beszerezni a szükséges árukat, 40%-uk pedig összehasonlító weboldalakon ellenőrizné vásárlás előtt a termékek elérhetőségét.

A vásárlási élménnyel kapcsolatban összességében az élelmiszerárak emelkedése volt a fogyasztók leggyakoribb problémája, amelyet a boltban (65%) és az interneten (56%) vásárlók is említettek. A megkérdezett fogyasztók több mint fele állítja, hogy szinte mindig vagy gyakran tapasztalja az élelmiszerárak emelkedését. Az ellátási lánc problémái szintén befolyásolták a vásárlási élményt. A vizsgált időszakban online a fogyasztók 43%-a, offline 37%-uk tapasztalta, hogy készlethiány miatt nem tudott megvásárolni egy terméket. A fogyasztók az online vásárlás esetén a hosszabb szállítási időt (42%), boltban történő vásárlás esetén a hosszabb sorban állást és a megnövekedett forgalmat (36%) is nehézségként említették.

„A fogyasztók folyamatosan változtatják vásárlási szokásaikat, preferenciáikat és aktívan keresik a legjobb vásárlási élményt. Ezért a kiskereskedőknek és a gyártóknak is gyorsan kell lépniük, hogy megfeleljenek a változó igényeknek, valamint az egyre erősödő inflációs és ellátási lánccal kapcsolatos nyomásnak, ami várhatóan a közeljövőben sem enyhül. Ebben a viharos környezetben leginkább azok az agilis vállalkozások lesznek sikeresek, amelyek az összetett kihívásokat is képesek átvészelni, miközben a vásárlóik igényeire összpontosítanak” – mondja Mekler Anita, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A Covid alatt megjelenő fogyasztói szokások a jövőben is velünk maradnak

A fogyasztók a koronavírus-járvány következtében változtattak életmódjukon, vásárlási szokásaikon és úgy tűnik ezeknek az új szokásoknak jelentős része hosszú távon is megmarad, sőt a következő hat hónapban még inkább erősödni fog. A megkérdezettek 63%-a nyilatkozott úgy, hogy a világjárvány hatására többet vásárolt az interneten. A válaszadók fele többet főzött otthon, míg 50%-uk több időt töltött otthoni szórakozással, szabadidős tevékenységgel.

A jövőre nézve a fogyasztói szokások hasonlóan alakulnak: a megkérdezettek fele számít arra, hogy többet vásárol majd online – ez az arány az Y generáció (58%), valamint a Z generáció (57%) körében a legmagasabb, míg a baby boomerek (32%) és az X generáció (42%) tagjai között alacsonyabb^[1]. Emellett a válaszadók közel fele (46%) a járványtól függetlenül is többet főzne otthon a jövőben, 41%-uk pedig több otthon végezhető szabadidős tevékenységet tervez. Ezenfelül a válaszadók 22%-a kevesebbet vásárolna fizikai üzletekben.

Az ESG-tényezők és az adatbiztonság erőteljesen befolyásolják a márkák iránti bizalmat

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezők továbbra is befolyásolják a fogyasztók megítélését. A megkérdezettek mintegy fele szerint egy vállalat ESG-vel kapcsolatos tevékenysége gyakran vagy mindig befolyásolja a vállalatba vetett bizalmukat, illetve annak valószínűségét, hogy az adott céget vagy márkát ajánlják-e másoknak.

A vásárlói döntés meghozatala során a vállalatirányítási (41%) és a társadalmi (40%) tényezők nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a vállalat környezetvédelmi elkötelezettsége (30%). Az ESG-tényezők nagyobb súlyt képviselnek a megkérdezett Z generáció és az Y generáció fiatalabb tagjai számára. A márka iránti bizalom erősítése szempontjából a legjelentősebb tényezők az adatbiztonság és az ügyfélélmény. A márka iránti bizalmat nagymértékben befolyásoló tényezők között a személyes adatok védelme az első helyen áll a válaszadók 58%-a szerint.

A virtuális valóság még csak a kezdeti szakaszban van, de már érezteti hatását

A virtuális valóság (VR) és a metaverzum mint fogyasztói csatorna hatása még csak most kezd megmutatkozni, de a vállalatok és a kiskereskedők számára jelentős következményekkel jár. Világszerte a megkérdezett fogyasztók 32%-a használta már a VR-t az elmúlt hat hónapban. Legmagasabb az arány Kínában (56%), Indiában (46%) és Katarban (45%), valamint a Z generáció és az Y generáció fiatal tagjai körében. Közülük a válaszadók több mint a fele használt VR-t játékra, filmek, tévéműsorok megtekintésére vagy virtuális világokba való belépésre. A VR-felhasználók közel egyharmada (32%) azt is állítja, hogy vásárolt már termékeket, miután VR-on keresztül tesztelte azokat és tízből majdnem ketten (19%) használták már a VR-t luxuscikkek vásárlására.

A PwC tanácsadói szerint a fizikai boltok és az internetes vásárlás konvergenciája különböző eszközön keresztül meghatározta a fogyasztók többcsatornás, ún. omnichannel-élményét. A VR és a metaverzum most egy teljesen új dimenzióval bővül. Bár a metaverzum még kialakulóban lévő csatorna, a vállalatoknak és a kiskereskedőknek egyre inkább az omnichannel jelenlétük részeként kell majd figyelembe venniük.

Fotó: Conscious Design, Unsplash

[1] Baby boom-korszak az 1940 és 1959 között született embereké, az X generációhoz az 1960 és 1983 között születettek tartoznak. Az Y generációba az 1984 és 1994 között, a Z generációba pedig az 1995 és 2009 között születetteket sorolják.

Mik voltak azok az invenciók, amelyeket magyaráznunk kell? Először volt a WiW, azután az iWiW (a Milgram-elv). Senki sem tudta, hogy mi az, de azt tudtuk, hogy az „összes ismerősünk fent van”, és hogy muszáj szereznünk egy meghívót. Valakitől, akinek volt, merthogy az sem adatott meg mindenkinek.

Aztán jött a Wikipedia. Azt mondták, nem lehetséges, hogy legyen egy online lexikon, amiben minden benne van. Mert minek segítene bárki is megírni egy lexikont? És mi történt a YouTube megjelenésekor? Akkor magyaráztuk el, hogy bárkinek lehet saját csatornája. Ingyen. Aztán színre lépett a Facebook is, amiről mindenki azt hitte, hogy egy randiportál, és hogy két év múlva már nyoma sem lesz.

És akkor ránk rúgja az ajtót a TikTok. A platformot, amely már nyolc éve megvan, Musical.ly néven ismertük korábban, és amikor a Musical.ly-ről beszéltünk, mindenki a bakfisok táncolós appját látta benne. És most, miután túl vagyunk néhány „majdnem” bannoláson az USA-ból, konkrétabban a múlt év végén azt vették észre a Vermisnél, hogy a kollégák eltűntek a Facebookról. Vagyis ott voltak, mert ez a munkájuk, de a szabadidejükből naponta 45 percet a TikTok előtt ültek. És ez már nem játék, ez nem elhanyagolható.

De tegyük fel, hogy az ügynökség munkatársai az átlagnál kicsit több ideig foglalatoskodtak a TikTokkal, hasunkra ütve tippeljük azt, fele ennyi időt szán a lakosság a platformra. Ez akkor is sok. De miért?

Az eMarketer szerint 2019-ben az USA-ban naponta körülbelül 76 percet töltöttek az emberek a közösségi térben, és azt prognosztizálta, ez az idő már nem fog nőni, sőt kicsit majd csökkenni is fog. Jött azonban a Covid, és ez az érték felment körülbelül 84 perc/napra. Aztán ahogy csengett le a járvány, ismét megközelítette a 76 percet. A közösségi térben „tölthető” idő tehát nem nő.

Akkor hogyan jön össze a TikTok napi 25–45 perc használata? Valószínűleg úgy, hogy a TikTok nem növeli a közösségi térben töltött napi időt, hanem elveszi a többi csatornától a figyelmet.

Magyarországon a social media Facebook-fejnehéz, utána jön az Instagram és az összes többi platform, például a LinkedIn. Ha az arányok megmaradnak, akkor a Facebookra fordított idő fog a legnagyobbat esni, és feltehetőleg valamennyit veszít majd az Insta is. A LinkedIn napi használata Magyarországon annyira alacsony percekben mérve, és annyira más célja van a platformnak, hogy esetében számottevő csökkenés nem valószínűsíthető, de még az is lehet, hogy be fog következni ilyen.

Ideje tehát szembenéznünk azzal, hogy a social media stratégiánkat újra kell gondolni, és olyat kell kialakítanunk, amelynek része a TikTok is. A TikTok viszont merőben más csatorna, mint a Facebook vagy az Insta, még sokaknak tanulniuk kell.

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia.

Poszt-COVID szindróma – komolyabb, mint hinnénk

A COVID-19-ben megbetegedett emberek jelentős része a WHO adatai szerint szövődménymentesen felépül a betegségből, de körülbelül 10-20 százalékuknál különféle közép- és hosszú távú hatások jelentkeznek. Ezeket a közép- és hosszú távú hatásokat együttesen poszt-COVID szindrómának nevezzük, melyeket alapos, átfogó vizsgálatokkal a betegség után érdemes feltérképezni a mielőbbi teljes gyógyulás érdekében.

„A COVID-19 világjárvány során eddig Magyarországon közel 2 millió fertőzött került diagnosztizálásra. Ráadásul nemzetközi adatok alapján a páciensek egy része (40-50 százalék) tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel esik át a fertőzésen, és így nem is kerül diagnosztizálásra. A klinikai tapasztalatok szerint a fertőzés hatására kialakuló gyulladásos és immunológiai reakciók, elváltozások több szervünket is érinthetik, és nagyon változatos tüneteket, betegségeket okozhatnak. Mivel a különböző szövet- illetve szervkárosodások és a szövődmények tünetmentes, vagy enyhe fertőzés esetében is, illetve előzetes figyelmeztető tünetek nélkül is előfordulhatnak, így a fertőzést követő kivizsgálás alapvető fontosságú. Mindezek miatt javasoltak a poszt-COVID vizsgálatok akár tünetmentes, vagy enyhe, nem specifikus tünetek (pl. fáradékonyság, levertség, szívdobogás érzése, fejfájás, alvászavarok, ízületi- vagy izomfájdalom, köhögés, nehezebb légvétel, hőemelkedés stb.) esetén is” – hívja fel a figyelmet Dr. Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója.

Poszt-COVID szűrések: vezet a hasi ultrahang

A CMC Déli Klinika legfrissebb adatai szerint a Generali a Biztonságért Alapítvány ingyenes poszt-COVID szűrőcsomagjait igénybe vevő pácienseknél 2021-ben az alap szakorvosi vizsgálatok alapján további 611 kiegészítő szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálat elvégzése vált indokolttá szakorvosi javaslatra. Ezen vizsgálatok között a hasi ultrahang szerepel az első helyen: ezt a vizsgált személyek 25 százalékának kérte a kezelőorvosa, míg kiegészítő laborvizsgálatokat a betegek 18 százaléka számára javasoltak. A páciensek egy részének pedig további kardiológiai, tüdőgyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti, illetve gasztroenterológiai vizsgálatok kerültek elvégzésre a poszt-COVID szűrővizsgálatok részeként.

Ezek a hazai adatok is megerősítik azokat a nemzetközi eredményeket, amelyek alapján a koronavírus-fertőzésen átesettek felénél emésztőrendszeri vagy egyéb szervi elváltozások, panaszok alakulhatnak ki. Ehhez pedig sajnos hozzájön a pandémia alatti súlygyarapodás, melyet az elmúlt hónapokban számos kutatás is bizonyított. Tavaly a Harvard Medical School 15 millió beteg súlyváltozását vizsgálta a világjárvány kezdete előtti évben, majd az azt követő évben: az adataikból kiderült, hogy a betegek 39 százaléka hízott a járvány alatt, a súlygyarapodás pedig a normális, 1-2 kilós ingadozást meghaladó mennyiséget jelentett.

Körülbelül 27 százalékuk 5-6 kilónál kevesebbet hízott, 10 százalékuk ennél többet, és a betegek 2 százaléka érte el a 12 kilónál nagyobb súlytöbbletet. Ehhez pedig hozzáadódik a mozgásszegény életmód, a sokkal több home office, kevesebb mozgás – amelyek azokat is érintik, akik könnyen felépültek a betegségből vagy tünetmentesen vészelték át azt.

Alapos, személyre szabott kivizsgálások vállalkozásoknak

A pandémia óta egyre nagyobb figyelmet kap az egészségmegőrzés, és így a különböző betegségek, egészségügyi panaszok kezelése mellett a megelőzés is kiemelt jelentőségű lett. A Generali a Biztonságért Alapítvány 2021 óta segíti a vállalkozásokat átfogó, személyre szabott, ingyenes szűrőcsomagokkal, melyekre egyéni vállalkozások és maximum 50 fős vállalkozások jelentkezhetnek. A személyre szabott kivizsgálás széleskörű laborvizsgálatokat, EKG-t, mellkasröntgent, belgyógyászati szakorvosi vizsgálatot jelent anamnézis felvétellel, fizikális vizsgálattal, vérnyomásméréssel, és oxigénszaturáció-mérést is tartalmaz. Ha pedig a vizsgálati eredmények alapján indokolt, akkor sor kerülhet még legfeljebb 4 szakorvosi- és/vagy diagnosztikai vizsgálatra.

A csomag egyik kiemelten fontos eleme a COVID-19-fertőzéssel kapcsolatos diagnosztikai mérések: a laborvizsgálat méri az esetlegesen már lezajlott fertőzés következtében, illetve a védőoltás hatására termelődött ellenanyag szintjét. Így ezek a személyre szabott vizsgálatok kifejezetten alkalmasak a fertőzés lehetséges szövődményeinek a kiszűrésére még akkor is, ha valaki tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel esett át a betegségen.

A vizsgálatokra egyéni vállalkozók és maximum 50 fővel működő vállalkozások pályázhatnak. A pályázat linkje ITT érhető el.

A kihívások ellenére a vártnál gyorsabb helyreállási tendenciát mutat a turisztikai szegmens

2021-ben a kelet-közép-európai régióban 20 és 25 százalék közötti visszaesés volt tapasztalható a járvány előtti utolsó, 2019-es évhez viszonyítva, azonban a legfrissebb adatok bizakodásra adnak okot a szegmens helyreállását illetően. Bár 2021 őszi és téli időszakában régiós szinten a telítettség tekintetében nem volt nagy mértékű fellendülés, azonban ez nem a kínálat hiányából, hanem a fennálló utazási korlátozásokból adódott.

2022 első negyedéves adatai ezzel szemben pozitív tendenciát mutatnak, a CBRE előrejelzései szerint a főszezon végéig folyamatos növekedés várható a szegmensben. A javuló tendenciáknak köszönhetően a korábbi prognózisokkal ellentétben már 2023 végére elérheti a hotelszegmens a járvány előtti, 2019-es szinteket. „A tavalyi évben még egyértelműen az volt az uralkodó prognózis, hogy a járvány előtti szintek eléréséhez két, akár három évre is szükség lehet, a jelenlegi tendenciák azonban ennél optimistább becslésekre adnak okot” – részletezte Tóth Csaba, a CBRE Hotel divíziójának vezetője. „Ez többek között annak tudható be, hogy az embereknek két évnyi bezártságot követően elegük lett az otthonlétből, és az utazásokkal kapcsolatos igényeik a prioritási listák élére kerültek, a rendelkezésre álló anyagi keretükből inkább a Balatonra, vagy a tengerhez szeretnének eljutni.

A hosszas szervezés helyett az utolsó pillanatos foglalások váltak meghatározóvá

A pandémia a foglalásokkal kapcsolatos trendeket is átalakította: míg korábban az utazásokat jóval előre, akár hónapokkal korábban megtervezték, 2022-re az ad-hoc jellegű, azaz utolsó pillanatban szervezett utazások és foglalások váltak meghatározóvá. A magyarországi piac vonatkozásában márciusban a szállodák az előzetes foglalások alapján mindössze 20-25 százalékos telítettséggel tervezhettek, az utolsó pillanatos foglalások miatt azonban meghatározó részük 80 százalék fölött zárta a hónapot.

A foglalásokkal kapcsolatos átalakuló tendenciák az utazások hossza és célja kapcsán is érzékelhető: a pandémiát megelőzően az utazni vágyók jellemzően több hetes utazásokkal terveztek és a minél távolabbi (jellemzően tengeren túli) desztinációk voltak a legnépszerűbbek. A világjárvány kitörése óta sokkal népszerűbbé váltak a hétvégi utak, az úticélok pedig jellemzően a minél egyszerűbben és gyorsabban megközelíthető desztinációk lettek.

Növekvő befektetői lelkesedés, új eszköztípusok és konverziós megoldások

A befektetések terén kifejezetten élénkül a régiós piac: azon befektetők, akik Nyugat-Európát tekintették elsődleges befektetési piacnak, egyre inkább érdeklődnek a kelet-európai eszközök iránt, a már meglévő és az újonnan fejlesztendő szállodák vonatkozásában egyaránt. Az üzemeltetők piaca a pandémia ellenére egyáltalán nem változott, ugyanis óriási a kereslet a nemzetközi üzemeltetők és brandjeik által a budapesti, illetve a nagyvárosi hotelek iránt. Az üzemeltetők arra törekednek, hogy márkáikat hatékonyan tudják elhelyezni a piacon, mely új termékek belépése híján elég szűk.

A befektetők a szegmens átalakulásának eredményeként új lehetőségeket keresnek, ezek közé tartoznak az úgynevezett „konverziós megoldások”, az igény olyan eszközök iránt, melyek – abban az esetben, ha a műszaki paraméterek megfelelnek – átalakíthatók szálláshelyekké. „A módszer alkalmazása egy új irányzatot indíthat el a befektetési piacon, mivel az átalakítás kevesebb időt vesz igénybe, mint egy fejlesztés, egyúttal lényegesen alacsonyabb a kitettség a kivitelezési költségekkel és az anyagárakkal kapcsolatban” – magyarázta a szakember. „A járvány során megnövekedett kiadható területek reális alternatívát nyújthatnak a hotelszegmens számára, ami hosszútávon átalakíthatja a kivitelezési folyamatokat.”

A turisztikai szegmensben a szállodapiacon kívül is megfigyelhető számos változás: egyre népszerűbbek az új típusú termékek, melyek Magyarországon még nem jelentek meg, de a tendenciák alapján hamarosan erre is sor kerülhet. Ide sorolhatók a hosszú távra kiadott apartmanok is, melyek lényegesen kisebb veszteséggel élték át a világjárványt, a nagymértékű kereslet és a befektetési potenciál miatt a fejlesztők, üzemeltetők és befektetők körében egyaránt folyamatosan növekedik a népszerűségük. A „student hostelek” körül pedig egy komplett iparág alakult ki, azonban a magyar piacnak több idő kell ahhoz, hogy fel tudjon mutatni jelentősebb fejlesztéseket, mivel keresleti oldalon még nem jelent meg a profit termelésére alkalmas fizetőképesség. „Bár a kereslet már jelen van, az új típusú projektek esetén a megtérülés egy bizonyos szint elérése után következik. Ezen eszközök kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy ezek a fejlesztések felérnek-e arra a szintre, melyet az ingatlanpiaci mozgások alapján körülbelül 2023-ra elérünk, és elindulnak-e a vonatkozó fejlesztések is” – fejtette ki a magyar piac vonatkozásában Tóth Csaba.

Fotó: Pietro de Grandi, Unsplash

Az ellátási láncok zavarai továbbra is hatalmas kihívást jelentenek

Az ellátásban világszerte tapasztalható fennakadások szinte jelentéktelennek tűnnek az Ukrajna lakosságát sújtó traumához képest, de a vállalatok számára mégis ezek jelentik a háború által előidézett, a napi üzletmenetet érintő fő kérdést.

Bár sokan már azt hitték, hogy végre megszűnnek a Covid-járvány által előidézett problémák, a Fidelity International legutóbbi havi elemzői felmérésének tanúsága szerint az ellátási láncokat érintő kérdések még mindig rengeteg fejtörést okoznak a vállalatoknak.

A repülőgép-gyártókat kiszolgáló titánbeszállítóktól az alumíniumból készült üdítőitalos és sörösdobozok gyártóiig mindenki arról számolt be a Fidelity elemzőinek, hogy kétségbeesetten próbálnak reagálni a háború egyre újabb, másod- és harmadvonalbeli következményeire.

Kőolaj, földgáz, fémek stb.

A helyzetet nagy vonalakban mindenki ismeri. Oroszország a világ második legnagyobb kőolaj- és földgázexportőre, Európa fő szállítója – Ukrajnával együtt innen származik a világ búzaexportjának egyharmada, és mindkét ország egy sor fontos ipari fémet, ércet és gázt is szállít a világnak. Egyes ágazatokban már nem csak az ár, hanem az adott nyersanyag puszta elérhetősége is komoly gondot okoz.

Ezzel együtt az orosz áruk még mindig kijutnak Oroszországból. Folyamatos a földgázszállítás Európába, bár Oroszország nyilván nem is tudná máshol eladni ezt a mennyiséget, de az is tény, hogy Európa is nagy bajban lenne jövő télen az orosz földgáz nélkül.

Ami a kőolajat illeti, ha Európa nem veszi meg azt a napi négymillió hordót, amit korábban Oroszországból importált, akkor India és Kína esetleg átvehetne ebből legfeljebb 1-1 millió hordónyit, és talán el is lehetne adni további félmillió hordónyit, ha az urali nyersolajat jelentős árengedménnyel adnák. A keletkező űrt az OPEC-országok és az olajpala-kitermelők tudnák kitölteni, így a piac eleinte kissé még mindig meg lenne szorulva, de a helyzet később vélhetően javulna.

Ukrajnából származik a világ búzaexportjának kb. 12%-a is, de a várakozások szerint idén legalább hétmillió tonnával csökkenni fog a termelése, ami komoly aggodalomra adhat okot az azonnali szállítással kapcsolatban − főleg a fekete-tengeri importtól erősen függő országokban, Egyiptomban és Törökországban.

Ugyanakkor Indiában 15 millió tonna fölösleges búzakészlet halmozódott fel, így az ország a korábbi 1 millióról évi 6 millió tonnára növelte az éves búzaexportját. A következő hetekre szintén rekordtermést jósolnak, bár egyelőre még kérdéses, hogy mennyire tudott hatékony választ adni India az export további fokozásával kapcsolatos logisztikai kérdésekre.

Az ipari fémek piacán továbbra is csordogálnak a szállítmányok Oroszországból; a Fidelity szakértői vélik, hogy a háború előtt megkötött szerződésekben lekötött mennyiségeket át kell venni, hacsak nincsenek érvényben a visszalépést lehetővé tevő szerződéses feltételek, bár a konkrét szállítás egyre nehézkesebben bonyolítható le. Mivel ezekre az anyagokra még nincsenek érvényben szankciók, az orosz alapanyagok mellőzése jelenleg jórészt a vevő egyéni döntésének és a logisztikai nehézségeknek a függvénye.

A spot energiaárak miatt továbbra is nehéz helyzetben vannak az energiaigényes európai fémipari vállalatok. Jelenleg Európa alumínium-gyártási kapacitásának 16%-a kihasználatlanul áll – vagyis egy kínálati oldalról már eleve kihívásokkal küzdő ágazatnak most újabb megrázkódtatásokkal kell szembenéznie, bár nem szabad elfelejtenünk, hogy előbb-utóbb minden jelenleg a szemünk előtt zajló folyamatnak a keresleti oldalon mutatkozó következményei is lesznek.

Autógyártás: kábelkorbács- és chiphiány

Míg Oroszország és Ukrajna a globális ellátási láncokból főleg az alapanyagok kapcsán veszi ki a részét, addig Ukrajna a 2005-ös Narancsos forradalom óta azáltal is tudott némi előrelépést produkálni, hogy Lengyelországhoz és több más közép-európai országhoz hasonlóan a zöldmezős ipari beruházásokban is szerepet vállalt.

Az autógyártók például az egész autót behálózó kábelkorbácsok gyártását végző üzemeket telepítettek az ország különböző pontjaira. Egy európai darugyártó a múlt héten profitfigyelmeztetést adott ki, és 20%-kal csökkentette a termelését, mert a kábelkorbács-hiány miatt nincs elég teherautó-alváz, amelyre a daruit építi. A cég várakozásai szerint a teherautó-gyártóknak legalább három hónapra lesz szükségük a gyártási helyszínek módosításához, eközben összesen 20%-kal csökkenni fog a teljes teherautó-gyártási volumen.

Egyes ukrán gyártósorok még dolgoznak, bár csak a korábbi kapacitásuk 40%-ával. Más, a Fidelity által megszólított cégek most próbálják újraszervezni a tevékenységüket, például úgy, hogy a világ más pontján működő gyártólétesítményeikből repülővel szállítják a kábelkorbácsokat. Erről korábban költséghatékonysági szempontok miatt szó sem lehetett volna.

Egy német iparijármű-gyártó a múlt héten az emelkedő acél-, logisztikai és energiaköltségek egyre nyomasztóbb hatására figyelmeztetett, melynek hatására az ellátási láncban mutatkozó szűk keresztmetszetekkel súlyosbítva a jövő évi, kamat és nyereségadó-ráfordítások levonása előtti (EBIT) eredmények „jelentősen elmaradhatnak” a 2021-es pénzügyi évben regisztrálttól. Előrejelzésük szerint a költségalap meredeken emelkedik, miközben az Oroszországba irányuló eladások befagyasztása miatt a termelési volumen csökken.

A legtöbb autógyártó számára azonban a legnagyobb probléma továbbra is az új autók előállítását az elmúlt 12 hónapban folyamatosan hátráltató chiphiány lesz. Ezen a területen a háborús konfliktus által előidézett fennakadás és a Dél-Kínában a Covid újabb hulláma nyomán bevezetett lezárások hatására az átfutási idő újra meghaladja még a tavalyi rekordot is. Ne feledjük, hogy Ukrajnában gyártják az Egyesült Államokban felhasznált, félvezető-gyártáshoz megfelelő tisztaságú neongáz 90%-át.

A chip-probléma miatt az autógyártók termelése már az elmúlt év nagy részében is elmaradt az új járművek iránti kereslettől, aminek hatására egyre feljebb kúsztak mind az új, mind a használt autók árai. Az elmúlt két hét során tartott megbeszéléseken a gyártók és a forgalmazók is arról számoltak be a Fidelity munkatársainak, hogy egyelőre semmilyen jel nem mutat a kereslet vagy a beérkező rendelések számának csökkenésére. Az egyik legnagyobb forgalmazó, amelynek képviselőjével a Fidelity ágazati elemzője beszélt, arról számolt be, hogy várakozásaik szerint a gyártás áprilisban tovább csökken majd, így ismét nem lesz annyi autó, amennyire szükségük lenne. Arra számítanak, hogy a raktárkészletek legkorábban 2023-ban fognak újból normalizálódni.

A költségekre felkészültek, az áruhiányra nem

A vállalatok már a háború előtt is tudatában voltak, hogy a munkaerő- és egyéb termelési költségek idén jelentősen emelkedni fognak, de most sokan arra számítanak, hogy a költségnövekedési várakozások mértékét felfelé kell majd módosítani.

Itt azonban figyelembe kell venni néhány tényt. Az energiaköltségeket például már rögzítették az elkövetkező hónapokra, és az idei spotár-emelések hatása is csak 2023-ban fog megmutatkozni. Ezt támasztja alá az is, hogy egy fogyasztási cikkeket gyártó nagy cég arról számolt be a Fidelity ágazati elemzőinek, hogy az alumíniumárak emelkedésére az év végéig rendelkeznek pénzügyi fedezettel, melyet az egyéb felhasználandó alapanyagokra vonatkozó swap-szerződések révén 36 hónapra meg tudnak hosszabbítani.

3. grafikon: A nyersanyag-, energia- és logisztikai költségek aránya az értékesítési árbevételből 2021-ben

Több gyártó azonban azt mondta, hogy a probléma hamarosan nem az alapanyagok ára, hanem a teljes hiánya lesz.

A repülőgép-gyártáshoz kapcsolódó termelővállalatok például úgy nyilatkoztak, hogy nekik a szerződéses feltételek általános védelmet nyújtanak a munkaerő, a nyersanyagok és az egyéb bemeneti árak emelkedéseivel szemben. Ennek ellenére továbbra is gondot okoz nekik a titán beszerzése, mely a közelmúltban végrehajtott tervmódosítások miatt egy-egy utasszállító repülőgép tömegének akár 13-15%-át is kiteheti.

Az ágazatnak másodlagos következményekkel is szembe kell néznie. A Fidelity egy légiipari partnerével folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a nyugati gyártók nem tudják szervizelni az Oroszországban rekedt gépeket, így azok gyakorlatilag használhatatlanná váltak. Az, hogy a biztosítótársaságok megfizetik-e majd ennek költségeit a gépek tulajdonosai számára, csak évekig tartó jogi huzakodás végén fog eldőlni.

Módosuló ellátási láncok

Sok minden nagyon képlékeny. A legtöbb európai vállalat, mellyel a Fidelity szakemberei beszéltek, arról számolt be, hogy még mindig azt próbálják kideríteni, vásároltak-e fémeket a másodlagos beszállítóik Oroszországból. A gyártók elmondták, hogy olyan tervmódosításokon dolgoznak, melyek segíthetnek áthidalni a szűk keresztmetszeteket, de vannak problémák, amelyeket nem könnyű a tervezőasztalon megoldani. Egy ipari berendezések gyártásával foglalkozó cég azt fontolgatja, hogy nagyobb lukat fúr egy termékébe, hogy abba nagyobb csavarokat hajthasson, mivel a kisebb méretűhöz most egyszerűen képtelenség hozzájutni. Ez egy gyors és egyszerű megoldás, amelyhez még szabályzói jóváhagyásra sincs feltétlenül szükség, de előfordulhat, hogy így aztán később az új méretű csavarból fog hiány kialakulni.

Egy bányászati berendezéseket szállító vállalat képviselője elmondta, hogy az orosz bányáknak nem volt más választásuk, mint hogy kínai berendezéseket vásároljanak, amelyek olcsóbbak, cserébe megnőnének a karbantartási és üzemeltetési költségek, ha a tartósságot, a szervizelést és más szempontokat is figyelembe veszik. Ezért most ez a cég azt tervezi, hogy a korábban Oroszországnak szánt termékeket máshová szállítaná, de újból a 2021-eshez hasonló problémákkal szembesülnek: a szállítás drága és alig van szabad kapacitás.

A Kínát Európával összekötő és Oroszországon áthaladó vasúti teherszállítási útvonal, mely a kínai Öv és Út kezdeményezés egyik alappillére, a nagyobb kikötőkben kialakult zsúfoltság miatt hatalmas forgalmat bonyolított, aminek hatására hétszeresére nőttek az árak. Az európai ügyfelek viszont most sorra mondják le a rendeléseket, bár ezt valamelyest ellensúlyozza, hogy a hirtelen megnőtt orosz-kínai kereskedelem is ezen az útvonalon bonyolódik.

Stratégiai szempontból most minden tekintet Latin-Amerikára, az elmúlt években befektetési állóvíznek számító térségre szegeződik, mely előtt megcsillan a lehetőség, hogy új alapanyag-nagyhatalommá váljon, mivel az ottani árak és az orosz források bedugulása miatt energia- és fémexportja nyereségesebbé válhat, így kedvezőbb befektetési célpontot kínálhat. Chilének és Argentínának hatalmas lítium készletei vannak, márpedig ez a fém a megújuló energiára való, a háború miatt még nagyobb lendületet kapó áttérés egyik záloga. Arról már korábban is sok szó esett, hogy hogyan lehetne a venezuelai kőolajat ismét bekapcsolni a világgazdaság vérkeringésébe.

Ami kockán forog: a növekedés

„Ahogy a piacok és a vállalatok kétségbeesetten igyekeznek alkalmazkodni a gyorsan változó világrendhez, az ellátási láncok teljes hosszukban górcső alá kerülnek. Függetlenül attól, hogy a szállítást vagy a gyártást a hagyományosan magas input-költségek, például az energia ára vagy éppen a gyártási folyamatokhoz szükséges alapanyagok hiánya hátráltatja, elemzőink folyamatosan azon dolgoznak, hogy ágazati kapcsolataik révén megállapítsák, milyen problémákkal kell a cégeknek szembenézniük, és hogyan alkalmazkodnak az új helyzethez” – tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-európai igazgatója. „Erre elengedhetetlenül szükség van ahhoz, hogy megértsük, hol és hogyan alakulhatnak ki új ellátási láncok, és hogy mennyire gátolják majd a következő 12 hónapban a globális gazdasági növekedést az Ukrajnában zajló háború és a Covid miatti újabb kínai lezárások hatásai.”

Fotó: Chandler Cruttenden, Unsplash

A vizsgálat eredménye szerint az értékesítést mind földrajzi lefedettség, mind gyors elérhetőség szempontjából javítaná, emellett pedig jelentősen növekedne a kiskereskedelmi árverseny intenzitása, ha nem csak patikákban lehetne hozzájutni a tesztekhez.

„A megfelelő gyorstesztek felkutatását a rendelet megjelenését követően, azonnal megkezdtük, a szükséges engedélyek megszerzésével párhuzamosan. Üzleteinkben jelenleg kétfajta gyorsteszt érhető el. Mindent megteszünk azért, hogy vásárlóink a legkedvezőbb áron jussanak hozzá a tesztekhez, választékunkat az elkövetkező hetekben folyamatosan bővítjük” – mondta el Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója.

Egy nappal korábban a világon 431 405 170 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 928 106 volt.

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 78 883 101. A halálos áldozatok száma 947 417.

Indiában 42 894 345 fertőzöttet és 513 226 halálos áldozatot jegyeztek fel.

Brazíliában 28 589 235 fertőzöttről és 647 703 halálos áldozatról tudni.

Franciaországban 22 707 110 fertőzöttet és 138 784 halálos áldozatot regisztráltak.

Az Egyesült Királyságban 18 906 546 a fertőzöttek száma, és 161 675-en haltak meg a betegségben.

Oroszországban 15 697 674-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 341 624-re emelkedett.

Németországban 14 458 827 fertőzöttet és 122 381 halottat tartanak nyilván.

Törökországban 13 841 889 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 93 539.

Olaszországban 12 651 251 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 154 013.

Spanyolországban 10 949 997 fertőzöttet és 99 162 halálos áldozatot regisztráltak.

Iránban 7 011 932 a fertőzöttek és 135 952 a halottak száma.

Lengyelországban 5 620 946 fertőzöttet és 110 858 halálesetet tartanak nyilván.

Ukrajnában 5 040 518 fertőzöttet regisztráltak, és a hivatalos adatok szerint 112 459 ember halt meg a koronavírus szövődményeiben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Forrás: MTI