A vezetésben a folytonosság adott, a közgyűlés döntése szerint az előző ciklusban is tisztséget vállaló szakemberek – Sztaniszláv András elnök, Gáspár Bence alelnök, valamint Panulin Ildikó és Szántó Balázs – mellé Németh Flóra csatlakozott új elnökségi tagként.

A Felügyelő Bizottság elnöke Liptay Gabriella lett, az ő munkáját segíti FEB-tagként Bujáki Zsolt és Soós Eszter.

Az Etikai Bizottság elnöke ismét Vas Dóra, tagjai pedig Lennert Dániel, Ludvig Orsolya, R. Nagy András és Szinai Ádám.

Az elnökség deklarált célja, hogy hangsúlyosabban körvonalazza a szervezet szolgáltatásait a vállalati kommunikációs vezetőknek és az ügynökségek vezetőinek, miközben igazodási pontot kínál a szakmának olyan etikai kérdésekben is, mint a mesterséges intelligencia használata vagy a fake news, a deepfake-ek és a tényellenőrzés. A magas szakmai minőség biztosítása érdekében az MPRSZ megerősíti a nemzetközi normák alapján működő ügynökségi (Consultancy Management Standard, CMS) és egyéni (Continuing Professional Development, CPD) szakmai minősítési programokat, emellett továbbra is részt vesz olyan PR-listák összeállításában, mint a TOP50 vagy a Signature40.

A public relations terület – a többi kommunikációs szakmához hasonlóan – nagy figyelmet szentel az utánpótlás-képzésnek, hiszen mind a megbízói, mind az ügynökségi oldal várja a lelkes, elkötelezett és szakmailag kiváló fiatalokat, akik a garancia arra, hogy a pr-hivatás évtizedek múlva is megtartsa jelentőségét és vonzását. Két éve az MPRSZ ingyenessé tette a tagságot a diákok számára, évente megrendezi a Next Generation PR World Cup-ot a 35 év alatti szakembereknek, idén pedig egy hackathon rendezvényt is terveznek. A Szövetség 2025-ben elindítja a Next Gen Meet programot, amely során a szakirányú tanulmányokat folytató hallgatók betekintést kapnak ügynökségek és nagyvállalatok kommunikációs csapatainak munkájába.

Folytatódik a szövetség havi szakmai és networking rendezvénysorozata, a Drinks&Links – ennek idei első eseménye január 30-án lesz –, illetve az MPRSZ számos konferencián képviseli a szakma érdekeit.

Új program lesz a „Közelebb a médiához” sorozat, idén 4 szerkesztőségbe látogathatnak el az érdeklődő kommunikációs szakemberek, így hozza az MPRSZ egymáshoz közelebb az újságírókat és a kommunikációs szakembereket.

A tagozatok nagyon jól működtek a korábbi években, mert terepet biztosítanak az azonos érdeklődésű szakemberek együttműködése számára. A jelenleg aktív három tagozat (employer branding, kríziskommunikációs, kulturális) mellett elindul a belső kommunikációs tagozat is.

„Az elmúlt években sikerült megszilárdítani az MPRSZ-t, letenni több program alapját, és sikerrel növeltük a taglétszámot.” – mondta el Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke. – „Úgy érzem, támogató szakmai közegben kezdheti meg munkáját az elnökség. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy ismét erős, kiváló szakembereket összefogó Felügyelő Bizottsággal és Etikai Bizottsággal kezdjük meg a következő 2 éves ciklust. Számítok mindenki aktív részvételére.”

A Magyar Marketing Szövetség ma a Millennium Házában bemutatta a Marketing Trendbook című vaskos kiadványt, amelyben 147 szerző és 24 rovatvezető 26 rovatban, összesen 420 oldalon tárgyalja a szakma legfontosabb kihívásait és legégetőbb kérdéseit. A kiadvány több hónapig készült a hazai marketingszakma összefogásaként, a szakértők a szektor különböző területeiről, megrendelői, ügynökségi oldalról és kapcsolódó területekről kerültek ki.

„Büszkék vagyunk rá, hogy példaértékű összefogás keretében 147 magyarországi marketingszakember és üzleti döntéshozó segítségével jött létre ez a kiadvány. A Trendbook helyzet- és jövőképet ad, valamint iránytűként funkcionál minden fejlődni akaró egyén és szervezet számára. Amíg a marketing segít eligazodni a megváltozott világunkban, addig a Trendbook irányt mutat a marketing világában. A kiadványban részletesen bemutatjuk a marketing szerepeit, az üzleti, társadalmi és környezeti kihívásokra reflektáló jövőtálló trendeket, egyúttal egy ilyen nagyszabású kötet segít abban is, hogy megerősítse a marketing reputációját és a szakmai identitásunkat is” – mondta Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke.

A reputáció erősítése azért kiemelten fontos kérdés, mert a marketing üzleti eredményességet és társadalmi értéket létrehozó ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha az a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkciókon.

„A kiadvánnyal az a célunk, hogy láttassuk a marketing megváltozott szerepeit az üzleti és társadalmi értékteremtésben, teljeskörűen bemutassuk a marketing legfontosabb területeit globális és hazai szinten is. Illetve szeretnénk egy szakmai összefogást teremteni a tudás megosztásáért, és mindezt a tudást könnyen elérhetővé tenni” – tette hozzá Hinora Ferenc.

Ez foglalkoztatja a szakértőket

Bánhegyi Zsófia, a Marketing Trendbook ötletgazdája és szakmai projektvezetője, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja hozzátette: „Régóta várt a hazai marketingszakma erre a kiadványra, amelyet soha nem látott összefogás keretében hoztunk létre, és hiszem, hogy igazi értéket teremtett a kezdeményezés. A kiadvány átöleli azokat a területeket, amelyek a szerkesztők szerint ma a marketing világát alkotják. Az időszerűségét azt is mutatja, hogy az elmúlt öt évben talán többet változott a marketing világa, mint az elmúlt 20 évben összességében. Egészen messze kezdünk kerülni a kizárólag purpose alapú márka hangoztatástól, rövid távú tranzakciókra épülő kampányvilágtól, és egy új, holisztikusabb megközelítés felé indulunk.”

A kötetben szereplő tartalmak többek között olyan változatos témákkal foglalkoznak, mint a mesterséges intelligencia szerepe, a generációk közti különbségek, a generációmenedzsment, az influenszerkommunikáció kihívásai és jövője, az omnichannel stratégia, a social média, a marketing szuperereje vagy az adatvezéreltség.

Még vonzóbbá válhat a marketing

Hinora Ferenc elmondta, hogy a kiadvány célcsoportja széles: szeretnék elérni vele a marketing- és kommunikációs szakma szereplőit a kkv-szektortól a nagyvállalatokig, a felsővezetőket, vállalati döntéshozókat, hogy megmutassák a marketing jelentőségét, a fiatal pályakezdőket, felsőoktatásban tanulókat, hogy vonzó jövőképet mutassanak. Illetve minden olyan érdeklődőt, akik gyakorlati tudást szeretnének kapni és szeretnék megismerni, hogy kik a meghatározó szereplői a hazai marketingnek és hol tart a szakma.

A Marketing Trendbook nyomatott formában megvásárolható, illetve ingyenesen le is tölthető erről a linkről: trendbook.marketing.hu. A weboldalon az egyes tartalmak rovatonként és szerzőként is szűrhetőek.

A Marketing Trendbook szerkesztői, rovatvezetői:   

Román Balázs, főszerkesztő

Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója, az MMSZ Elnökségi tagja

Bujáki Zsolt, kommunikációs igazgató

Dr. Katona Norbert, a Neumann János Egyetem egyetemi docense, MMSZ tagozatvezetője

Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ alelnöke, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) marketing-mesterképzésének vezetője

Éless Dénes, a Szerencsejáték Zrt. sportmarketing-vezetője

Hampuch Richárd, a BETONE Media vezérigazgatója

Harcsa Beáta, a Bonafarm stratégiai és marketingigazgatója

Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója

Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettese

Juhász Péter Tibor, a Vodafone és a DIGI márkaigazgatója

Klenovszki János, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója

Kósa Margó, Miniszteri Tanácsadó a Kulturális és Innovációs Minisztériumban

Kovács András Péter, a Magyar Telekom szegmenskommunikációs vezetője

Kölcsei Gergely, a Tomorrow Reklámügynökség társalapítója és tulajdonosa

Lobenwein Norbert, fesztiválszervező VOLT, Sound, STRAND; a B my Lake egyik alapítója, Akvárium Klub egyik tulajdonosa és vezetője

Márton Katalin, a Praktiker HR&CSR igazgatója

Mérő Ádám, a The Coca-Cola Company, consumer & shopper CX directora

Németh Flóra, a Magyar Telekom PR & Content Product Ownere

Pellion Ágnes, az EY brand, marketing- és kommunikációs vezetője

Salem Dániel, a The Heineken Company globális kategóriamenedzsere

Steigervald Krisztián, generációkutató, tréner

Tőrös Balázs, kommunikációs tanácsadó, tartalomgyártó

Van Der Wildt Nikolett, a Szentkirályi Magyarország fenntarthatósági és PR-vezetője

Varga G. Gábor, az Uniomedia tartalom- és PA-igazgatója

A Marketing Trendbook Védnökei:   

Bonafarm Csoport

Diego Kft.

Euronics Kft.

Libri-Bookline Zrt.

Szerencsejáték Zrt

VELUX Magyarország Kft.

A Kommunikációs Igazgatóságot átmenetileg Brigitte Auernigg ügyvezető igazgató felügyeli, az operatív feladatokat Uzoni Eszter szenior PR menedzser veszi át. Bujáki Zsolt kommunikációs szakember kisebb megszakítással 2002 óta dolgozott a Porsche Hungariánál. Korábban a Volkswagen Haszonjárművek és a DasWeltAuto marketing vezetőjeként dolgozott. Kommunikációs igazgatói munkáját pedig 2021 márciusa óta látta el, ez utóbbi munkakörében a cég teljeskörű külső és belső kommunikációs feladataiért felelt.

A Porsche Hungaria Kommunikációs Igazgatóságának kollégáit az alábbi elérhetőségeken érik el:

Press/PR/kommunikáció: Uzoni Eszter – eszter.uzoni@porschehungaria.hu

Média: Groszmann Györgyi – gyorgyi.groszmann.ext@porschehungaria.hu Savci Leila – leila.savci@porschehungaria.hu

Egyéb: Sófalvi Zsanett – +36 1 4515 172

Bujáki Zsolt továbbra is elérhető lesz a jelenlegi telefonszámán – olvasható a közleményben, ami a szakembertől vett idézettel zárul:

„Ebben a két évtizedben számos kiváló partnerrel, tehetséges szakemberrel és ügynökséggel volt szerencsém együtt dolgozni, amiért nagyon hálás vagyok. Egy rendkívül sikeres időszak után büszkén adom át szakmai feladataimat, az elmúlt években felépített fiatal csapatom készen áll a sikeres folytatásra.

Ezúton köszönöm meg az évek során nyújtott támogatását, további sikeres együttműködést kívánok Önnek a Porsche Hungariával!

Bízom abban, hogy a közeljövőben ismét együtt dolgozhatunk. A telefonszámom nem változik és LinkedInen is elérhető vagyok.”

A koronavírus-járványhelyzet miatt bevezetett kijárási korlátozások hatására sok gyár volt kénytelen leállítani a termelését, így az autógyártók és beszállítóik is, ami jelentős késedelmet okozott az ügyfelek kiszolgálásában. Előfordult, hogy átmenetileg csak a raktáron lévő készletet tudták értékesíteni az iparág szereplői. Ráadásul a járvány miatt nem állt le az autóvásárlás, sőt, sokan pont ebben az időszakban szerettek volna autót venni, hogy biztonságosabban tudjanak közlekedni. Ahogyan a kerékpároknál, úgy a személyautóknál is jelentős volt a keresletnövekedés – nem is beszélve a tehergépjárművekről, ahol a házhozszállítás ugrásszerű fejlődése miatt szintén megnőtt a kereslet.

A pandémia mellett a globális jelenséggé vált logisztikai nehézségek és a chiphiány is hátráltatja a gyártási folyamatokat. A fennakadások miatt okozott torlódásokat még nem sikerült ledolgozni, viszont az ukrajnai háborús helyzet tovább fokozta a kialakult nehézségeket, hiszen sok autóipari beszállító található Ukrajnában.

Mindezek hatására jelenleg akár két év is lehet a várakozási idő bizonyos modellek esetében, ami alapjaiban forgatta fel az autóipari marketinget. Hiszen úgy kell megfogalmazni a marketingüzeneteket, hogy a reklámozott termék valójában csak korlátozottan elérhető. Emiatt megnőtt a lead nurturing szerepe, azaz jóval több értékesítés utáni kapcsolattartási feladattal kell számolni, rendszeresen tájékoztatni kell az ügyfelet a várható várakozási idő hosszáról, valamint arról, hogy éppen hol tart a gyártási vagy kiszállítási folyamatban a megrendelt gépjármű, várhatóan mikor lehet átvenni. Tehát az értékesítés utáni kapcsolattartás és szolgáltatás már az autó tényleges átadását megelőzően is kiemelt feladattá vált.

Az értékesítési célú üzenetekről a márkaépítésre helyeződött át a hangsúly, a médiamix terén pedig egyértelmű a digitális csatornák dominanciája – ez a járványhelyzet miatt átmenetileg alakult így, viszont már nem érdemes visszarendeződésre számítani. A fiatalabb generációk médiahasználati preferenciái is abba az irányba mutatnak, hogy egyre digitálisabb marketingstratégiában érdemes gondolkodni. Néhány éve még elképzelhetetlen lett volna egy új modell online bemutatása vagy hogy egy modell csak online rendelhető meg, nem lehet a bemutatóteremben megtekinteni vagy kipróbálni. Még ma sem ez az általános, de egyértelműen az online megoldások jelentik a jövőt. Emiatt az autókereskedések szerepe is módosulni fog, azaz csökken az értékesítés és megnő az ügyfélkapcsolattartás, ügyfélmegtartás szerepe.

A szektorban várható további változásokkal kapcsolatban a szakértők azt is kiemelték, hogy a fiatalabb generációk egészen máshogy állnak majd a mobilitás kérdésköréhez, valószínűleg közülük kevesebben fognak majd saját autót vásárolni és többen fognak valamilyen autómegosztási szolgáltatást igénybe venni. Ez a trend, illetve az önvezető autók jövőbeli terjedése további jelentős kihívás elé fogja állítani az iparág képviselőit. Az elektromos autók iránt jelenleg is meglévő érdeklődést az országos töltőhálózat hiánya korlátozza, ami minden más alternatív hajtású járműre is jellemző (mint például a hidrogén-üzemű autók).

Az autóipar előtt álló jelentős átalakulás alapjaiban fogja megváltoztatni a szektor üzleti modelljét. Amíg korábban az autóvásárlás döntően egyszeri tranzakció volt, amelyet követően a szervizhálózat támogatta a kapcsolattartást az ügyfelekkel, illetve növelte az ügyfélelégedettséget, várhatóan itt is megjelennek majd a más iparágakban már általánossá vált mikro-tranzakciók. Azaz például az autó megvásárlását követően egy kisebb havidíj fejében például egy Mustang hangját élvezheti az egyébként szinte hangtalan elektromos autójában egy tulajdonos. A digitalizálódás tehát nem csak a kommunikációt befolyásolja jelenetős mértékben, hanem magát a terméket is, törekedve az online és offline integrációra. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, megvalósult, illetve folyamatban lévő innovációk arra utalnak, hogy a jövőben számos új ötletet, fejlesztést várhatunk az autóiparban.

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia.

A műsorban először az autópiac helyzetét és az aktuális trendeket tekintjük át. Változások vannak bőven, hogy csak néhány hívószót emeljünk ki: elektromobilitás, környezetvédelem, fenntarthatóság, „Way to Zero”…

Milyen következményei vannak a „félvezető-bombának”, azaz a globális chiphiánynak? Radikális belassulás, gyengülő gyártási kapacitás, növekvő szállítási határidők – és persze ezekkel összefüggésben a kommunikáció fókuszának az újragondolása. Az eladásösztönzés kevésbé lehet hangsúlyos, így több figyelem jut a márkaépítésre.

A következő hónapokban a verseny tisztább lesz, mint valaha. Nem lesz készletkisöprés. Valószínűleg a kereskedésekben elérhető kedvezmények mértéke is inkább csökken. Vagyis olyan időszak következik, amikor a márka, a modell, a felszereltség és a listaárak néznek majd egymással farkasszemet. Melyik márkára várunk szívesebben fél évet vagy még többet? Amelyiktől a múltban vagy a jelenben a legtöbbet kaptuk. Így itt az ideje a rajongók kényeztetésének és új potenciális vásárlók bevonzásának szerethető aktivitásokkal.

A műsorban megbeszéljük, milyen marketing- és kommunikációs feladatok merülnek fel a fentiekkel kapcsolatban. Néhány hívószó innen is: customer journey, CRM, edukáció, AR/VR tartalmak, és azt is megbeszéljük, hogy készülnek a hamarosan esedékes cookie-apokalipszisre.

A moderátor üdvözölte, hogy hosszú idő után újra személyesen lehetett találkozni, beszélgetni, szakmai tapasztalatokat cserélni. Kiemelte, hogy feltűnően sok téma forgott a hármas szám körül: egyre több a hárombetűs rövidítés (CSR, ESG), több beszélgetőpartner cége – miként a Magyar PR Szövetség is – idén 30 éves, és sajnos a Covid három hulláma is rányomta a bélyegét az elmúlt másfél évre. „Ebbe a sorba illik, hogy három témát jelöltünk ki a beszélgetésre: hogyan élünk, hogyan dolgozunk, hogyan kommunikálunk? Kezdjük mindjárt a harmadikkal” – javasolta Sztaniszláv András. Mivel a vendégek négy különböző szektorból érkeztek, másképp érintette őket az elmúlt időszak, így sok tapasztalatot rejthetnek a történeteik, példáik.

Bánhegyi Zsófia egyszerre erősítette meg és cáfolta a moderátor bevezetőjét. A Szerencsejáték Zrt.-t nemzeti lottótársaságként szokták emlegetni, de a sportfogadás az összbevételüknek már több mint felét adja. Sokan még emlékeznek a korábbi malackás, Puhl Sándor-os kommunikációra, a cégnél azonban már nagyon más világ van, bejöttek az illegális konkurensek, akikkel szemben a legmodernebb technikákat kell alkalmazni. A vállalat a saját kampánymenedzsment-képességeit fejleszti, automatizált marketinget épít, a saját adatvagyon monetizálására törekszik, nem kis részben a több mint egymillió regisztrált felhasználóra építve.

Van der Wildt Nikolett a Szentkirályiról elmondta, hogy nem is multi, de nem is kisvállalat, a PepsiCo termékeit is forgalmazó regionális szereplőként a viselkedését leginkább az határozza meg, hogy az élelmiszeriparban tevékenykedik. A pandémia első hullámában azt mutatták meg, hogy amíg nagyon sokan otthon maradnak, a szektor szereplői keményen dolgoznak azért, hogy az üzletek polcain legyen elegendő áru. Az ezt követő, számos bizonytalanságtól terhes időszakban a CSR-tevékenységre és annak kommunikálására koncentráltak. A harmadik fázis az „új normális” kialakulása volt, amikor ismét előtérbe került az üzlet, az alkalmazkodás az új piaci trendekhez.

Maczelka Márk a belső kommunikáció fontosságát emelte ki. A SPAR 14 ezer dolgozót foglalkoztat, döntő többségük kékgalléros, évente 180 millió vásárlási tranzakció történik több mint 600 helyszínen, igen sokrétű kommunikációt kell tehát folytatniuk számos különböző célcsoporttal. A pandémia kezdetén első lépésben szétbontották a kommunikációt célcsoportok szerint. Informálniuk kellett a sajtót és a vásárlókat. Keletkezett egy fontos public affairs feladat, náluk is megjelent a katonaság, valamint igen nagy mértékben fel kellett gyorsítani a belső kommunikációt. Ha a kormány bejelentett egy új intézkedést, azt azonnal kommunikálni kellett a munkatársak és a vásárlók felé. A cégen belül ott vannak a kékgallérosok, a fehérgallérosok, a logisztika, a termelés, a központ, az üzletek, minden egyes üzenetet diverzifikálni kellett tehát attól függően, hogy kit mennyiben érintett. Emiatt rendkívüli mértékben fel kellett gyorsítaniuk, hatékonyabbá kellett tenniük a kommunikációs csatornákat.

Bujáki Zsolt új- és használtautó-brandeket képviselt, azok speciális problémáival. A szektorban a tavalyi év „két lábbal fékezős” volt, hiszen leálltak a gyárak, bezártak a márkakereskedések, hazaküldték a kollégákat. Szinte sokkos állapotban kellett értékelniük, ami történt. Rövid idő alatt átálltak az online megoldásokra. Az autóipari kommunikáció néhány éve már olyan hívószavak mentén működik, mint a fenntarthatóság, az e-mobilitás, az önvezető autó, ehhez a fogalomkörhöz párosították az üzeneteiket. Az autókereskedelemben nincsenek akkora büdzsék, mint sok más szektorban, így aztán az egyes márkák központi kommunikációs üzeneteit adaptálják a hazai piacra. Megjegyezte ugyanakkor a szakember, náluk nem egy év, hanem egy évtized alatt alakult át a piac szerkezete, hosszú távon tolódott el a vásárlás a magánszemélyektől a flottavásárlás felé, ehhez kellett minden szempontból, így kommunikációban is adaptálódniuk.

Már a Covid előtt elindult egy folyamat, megjelentek új célcsoportok (például a Z generáció fogyasztóként és munkavállalóként), előtérbe került a digitális transzformáció, a fenntarthatóság követelménye, fontos hívószóvá vált a purpose, tudniillik hogy a vállalatoknak egy jövőbe mutató víziót kell megfogalmazniuk és felmutatniuk. Mennyiben tudható be a kommunikációs szakmának, hogy a vállalatok ma másképp működnek? – tette fel a kérdést a moderátor.

Az autóiparban a paradigmaváltás nem egyszerű, számos külső tényező is befolyásolja, a tankönyvi példává vált 2015-ös botrány például felgyorsította az e-mobilitás fejlesztését, és bebizonyította, hogy egy reputációs krízis is pozitív eredményt hozhat, ha hitelesen és jól reagálnak rá.

A szerencsejáték is izgalmas terület, hiszen sok negatív fogalom is kapcsolódhat hozzá, mint például a függőség, a szenvedélybetegség; itt a kommunikáció azt tudja megmutatni, hogy a játéknak szabályozott, felelős formában pozitív társadalmi hatása van. A Szerencsejáték Zrt. bevételei nagy részét visszaforgatja társadalmi programokba, mint például a fogyatékos emberek támogatása, a Covid időszakában pedig a cég a magyar sport legnagyobb támogatójává vált.

A Szentkirályinak meg kell küzdenie azzal a negatív képpel, ami a konferencián is elhangzott, tudniillik hogy „cukros vizet árulnak műanyag palackban”. Miközben adott a program a körforgásos gazdaság kialakítására, a Covid alatt lényegében eltűnt a reciklálható alapanyag. A csomagolás az élelmiszeriparban különösen kényes kérdés, a műanyagok problémájának megoldása sokszereplős történet, amihez szükség van az állami szervek és a fogyasztók együttműködésére, valamint az érintettek edukációjára is. A betétdíjas rendszer és a műanyagok visszagyűjtése hatékonyságának növekedése sokat fog segíteni az előrelépésben.

A kereskedelemben is a fenntarthatóság a purpose. Ez nem új fejlemény, már a 2018–2019-es időszak is egyértelműen erről szólt. A SPAR az első audit után minden terület működését újragondolta, és az ENSZ által elfogadott fenntartható fejlődési célok (SDG-k) alapján öt területre koncentrálva egy öt pilléren álló koherens programot hozott létre: kiemelten kezelik a környezeti fenntarthatóságot, az egészséges életmód támogatását, az élelmiszer-biztonságot, a munkavállalók védelmét és a társadalom szolgálatát.

Az „új normális” kapcsán lényegében konszenzus volt azt illetően, hogy hozzá kell szoknunk az állandó változáshoz, amit maguk a fogyasztók követelnek a cégektől. A fenntarthatóság minden bizonnyal a legerősebb hívószó marad.

A moderátor záró kérdésére, hogy a most következő bő fél év tekintetében optimisták-e vagy pesszimisták, a válaszok iparágtól függően mutattak egyik vagy másik irányba. A megszólalók véleményét Maczelka Márk foglalta keretbe: „Bármi megtörténhet, és minden eshetőségre van forgatókönyvünk.”

Ebéd és némi networking (megint emberek közt voltunk!) után ismét belemerültünk a munkába. A piac legnagyobb szegmenséről, az FMCG területről Vágyi Erik tartott átfogó előadást. Az új hétköznapi rutin hatásai a kategória trendekre, fenntartható márkaépítés…

Az átfogó trendek után ismét egy konkrét vállalati stratégia megvalósulása. Hogyan tudott haladni – az új, kiszámíthatatlan helyzetben – a dm évtizedes felelősségvállalási stratégiája és legújabb törekvései a körforgásos gazdaságba való hatékonyabb bekapcsolódására? Kanyó Roland avatott be a részletekbe.

A következő kerekasztalban a kereskedelem egyik kiugróan fejlődő szegmensének aktualitásait tekintettük át. Terítéken az e-commerce, akik beszéltek róla (balról jobbra): Kurucz Péter, Dunder Krisztián, Bíró Pál, Bombera Zsolt. 

Mit tegyen Magyarország 2030-ig, hogyan tudunk kilépni a középszerűség csapdájából és befogni Európa fejlettebb gazdaságait? Az Egyensúly Intézet  vízióját Kozák Ákos mutatta be.

Kerekasztal az új kommunikációs környezetről. Az MPRSZ elnöke négy gyakorló szakembert kérdezett. Balról jobbra: Maczelka Márk, van der Wildt Nikolett, Bánhegyi Zsófia,  Bujáki Zsolt, Sztaniszláv András. 

A pandémia alatt a turizmus szenvedte el a legnagyobb károkat, a szektor újragondolását Bódis Gábor mutatta be.

Valódi és inspiráló tudásra van szükség. Valódi tudásra, valódi szakértőktől: smartfluencerektől, mondta Szőke Ágnes, aki kicsit meg is mozgatta a hallgatóságot.

A program legnagyobb részében a nagyvállalatok praxisáról volt szó. Berényi Konrád új szempontot hozott a beszélgetésbe, a kkv szektor problémáit tekintette át.

A pandémia új helyzetet teremtett a munkavégzés világában is. Vannak, akik nagyon várták már az “új normálist” és vannak, akik a visszarendeződés lehetőségeit keresik mindenben. Pethes Barbara insight-specialista elemezte a megváltozott élethelyzetet.

Végül elhangzott néhány gondolat az ügyfélélmény és a márkaélmény kapcsolatáról és a service design alapú márkaépítésről Káli Györgytől.

Délután öt óra körül a konferencia szervezőjének, Szakács László főszerkesztőnek már csak annyi dolga maradt, hogy köszönetet mondjon valamennyi előadónak és résztvevőnek. Sőt, azt is elárulta, honnan származik a Grabowski név. Aki szeretné tudni, jöjjön el a következő Márkaépítésre.

Nagyon reméljük, hogy a következő Márkaépítés konferenciára nem kell megint két évet várni. Sőt, egy egész évet sem, csak néhány hónapot. Mi mindenesetre már készülünk a jövő évi programra, ami pár hónap múlva lesz esedékes. Hamarosan jövünk a dátummal és a további részletekkel!

Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2021/1. számában jelent meg nyomtatásban. 

Közel két évtizedet töltöttél a cégnél, korábban több területen is megfordultál itt, voltál a szerviz/alkatrész és a Weltauto terület marketingese, a leghosszabb ideig pedig a haszonjárművek üzletágának marketingvezetőjeként dolgoztál. A vállalatot és a termékeit nyilván jól ismered, de milyen rálátásod volt a cég külső és belső kommunikációs tevékenységére?

Az szoktam mondani, hogy az én vércsoportom már elég rég Pantone 534 (VW Blue), így sok mindent láttam és megéltem a cégen belül. Szerencsésnek mondom magam, hiszen a Porsche Hungaria legendás korszakában csatlakoztam, nagyon komoly szakmai közegbe kerültem 2002 áprilisában. Kezdetben a Volkswagen Haszonjárművek kommunikációját, majd a 2008-as válságtól a Weltautót (később Das WeltAuto) és egy rövid ideig a szervizértékesítés marketingfeladatait is vittem párhuzamosan. A Haszonjárművek márka hozta a nemzetközi sztenderdeken alapuló klasszikus márkamunkát, míg az elmúlt években a Das WeltAuto esetében már önálló hazai irányokat, PR-stratégiát tudtunk meghatározni és sikeresen végigvinni a teljes kommunikáción.

A márka- és a vállalati kommunikáció a kezdetek óta szétválik a PoHu-n belül, az előbbit decentralizáltan az egyes márkák végzik, míg az utóbbi a cég kommunikációs igazgatóságának a feladata. A dr. Vérten Sándor vezette korábbi igazgatóság munkáját jól ismertem, számos közös projektünk volt az elmúlt évtizedekben; kitűnő a kapcsolatom Sándorral, akire szakmai mentoromként is tekintek. Számomra ezért is nagyon megtisztelő és kiemelkedő ez a mostani felkérés, dr. Vérten neve ugyanis összeforrt az elmúlt két és fél évtizedben a Porsche Hungaria kommunikációjával.

A jelenlegi kihívás sem csekély, hiszen a cég az első harminc évét ünnepelve megfogalmazta az új korszak alapjait. Modern, dinamikus, a piaci súlyának megfelelő presztízsű, széles körben elismert céget szeretnénk formálni, ahol továbbra is rang és megtiszteltetés dolgozni. Az ügyfelek, az autósszakma és az újságírók felé is transzparens kommunikációra törekszünk, kihasználva a digitális világ adta lehetőségeket, előnyöket.

Feladataim közé tartozik mostantól a cég teljes külső és belső vállalati kommunikációjának napi szintű üzemeltetése, illetve média- és PR-támogatás nyújtása a márkáknak. Kiemelt fókusz a márkakereskedői hálózat kommunikációs tevékenységének támogatása, és a céges rendezvények szervezése is.

A 2008–2009-es válság nagyon keményen sújtotta a magyar autópiacot. A következő évtized közepére normalizálódott a helyzet, ám a 2020 márciusában bekövetkezett Covid-válság ismét megviselte a piacot. Milyen állapotban van most a Porsche Hungaria korábbi saját magához, illetve a piac egészéhez képest?

Komoly hullámvasúton vagyunk az elmúlt közel két évtizedben, és ahogy a pandémia hatásait nézem, most sem egyszerű a helyzet. A 2008–2009-es válság dinamikájában volt teljesen más, mint a mostani. Minden komolyabb bezuhanás után érdemes megállni és elemezni a valódi okokat, befelé figyelni a saját rendszerünkre. Mi történik valójában a termékeinkkel, a folyamatainkkal, a szolgáltatásainkkal? Azt látjuk, hogy a termékfejlesztésben és a szolgáltatások tekintetében mindig is élen járt a Volkswagen-konszern. Felismerte a fogyasztói változásokat, jól reagált a digitális kihívásokra, vagy akár egy dízelgate botrány kapcsán is levonta a megfelelő tanulságokat.

Visszatérve a napi piaci számokhoz, nincs okunk panaszra, „jól vagyunk”, az idei első negyedév a várakozásoknak megfelelő eredményeket hozott. Márciusban azonban a szalonforgalom visszaesett a lezárások következtében, ennek biztosan lesz egy kisebb hatása a Q2-es adatokra. Közép- és hosszú távon optimista vagyok, fekete öves oltáspártiként hiszem, hogy hamarosan az ország újra eléri az üzemi hőmérsékletet, és a gazdaság élénkülésével az autószektor is visszatér a korábbi szintekre.

Mennyire válságállóak az általatok forgalmazott márkák? Mekkora különbség van az egyes márkák, illetve szegmensek között?

Szerintem egy olyan cégnek, amelynek a termékportfóliója ilyen széles, és amely országos lefedettségű szervizhálózatot üzemeltet, nem kell nagyon aggódnia. Szinte minden társadalmi réteg számára (magánszemélyek, cégek, flottás partnerek, állami szektor) van releváns autónk a haszonjárművektől kezdve a prémium szegmensig vagy akár a biztos múlttal rendelkező használt autókig. Autós kommunikációs szakemberként azt látom, van bőven mozgásterük a márkáknak az egyes modellek között, ki-ki saját stratégiája szerint használja a marketingkommunikációs mixeket. Persze az átlagból is ki tud lépni néhány tökéletes pozicionálású modell, mint például a Volkswagen Arteon Shooting Brake modellje vagy az Év Autója versenyen dobogós, alig hároméves múlttal rendelkező Cupra márka Formentor modellje.

Feladataid közé tartozik a márkakereskedői hálózat kommunikációjának támogatása is. Hogyan vészelték át a márkakereskedőitek az elmúlt hónapokat, és miben, hogyan kell őket támogatni?

A márkakereskedések a legfontosabb partnereink. Elemi érdekünk a támogatásuk a viharos időkben is, így marketing- és PR-támogatást kaptak és kapnak megfelelő célprogramok esetében. Lényeges hangsúlyt helyezünk a hálózat képzésére is a kommunikáció terén, ezért pár éve elkezdődött a kereskedők marketinges, digitálismédia-képzése. Örömmel tapasztaltam, hogy ezek az oktatások nagyon népszerűek kereskedőink körében.

Autóipari forradalom zajlik a szemünk előtt, a vásárlók figyelme egyre inkább a hibrid és az elektromos modellek felé fordul. Milyen esélyei vannak a VW-csoport márkáinak az átalakuló piacon a gőzerővel fejlesztő versenytársakkal szemben? Számoltok hosszú távon a dízel- és a benzines motorokkal?

Az előbb említettem, hogy a válságok idején stratégiában, iránymutatásban nagyon jól reagált a konszern. A Way to Zero elkötelezettség révén is látszik a hitvallás a karbonsemleges vállalati kultúra felé. A 2050-ig megfogalmazott cél talán az eddigi legnagyobb kihívás a mobilitás történetében: nagyon mély felelősséget vállalunk a globális szén-dioxid-kibocsátásban való részvételünkért.

A mobilitás jövője hosszú távon károsanyagkibocsátás-mentes kell hogy legyen, ez nem is lehet kérdés. Nemcsak autófanatikusoknak, hanem mindenkinek. Az ide vezető úton azonban olyan sokoldalú hajtástechnológiára van szükség, amely nagyobb teljesítmény mellett kevesebb fogyasztással jár. Talán ez a legjobb bizonyíték arra, hogy a maga módján mindenki változtathat.

Jelenleg forradalmi változások zajlanak a konszern életében. A Bogár és a Golf után a harmadik mérföldkő a cég történelmében az ID család, amely elköteleződést jelent az elektromobilitás iránt. Annak érdekében, hogy az elektromobilitást ne csak mindenki számára elérhetővé, de fenntarthatóvá is tegyük, olyan rendszert kellett kifejlesztenünk, amely optimálisan használja ki ennek a technológiának az előnyeit: ez lett a modulrendszerű elektromos hajtáskoncepció (MEB). A MEB egy egységes, racionálisan, jól átgondolt járműplatform, ami kifejezetten elektromos járművekhez készült. Az alapoktól újragondolva teszi a gyártást hatékonyabbá, valamint vonzó árazásra ad lehetőséget, mivel tökéletes alapot nyújt minden konszernmodell esetén az extra helykínálat, a kényelem és a hatótávolság tekintetében – a városi járművektől kezdve a kisteherautókig.

A dízel- és a benzines autók jelenleg a volumennek még nagyon nagy hányadát teszik ki. Azt gondolom, amíg az elektromobilitás környezeti, infrastrukturális adottságai nem fejlődnek azonos tempóban a technológiával, addig továbbra is várható a hagyományos meghajtások jelenléte – szerintem ebben az évtizedben biztosan.

Minden tankönyv az írja, hogy válság idején többet kell kommunikálni, és mégis szinte mindenki a marketing- és kommunikációs költségeit vágja vissza. Nálatok hogyan alakul most a kommunikációs büdzsé? Milyen médiacsatornákat és marketingeszközöket használtok a legintenzívebben?

Igen, ezt a tankönyvi utalást nagyon sokszor hallottam már! De melyik tankönyv írja le például azt, hogyan reagálj egy világméretű pandémiára, hogyan alakítsd át három hét alatt a struktúrádat egy országos leállás közepette, mint ahogy például 2020 márciusában kellett. Szerintem itt lép elő és válik rövid időn belül döntővé egy cég életében az a fajta vezetői képesség, topmenedzseri attitűd, hogy valaki rugalmasan, kreatívan reagál a helyzetre, felméri és átlátja akár a káoszt is, majd átszervezéseivel, döntéseivel valós megoldásokat hoz.

Nem népszerű szerep a válságmenedzselés, de aki ezt topszinten végzi, hihetetlen előnyökhöz juttathatja a cégét. Ennek a folyamatnak vannak akár átmeneti és végleges áldozatai is. Ilyen például klasszikus értelemben a marketing budget. Tavaly tavasszal volt egy kézifékes megállás, a márkák nem hirdettek, hiszen az autóipari leállások miatt bizonytalanná vált minden. Ma azt látom, sokkal inkább kimozogjuk okos kormánymozdulatokkal a második és a harmadik hullám okozta nehézségeket, mint hogy ösztönből a fékre lépnénk. Ez tudatos döntés, hiszen jól látszik, a lakosság továbbra is fogyaszt médiát, sőt bizonyos felületeken a home office miatt jelentősen nagyobb eléréseink vannak. Továbbra is erős a jelenlétünk a tévé- és az online piacon, és örömmel látom, hogy a kollégák előszeretettel használják a remarketing és a programmatic adta digitális előnyöket is.

Én magam többször kiejtettem most a válság szót, de ti válságosnak tekintitek egyáltalán a mostani helyzetet? Hogyan alakulhat üzletileg a cég 2021-es éve, és középtávon mi a víziótok?

Igen, az előbb említettek miatt kijelenthetjük: a 2020-as és a 2021-es év worldwide válságként vonul majd be mind gazdasági, mind pedig egyéni-társadalmi szempontok alapján a történelemkönyvekbe. Optimistán ismét visszakanyarodok oda, ha az ország felelősen eléri a nyári időszakra az átoltottság szükséges mértékét, akkor két-három éven belül visszatérhetünk a 2019-es gazdasági szintre. Ami a Porsche Hungariát illeti, erős szakmai alapjaink vannak, stabil tulajdonos áll mögöttünk, jól reagáltunk a Covid-helyzetre, nem félek az előttünk lévő időszaktól.

Távozik a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatója, dr. Vérten Sándor, aki 1996 óta dolgozott ebben a pozícióban. A Porsche Hungaria ezúton is kifejezi köszönetét a kiváló kommunikációs szakember két és fél évtizedes fáradhatatlan, magas színvonalú munkájáért, amellyel támogatta az importőr kommunikációját. Dr. Vérten Sándor az ügyvezetés felkérésére egyedi projektekkel és együttműködésekkel foglalkozik a jövőben.

A kommunikációs igazgatói posztot 2021. április 1-től Bujáki Zsolt vette át. A szakember 2002-ben csatlakozott a Porsche Hungaria csapatához, ahol a Volkswagen Haszonjárművek, valamint a Das WeltAuto marketing menedzseri feladatait látta el. Az új kommunikációs igazgató feladatai közé tartozik a Volkswagen, az Audi, a SEAT, a CUPRA, a Škoda, a Volkswagen Haszonjárművek és a Das WeltAuto márkák, a budaörsi Parts Center raktárközpont PR és sajtókapcsolatainak ápolása, valamint az importőr médiakapcsolatainak koordinálása, erősítése. Kiemelt feladata a Porsche Hungaria külső- és belső kommunikációjának fejlesztése, a márkakereskedői hálózat kommunikációs tevékenységének támogatása és a céges rendezvények szervezése.