„Fenntartható fesztivál megvalósítása a célunk. Ez abban is megnyilvánul, hogy minden területen előnyt élveznek a régió beszállítói, legyen szó alapanyagokról, vagy éppen a munkaerőről, az alvállalkozók kiválasztásáról. Ma már Sopron Budapestről 2,5 óra alatt elérhető vonattal, ennek használatára buzdítjuk a közönségünket, a városon belül pedig a biciklizést preferáljuk. A fő helyszínünkön, a Lővérekben a Magyar Kerékpáros Szövetség segítségével kerékpármegőrzőt alakítottunk ki. A város vezetése ezen a téren is partnerünk: a pünkösdi hosszú hétvégén a fesztiválozók ingyen használhatják a belváros és a Lővérek között közlekedő buszokat. A fenntarthatóság terén azonban talán a legfontosabb törekvés a fesztivál méretére és jövőbeli céljaira vonatkozik. Egy olyan „emberi léptékű” fesztiválon dolgozunk, amit hosszú távon is képes ellátni a város. A helyi szolgáltatók és szállásadók oldaláról telt házzal működik, de hosszabb távon is stabil ünnepe lehet Sopronnak, és fontos eredményeket mutathat fel a belföldi turizmus terén is” – emeli ki Lobenwein Norbert, a fesztivál egyik alapítója.

A fenntarthatósági törekvések egyedülálló eseményeként a városban Miyawaki mini erdőt ültettek. Ezek nagyon gyorsan nőnek, sűrűbbek és nagyobb biológiai sokféleséget tartalmaznak a hagyományos erdősítéseknél. Városi környezetben hatékony szerepet játszanak a levegő tisztításában, elnyelik a zajt, vizet párologtatnak, esztétikai élményt nyújtanak, csökkentik a nyári hősziget effektust a városi környezetben. A fenntarthatóságot és a biodiverzitást támogató, élőhely teremtő növénytársítás Sopron város és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány együttműködésében a SopronFest keretében valósult meg. A koncepció kidolgozásáért és a tápanyag ellátásért a Compocity felelt, akik helyi közösségekkel közösen készített rovarhotellel és sünodúval egészítették ki a rendszert, a környezetpedagógia értékét is növelve az első fesztivál-erdő létrehozásának.

Karriered során több iparágban megfordultál, és most már több mint másfél évtizede dolgozol az E.ON-nál. Mi vonzott erre a területre?

Az elején az volt a vonzó az E.ON-ban, hogy intellektuális kihívás volt számomra, hiszen nagyon összetett az iparág, mindennek az alfája és omegája, amikor csatlakoztam hozzá, pont akkor bővült a magyar cégcsoport, megkaptuk az E.ON márkát és annak hazai bevezetése volt az első feladatom meg a Kommunikációs Osztály felállítása, jó szakemberekkel való feltöltése. Ezután pedig nem tudok egy olyan évet mondani, amelyikre ne jutott volna számos különleges kihívás! A közműként és hatóságként működő cég modern energiavállalattá válásának útja tele volt izgalmas szakmai feladatokkal, az ügyfélközpontúság, innováció, portfolió átalakulás, üzletágak felépítése/leválasztása, hálózat fejlesztése és állatbaráttá tétele, a COVID alatti működésfolytonosság, háború, energiaválság, fenntarthatósági működésre és zöld energiára, energia megoldásokra való átállás, stb. Itt soha nem érzed rutinnak a munkádat, mert mindig fejlődünk, tanulunk, állandóan a legjobbat kell magadból adni ahhoz, hogy az új feladatokra jó szakmai megoldások születhessenek.

Az energia olyan, mint az oxigén, természetesnek vesszük, ha van, és csak akkor jut eszünkbe, ha hiány van, vagy hiány lehet belőle. Hogyan változott az E.ON üzeneteinek fókusza az elmúlt másfél évtizedben?

Hát először minden unalmas volt, ami energetikáról szólt, ezért a figyelemért kellett küzdeni, hiába volt az ismertség majdnem 100%-os szinten, pont az evidencia miatt nehéz volt relevánssá válni. Utána nem kisebb célt állítottunk magunk elé, mint hogy egy love brand márkához közelítően szerethetőséget, elfogadhatóságot építsünk. Közben, mivel az iparág megváltozott és a consumerből prosumer lett, és az ügyfél egyre inkább az energetikai döntéseit maga hozhatja meg, így a megoldások bonyolultságát kellett közérthetővé tenni, hogy minél jobban elterjedhessenek a jó megoldások pl. elektromos közlekedés, napenergia. Ezt követően a fenntarthatóság került fókuszba és most idén egy új üzenettel fogunk megjelenni, ami a felelősségvállalásról szól.

A fenntarthatóság kérdése több mint hatvan éve foglalkoztatja a kutatókat, de csak az elmúlt bő egy évtizedben került a mainstream témák közé. Könnyebb vagy nehezebb ma releváns kommunikációt folytatni a fenntarthatóságról, mint egy évtizede?

Szerintem sokkal könnyebb, viszont el is laposodott közben a téma, mert sokszor a felszínt kapargatják a kommunikációval. Már nem bevállalható nem fenntarthatónak, nem zöldnek lenni, ezért megnőtt a greenwashing, és gyakran csak a címszavak felsorolása folyik: körforgásos gazdaság, klímaváltozás, biodiverzitás, erőforrás korlát. Mivel az energia iparág nagy hatással bír a fenntarthatóságra, klíma kérdésekre, ezért mi más oldalról közelítjük meg ezt a kérdést, igyekszünk közérthetően beszélni róla felelősségünk teljes tudatában és pozitív hangsúllyal, mert mára a klímaszorongás sajnos nagyon elterjedt. Rendkívül széles palettán kommunikáltunk rendezvénytől a kulturális együttműködésen keresztül a kampányokig, nagyon örültem neki, amikor az E.ON dobogós lett a zöld vállalatok rangsorában itthon, de a nemzetközi E.ON csoport is számos kiváló minősítést, elismerést kapott ebben a témában.

Számos elismerés fűződik a nevedhez, mint például a Greenovációs díj, a European CSR Award, az Arany Penge vagy a Golden Hammer. Melyikre vagy a legbüszkébb?

Én mindig örülök, ha elismerést kap valamelyik munkánk, de legbüszkébb a csapatomra vagyok, mivel minden egyes kiemelkedő teljesítmény mögött emberek állnak. Ők teszik oda magukat, ők akarnak többet és jobbat, időt és energiát áldoznak saját magukból ahhoz, hogy kiemelkedő szakmai munkát végezzenek. Én ebben támogatni tudom őket és esetleg inspirálni!

Új kampányotok arra biztatja a fogyasztókat, hogy merjenek megújulni. Mennyire fogékony a célközönség erre az üzenetre?

Hát, ha körbe nézünk ebben a világban, másról se szól szerintem, mint a megújulásról. Azok lesznek a jövő nyertesei, akik bátrak, nem félnek a kihívásoktól, mernek felelősen kockáztatni, változtatni és akár apró lépésekkel, de haladnak a céljaik felé, mindezt állandóan változó paraméterek között. Ez akár félelmetes is lehetne, de pont ezért mondtuk, hogy a változás kisebb lépésekkel kezdődik és mindenki a saját erejéhez mérten haladjon. Mi ebben elöl járunk, mert az átalakulást, megújulást, folyamatos fejlődést és tanulást a mindennapok során együtt éljük meg. A pozitív hatás gyakorlásában és a változás eredményességében szerintem hinni kell, mert a VUCA világban ez nagy támasz tud lenni a kitartáshoz, ami ezen az úton kell.

Pár nap múlva előadást tartasz a Márkaépítés 2024 konferencián. Legyél kicsit a saját témád prókátora. Miért érdemes meghallgatni ezt a prezentációt?

Sokan kérdezik tőlem, hogy annyi karrier út után hogyan tudtam ennyire megszeretni az energiaipart, mi köt le, mi benne az érdekes. Még többen kérdeznek tőlem hálózati, termék vagy összetett energetikai téma kapcsán véleményt. Vagyis visszatérve a kérdések legelejére, ez már nem egy unalmas iparág, hanem nagyon izgalmassá vált sokak számára, és mindenki talál hozzá kapcsolódási pontot. Ez az év újra nagyon izgalmas lesz, szívesen adok belőle ízelítőt a konferencián, bár sajnos csak később fogjuk bemutatni az idei szakmai irányunkat, mely a nemzetközi E.ON csoporttal együtt haladva bontakozik majd ki.

Az együttműködésről szóló megállapodást a mai napon Guy Libot, a K&H vezérigazgatója és Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója írta alá.

Guy Libot, a K&H vezérigazgatója az együttműködés kapcsán kijelentette „Az emberek általában a környezet védelmével és megóvásával társítják a fenntarthatóságot és sokan érzik is mindennapi életükben a környezeti problémák negatív hatásait. A pénzintézeteknek jelentős szerepe van a fenntarthatóságra való átállásban, hiszen saját működésükön kívül a lakosság és a vállalatok számára nyújtott hitelekkel és befektetési lehetőségekkel is előre mozdíthatják az alacsony karbonkibocsátású gazdaságot. Ennek megfelelően stratégiánk szerves részét képezik a fenntarthatósági és különösen az éghajlati célkitűzések. A K&H a károsanyag-kibocsátás tényleges csökkentése érdekében 2030-ra 80 százalékkal fogja vissza szén-dioxid-kibocsátását a 2015-ös szinthez képest, valamint kizárólag zöld áramot használ épületeiben. Mindenkinek, a kormányoknak, a cégeknek, a magánembereknek is tenniük kell azért, hogy visszafordíthatók legyenek a bolygónkat érintő kedvezőtlen folyamatok, ezért is működünk együtt örömmel a WWF Magyarországgal.”

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója hozzátette: „A 21. század nagy kihívása, hogy mit kezdünk a globális felmelegedéssel és a természeti rendszerek pusztulásával. Mindkét krízist mi, emberek hoztuk létre és mindkettő kapcsán vannak eszközeink, amelyekkel javítani tudunk a helyzeten. Meg kell értenünk, hogy az erdők, a vadvirágos rétek, az árterek és a többi természetes élőhely az ökológiai védőhálót jelenti számunkra. A növények és állatok közösségei árnyékolnak, tisztítják az ivóvizet, védik a talajt, szűrik a levegőt, megfogják és tárolják az esőt, beporozzák a gyümölcsfáinkat és még hosszan sorolhatnánk. Van lehetőség rá, hogy helyreállítsuk a leromlott élőhelyeket, ebben pedig felelőssége és lehetősége van az üzleti szektornak, mely a nagy környezethasználók egyike. A WWF Magyarország üdvözöl és segít minden biodiverzitásvédelmi kezdeményezést, ami hozzájárul a Kárpát-medence természetes környezetének javításához.”

A WWF Magyarországgal most aláírt együttműködési megállapodás alapján a program a városokon kívül folytatódik, és természetes élőhelyek rekonstrukcióját fogja támogatni. A támogatáshoz a K&H ügyfeleire is szükség van: 2023. szeptember 15. és december 31. között minden, a K&H mobilbankjában elérhető Kate-tel, a digitális pénzügyi asszisztenssel történő kapcsolatba lépés után a bank saját bevételeiből 100 forintot különít el az élőhely-rehabilitációs célok megvalósítására. A kh.hu.n elhelyezett számlálón keresztül pedig nyomon követhető lesz, hogy éppen hol tart a gyűjtés.

Fotó: Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója és Guy Libot, a K&H vezérigazgatója a dokumentum aláírását követően

Az új szabályok szerint a vállalatoknak meg kell előzniük, csökkenteniük vagy véget kell vetniük tevékenységeik negatív következményeit az emberi jogokra és a környezetre, mint például a gyermekmunka, a rabszolgaság, a környezetszennyezés vagy a biodiverzitás csökkenése. Elemezniük kell az értékláncukban szereplő partnereik működésének kihatását is az emberi jogokra és a környezetre, beleértve a beszállítókat, a szállítókat, a terjesztési és értékesítési partnereket.

A szabályok az EU-ban működő, 250/1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és éves szinten 40/150 millió eurónál nagyobb forgalmú cégekre és 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató és 150 millió eurót meghaladó forgalmú anyavállalataikra. Az EU-n kívüli vállalatok, amennyiben éves forgalmuk több mint 150 millió euró – és amiből legalább 40 millió az EU-n belülről származik – szintén a szabályozás alá tartoznának.

Az igazgatók kötelessége a gondosság

A cégeknek egy átmeneti tervet kell majd készíteniük, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra csökkentsék. Az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetén a terv céljainak megvalósítása hatással lesz az igazgatók változtatható díjazására (pl. bónuszok). Az új szabályozás szerint a vállalatoknak fel kell venni a kapcsolatot azokkal, akikre hatással van tevékenységük (beleértve az emberi jogi és környezetvédelmi aktivistákat is). Be kell vezetniük egy panasztételi rendszert és rendszeresen figyelemmel kell kísérniük a gondossági eljárásaik hatékonyságát. Az Európai Egységes Hozzáférési Ponton (ESAP) hozzáférhetővé kell tenni a cég köteles gondossági szabályzatát, a befektetők könnyebb hozzáférése érdekében.

Szankciók

A szabályokat be nem tartó vállalatok a globális forgalmuk 5%-ig terjedő pénzbírsággal lennének büntethetők a nemzeti felügyeleti szervek által. A szankciók közé tartozik az adott vállalat nyilvános megnevezése, termékeinek piacról történő bevonása is. Az EU-n kívüli, szabályszegő cégek nem vehetnek részt az uniós közbeszerzéseken. A szöveg szerint az új szabályok 3 vagy 4 év múlva lépnek életbe, a cégek nagysága és forgalma szerint. A kisebb cégek még egy évre kérhetnek halasztást. Hat éven belül a Bizottság az irányelvet előírássá alakítja át, amellyel egyenlő esélyű versenyt tesz lehetővé az egységes piacon. A Parlament tárgyalási álláspontját 366 szavazattal mellette, 225 szavazattal ellene, és 38 tartózkodás mellett fogadta el.

“Az EP támogatása fordulópontot jelent abban, hogy hogyan gondolunk, mit tartunk a vállalatok társadalomban betöltött szerepéről. A vállalati felelősségi jogszabálynak biztosítania kell, hogy a jövő olyan vállalatok kezébe kerül, akik az embereket és a környezetet egészségesen kezelik, és nem olyan cégek kezébe, akik a környezetkárosításra és kizsákmányolásra alapozzák bevételeiket. A legtöbb vállalat az emberekkel és a környezettel kapcsolatos felelősségét komolyan veszi. Őket a tisztességes üzlet törvényeivel segítjük. Ugyanakkor azt a pár nagyobb “cowboy” céget, akik kikerülik a szabályokat, leállítjuk” – mondta Lara Wolters (S&D, NL) jelentéstevő.

Háttér

Az Európai Parlament a vállalatok felelősségre vonhatóságának és a kötelezően bevezetendő gondossági szabályzat fontosságát hangsúlyozta. Az európai Bizottság a javaslatot 2022. február 22-én terjesztette el. Meglevő és folyamatban levő jogszabályokat egészít ki, mint például az erdőirtás elleni szabályozás vagy a munkaerő erőszakos kizsákmányolásával létrehozott termékekre vonatkozó szabályozás.

Következő lépések

Miután a Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját, megkezdődhetnek a tárgyalások a tagállamokkal az irányelv végleges szövegéről.  A tagállamok álláspontjukat egy jelentéstervezetben fogadták el 2022 novemberében.

A jogszabály elfogadásával a Parlament az állampolgárok által kifejezett, és az Európa jövőjéről rendezett konferencia Záróokmányának jelzett részeiben megnevezett, alábbi elvárásaira reagál: fenntartható fogyasztás 5(13), a kereskedelem etikai dimenzióinak erősítése 19(2), 19(3), és a fenntartható fejlődés modellje 11(1), 11(8)

Miért fontos, hogy a komposztálás a szerves anyagok talajba visszajuttatásának egyik módja, szélsőségesen aszályos vagy árvízi körülmények között a vízzel való takarékoskodás egyik módja? Miért fontos, hogy a komposztálás csökkenti a vízfogyasztást és a nem pontszerű szennyezést? Miért fontos, hogy a komposztálás bizonyítottan csökkenti a műtrágyáktól való függőséget, és az erózió mérséklésében is szerepet játszik?

És egy válasz. A klímaváltozás és az intenzív földhasználat is hozzájárult a porvihar kialakulásához, amely a fő oka volt az M1-es autópályán márciusban történt tömegbalesetnek. A történtek pedig – egyebek között – ráirányítják a figyelmet a megfelelő földgazdálkodás fontosságára. Arra, hogy törődjünk a termőfölddel, gondolkodjunk komposztálásban, ami fokozza a talaj élővilágának aktivitását, és egészségesebb talajt eredményez.

A Humusz Szövetség évek óta kiemelten foglalkozik a környezetvédelemmel, a biodiverzitással és a megfelelő földgazdálkodással, ezért is csatlakozott a Nemzetközi Komposzttudatosság Hetéhez május 7-13 között. Arról nem is beszélve, hogy az idei év témájával – „Komposztálj az egészségesebb talajért, egészségesebb élelmiszerért!” – arra hívják fel a figyelmet, hogy a komposzt fontos szerepet játszik a világ élelmezésében: azáltal, hogy egészségesebbé teszi a talajt, egészségesebb termények teremnek benne.

A komposztálás az egyik legfontosabb módszer a hulladékkezelésre

A komposztálás olyan, mint egy univerzális ütőkártya. Mindenre jó, pontosabban majdnem mindenre. A komposztálás a hulladékcsökkentés, az újrahasznosítás hatékony formája. A komposztálás az egyik legfontosabb módszer a hulladékkezelésre.

A kerti nyesedék, a zöldség- és gyümölcshéjak, az ételmaradékok, a biológiailag lebomló anyagok, a trágya és a széna komposztálhatók, és ha komposztáljuk, akkor komposztként hasznos termékké alakulnak át. Továbbá a komposzt a zöldfelület-fejlesztési munkálatokban is felhasználható. Amennyiben komposztot használunk a zöldfelületek növeléséhez, az jelentős hatással lehet a víz és a talaj tisztaságára, az éghajlatra és a talajjavításra.

A Humusz Szövetség, a Galgamenti Népfőiskola, valamint a Kertkalandok játék és környezeti nevelés támogatja a Komposzt Kutatási és Oktatási Alapítvány munkáját, elismeri a komposztálással foglalkozó tanácsadók, talajvédelmi szakemberek, háztartások, tájépítészek, gazdálkodók, újrahasznosítók, közterületi dolgozók, komposztálók, kertészek és növénytermesztők erőfeszítéseit. A városi és vidéki települések komposztálási programok megvalósításával zöld munkahelyeket és infrastruktúrát teremhetnek – hívja fel a figyelmet a szövetség.

A gyakorlati igények figyelembevétele érdekében ügynökségeket és mezőgazdasági termelőket vontak be a fejlesztésbe és a Németországban, Olaszországban, Lengyelországban és Spanyolországban zajló tesztelésbe. Az új kiegészítő modult kifejezetten a piaci szereplők – termelőktől a forgalmazókig – számára fejlesztették ki.

A GLOBALG.A.P. Add-On BioDiversity (Biodiverzitás Kiegészítő Modul) már elérhető minden piaci szereplő számára, mint a jól bevált GLOBALG.A.P. jó mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó szabvány kiegészítő modulja. A Lidl az európai élelmiszer-kiskereskedők közül elsőként alkalmazza majd a szabványt, méghozzá kezdetben több mint 250, különböző európai országokból származó termelőre vonatkozóan. Következő lépésként a Lidl célja, hogy ezt az összes európai zöldség-gyümölcs beszállítójára kiterjessze.

„Az első biodiverzitás-szabvány bevezetése a hagyományos európai zöldség- és gyümölcstermesztésben megmutatja, hogy mennyire fontos a kezdeményezés és az együttműködés. A szabvány révén az egész ágazatban minimumkövetelményeket határozhatunk meg a biológiai sokféleségre vonatkozóan. Ez szimbolikusan jelképezi azt a törekvésünket, hogy a teljes iparágra kiterjedő változásokat hajtsunk végre korunk egyik legsürgetőbb kihívásának, a biológiai sokféleség megőrzésének előmozdítása érdekében” – fejtette ki Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország kommunikációs vezetője.

A biodiverzitás védelme az egyik legnagyobb kihívás az élelmiszerágazatban. A „biológiai sokféleség tiszteletben tartása” ezért a Lidl fenntarthatósági stratégiája hat fő fókuszterületének egyike. A Lidl ezzel hangsúlyozza, hogy a változatos és érintetlen természeti környezet milyen fontos saját üzleti tevékenysége és élelmiszer-kínálata számára egy jobb jövő érdekében. A GLOBALG.A.P kiegészítő moduljának közös fejlesztése összhangban van a Lidl jelenlegi biodiverzitási stratégiájával, amely egyértelmű megközelítést tartalmaz a biológiai sokféleség védelmének és fenntartható használatának előmozdítására. Ez kezdetben azon alapanyagok azonosítását jelenti, amelyek termesztése különösen nagy kockázatot jelent a biológiai sokféleségre nézve. Erre a célra többek között egy külön kockázati eszközt fejlesztettek ki.

További információ a kiegészítő modulról közvetlenül a GLOBALG.A.P. oldalán, ide kattintva olvasható.

Fotó: Juanma Clemente Alloza, Unsplash

Fenntarthatósági stratégiájának részeként a Lidl ezáltal is szeretne hozzájárulni a biológiai sokféleség védelméhez. A biodiverzitás csökkenése egzisztenciális veszélyt jelent az ökoszisztémákra. Élelmiszer- és nem élelmiszer-beszerző vállalatként a Lidl tudatában van az ökoszisztémák megőrzésével kapcsolatos felelősségének.

“A biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák adják a gazdag választék alapját, különösképp a zöldség-és gyümölcstermesztés terén. Ha megvédjük őket, nemcsak a magas minőségű termékkínálatot tudjuk biztosítani, de a magas terméshozamú betakarítást is” – mondta Nepp Zoltán, a Lidl Magyarország beszerzési ügyvezető igazgatója.

A Lidl ennek érdekében elismert, nemzetközi szakemberekkel dolgozik együtt fenntartható élelmiszerrendszerek fejlesztésén, illetve mezőgazdasági szakértőkkel közösen egy kiegészítő modul kidolgozásán a biodiverzitás támogatására a hagyományos mezőgazdaság területén. A fókusz Európán van. A szakmai együttműködésben az élelmiszerlánc partnere projektvezetőként a Sustainable Food Systems GmbH (SFS), a mezőgazdasági termelők képviseletében a Global Nature Fund, a Bioland és a Lake Constance Foundation, valamint a Nürtingen-Geislingen Egyetem is.

A többszereplős megközelítés különböző szempontok figyelembevételét teszi lehetővé, melynek köszönhetően széleskörű elfogadottság remélhető. A GlOBALG.A.P. által működtetett új, kiegészítő modul a piac minden szereplője számára készül, a termelőktől a forgalmazókig.

„A Lidl biodiverzitás támogatására irányuló kezdeményezése a zöldség-és gyümölcstermesztés kapcsán nagyon jól illeszkedik a GLOBALG.A.P. azon elképzeléséhez, hogy világszinten mozdítsa elő a biztonságos és felelős élelmiszertermelést” – mondta Kristian Moeller, a GLOBALG.A.P. ügyvezető igazgatója. A GLOBALG.A.P. Integrated Farm Assurance szabvány (IFA) a mezőgazdasági termelés minden formájának jó gyakorlataira kiterjed. A Biodiverzitás kiegészítő modullal a zöldség-és gyümölcstermesztők biológiai sokféleség megőrzésére irányuló mezőgazdasági gyakorlatai válnak ellenőrizhetővé az éves IFA audit keretében. A szakképzett könyvvizsgálók által végzett független ellenőrzés eredménye által a termelők minden élelmiszer-kiskereskedő számára láthatóvá tehetik elkötelezettségüket. Annak érdekében, hogy a szabványt a mezőgazdasági termelők alkalmazni tudják, szükség esetén támogató intézkedéseket, például képzéseket kínálnak.

A Global Nature Fund (GNF) környezetvédelmi alapítvány nagy tapasztalattal bír az élelmiszeripari szektorban a szabványok, illetve a vállalatokkal való együttműködés terén, hogy támogassa a biodiverzitás védelmét. A kiegészítő modul a Lidl újabb intézkedése a biodiverzitás megőrzése érdekében tett tevékenységei sorában, mely magában foglalja a bioélelmiszerek kínálatát és a Lidl sajátmárkás Bio Organic termékkínálatát is. A Lidl Magyarország felelősségének érzi, hogy termékbeszerzései ne veszélyeztessék az ökoszisztéma épségét, így figyel az értékláncában jelentkező közvetett környezeti hatások mérséklésére. A vállalat, beszerzési gyakorlatán keresztül a földhasználat, a környezetszennyezés és a biodiverzitás veszélyeztetésének visszaszorítását, a felelős mezőgazdasági és halászati gyakorlatok alkalmazását ösztönzi beszállítói és gyártói partnerei körében. A fenntartható növénytermesztés előmozdítása érdekében többek között törekszik arra, hogy a magyar tárgyalású virág-, zöldség- és gyümölcstermékeket olyan beszállítóktól szerezze be, amelyek rendelkeznek GLOBALG.A.P. által elismert szabványok szerinti tanúsítással. Az elkötelezettsége eredménye, hogy saját márkás kínálatát tekintve a Lidl Magyarország hazai tárgyalású zöldség-és gyümölcstermelő partnerei GLOBALG.A.P. szabvány szerint működnek, a beszállítóinak 100%-a rendelkezik tanúsítvánnyal.

A műsort teljes egészében az Unilever fenntarthatósági törekvéseinek szenteljük. A vállalat már az ENSZ 2015-ben elfogadott SDG (Sustainable Development Goals) keretrendszerének létrejötte előtt fél évtizeddel meghirdette az „Unilever Fenntarthatósági Terv 2010-2020” programot. A műsorban megbeszéljük, hogyan teljesültek annak a célkitűzései, és megnézzük azt is, milyen célokat hirdettek meg az új klíma- és környezetvédelmi programjukban. Nem mellékesen: e program megvalósítása érdekében a nagyvállalat márkái együttesen egymilliárd eurót fektetnek be az újonnan létrehozott, klíma- és természetvédelmi alapba (Climate & Nature Fund).

Még egyszer: egymilliárd eurót. Az Unilever nem gesztenyével gurigázik…

Klímaválság, biodiverzitás, vízhiány, karbonlábnyom. Termőföld, farmerek. Regeneratív Mezőgazdasági Kódex. Csak néhány hívószó a mai beszélgetésből, amelyből az is kiderül, hogy alakul a női vezetők aránya az Unilevernél.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A „L’Oréal a jövőért” (L’Oréal for the Future) társadalmi és környezeti szolidaritási program a következőket foglalja magába:

• 50 millió eurós jótékonysági alap: a vállalat azokat a szervezeteket támogatja ebből az összegből, amelyek a rendkívül kiszolgáltatott nőket segítik, akik a világjárvány által kiváltott társadalmi és gazdasági válság első áldozatai.
• 100 millió eurós „impact investing” (hatásbefektetés) a természetes ökoszisztémák helyreállításához és az éghajlatváltozás megelőzéséhez.

Jean-Paul Agon, a L’Oréal elnöke és vezérigazgatója a következőket hangsúlyozta a program kapcsán: „Az elkövetkező hónapokban társadalmaink olyan társadalmi nehézségekkel fognak szembesülni, amelyek súlyos emberi szenvedést okoznak, különösen a legkiszolgáltatottabbak számára. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a környezeti kihívások egyre sürgetőbbek. Fontos, hogy ezekben az időkben se szakítsuk meg utunkat a fenntartható átalakulás felé, amelyre a világnak szüksége van. Éppen ezért szeretnénk megerősíteni a természet és a biológiai sokszínűség megőrzése iránti elkötelezettségünket, ezzel egy időben segíteni a nőket érintő társadalmi válság enyhítését. Ez a két cél hűen tükrözi a L’Oréal értékeit és történelmi elkötelezettségét.“

50 millió euró a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők támogatására

A L’Oréal Csoport 50 millióval járul hozzá a rendkívül kiszolgáltatott nők támogatásához, hiszen a koronavírus okozta válság aránytalanul nagy mértékben érinti őket, különösen a munka és a jövedelem elvesztése szempontjából. A többségében nők alkotta egyszülős családok közül sokan egyre inkább arra kényszerülnek, hogy élelmiszerbankokhoz forduljanak alapvető szükségleteik biztosításáért. Emellett a családon belüli és a nemi erőszak világszerte emelkedett, főként a kijárási korlátozások, lezárások miatt. A L’Oréal 50 millió eurós jótékonysági alapot hozott létre a nehéz helyzetben lévő nők támogatására, amellyel olyan helyi egyesületeket, jótékonysági szervezeteket kíván segíteni, amelyek aktívan hozzájárulnak a szegénység elleni harchoz, a nők társadalmi és szakmai integrációjának eléréséhez, a nők elleni erőszak megelőzéséhez, az áldozatok támogatásához, és biztosítják a sürgősségi segítségnyújtást a menekült és a fogyatékkal élő nők számára.

100 millió euró a környezet védelméért

A hosszú távú, fenntarthatósági célokat összefoglaló Sharing Beauty With All program részeként a L’Oréal Csoport úgy döntött, hogy 100 millió eurós környezeti „impact investing”-gel (hatásbefektetéssel) járul hozzá két kulcsfontosságú környezeti kihívás leküzdéséhez:

• A természetes ökoszisztémák károsodásának helyreállítása: 50 millió eurót fordít a vállalat a tengeri és erdei ökoszisztéma helyreállítására, ezzel egyben új társadalmi és gazdasági lehetőségeket is teremtve az ilyen területeken élők számára (fenntartható mezőgazdaság és halászat fejlesztése, ökoturizmus, kibocsátáskereskedelem). Az alappal, melyet „L’Oréal alap a természet helyreállításáért”-nek kereszteltek el, a vállalat célja az, hogy 2030-ig egymillió hektáron helyreállítsa az ökoszisztémát, 15-20 millió tonna szén-dioxidot kössön meg és több száz munkalehetőséget teremtsen.
• Klímaváltozás megelőzése: 50 millió eurót fordít a vállalat a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó projektek finanszírozására. Ezzel az összeggel a vállalat hozzájárul a körforgásos gazdaság fejlődéséhez, különös tekintettel az újrahasznosításra és a műanyag hulladékok kezelésére.

Alexandra Palt, a L’Oréal Csoport társadalmi felelősségvállalás vezetője elmondta: “A COVID-19 válság senkit nem kímél, ugyanakkor súlyosbítja a meglévő egyenlőtlenségeket is, különösen pusztító hatással lehet azokra az emberekre, különösen a nőkre, akik társadalmi vagy gazdasági szempontból már eleve nehéz helyzetben vannak vagy bántalmazás áldozatai. Alapvető fontosságú, hogy lépéseket tegyünk a legsebezhetőbb nők támogatására. Ez a társadalmi válság azonban nem árnyékolja be a környezet iránti határozott elkötelezettség szükségességét sem. Ha fenntartható módszert akarunk találni ahhoz, hogy túljussunk ezen a válságon, akkor arra is koncentrálnunk kell, hogy megelőzzük az éghajlatváltozást és a biodiverzitás erózióját, amelyek most életünk, társadalmunk és gazdaságunk még mélyebb és erőteljesebb felkavarásával fenyegetnek, ahol elsősorban a nők jelennek meg áldozatként.“

A L’Oréal Csoport június végén tervezi a 2030-ra vonatkozó új fenntarthatósági programjának bemutatását, amely a most létrehozott „L’Oréal a jövőért” célkitűzéseket fogja kiegészíteni, gondoskodva arról, hogy a vállalat minden tevékenysége tiszteletben tartsa a planetáris határokat.