Az új Európai Uniós Épületenergetikai Irányelv alapjaiban változtatja meg az épülettervezési gyakorlatot. A karbonlábnyom értéke megtalálható lesz az energetikai tanúsítványokon, és követelményérték is feltüntetésre kerül a dokumentumokon. Ez azt jelenti, hogy az energiahatékonyság mellett a beépített építőanyagok és termékek karbonlábnyoma is meghatározó tervezési szemponttá válik.

A Porotherm kerámia téglák és áthidalók a falazóanyagok körében úttörő szerepet töltenek be, mivel hazai gyártású termékekre szabványosított környezetvédelmi tanúsítvánnyal, azaz EPD-vel (Environmental Product Declaration) rendelkeznek. Ez a dokumentum hiteles, összehasonlítható adatok alapján, nemzetközileg elismert szabványok szerint mutatja be a termék teljes életciklusának környezeti hatásait. Az EPD tanúsítvány nemcsak a jogszabályi megfelelést biztosítja, hanem kézzelfogható előnyt is nyújt olyan nemzetközi fenntarthatósági minősítések megszerzéséhez, mint a LEED vagy a BREEAM.

A Porotherm kerámia falazat számos előnnyel rendelkezik fenntarthatósági szempontból. Akár több mint száz évig is biztosíthatja egy épület működését, miközben lényegében nem igényel karbantartást. A gyártás során keletkező környezeti hatások így akár évtizedekre oszlanak el, ezért az éves átlagos GWP (Global Warming Potential) érték számottevően alacsonyabb, mint azoknál az anyagoknál, amelyeket többször kell cserélni vagy javítani.

A Wienerberger a kerámia téglák gyártásához szükséges természetes alapanyagokat – mint az agyag, víz és fűrészpor – lokális forrásokból szerzi be, így a gyártás regionális ellátási láncokkal működtethető, minimalizálva a szállítási távolságokat. A kerámia falazóelemek teljes mértékben újrahasznosíthatók: a bontás után a tégla újra felhasználható, vagy másodnyersanyagként beépíthető különböző építőipari folyamatokba.

A felelős anyagválasztás a teljes épület életciklusára kihatással van, az új uniós előírások fényében pedig hamarosan nem választás, hanem kötelezettség lesz. A Porotherm rendszer EPD tanúsítványa már most átlátható információkat biztosít a 2028-as és 2030-as követelményekhez, segítve a megalapozott döntéshozatalt és versenyelőny megszerzését az építészek és beruházók számára.

A kísérleti projekt első fázisa 2024 áprilisában zárult le. A munka előkészítéseként új biztonságtechnikai berendezéseket, a földgáz-hidrogén bekeverésére szolgáló bypass-csőágat, valamint egy szabályozórendszert is kiépítettek az üzemben. A hidrogént tartálykocsikból nyerték. A tesztüzem során a biztonságtechnikai elemek jól működtek, és sikerült hidrogénnel kiváltani az égetéshez használt földgáz 25%-át, a minőségellenőrök pedig nem tapasztaltak változást vagy minőségromlást a kész termékeknél.

„A gázkeverékben hidrogén 25 térfogatszázalékos arányának elérése jelentős előrelépés a teljes fosszilis tüzelőanyag-mentes termelés felé. A világ legnagyobb tégla- és Európa vezető tetőcserép gyártójaként folyamatosan törekszünk arra, hogy fejlesztéseinkkel nemcsak a kerámiaipar, hanem az egész magyar iparág számára példát mutassunk, és hozzájáruljunk a Wienerberger globális fenntarthatósági céljainak eléréséhez” – mondta a Wienerberger projektvezetője, Vaskó Péter, Országos termelési vezető.

„A Miskolci Egyetem, valamint az egyetem részéről a projektben résztvevő Anyag- és Vegyészmérnöki Kar kutatói számára is elsőrendű fontosságúak a klímavédelemmel, a klímasemlegesség felé történő elmozdulással, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos kutatásfejlesztési projektek. A laborunkban megkezdett hidrogéntüzelési kísérletek ipari léptékben történt megvalósítása számunkra is mérföldkőnek tekinthető ezen a területen. A Miskolci Egyetem vezetése továbbra is elkötelezett a klímavédelemmel kapcsolatos kutatások támogatása mellett. Az egyetem tudományos műhelyei így részt vállalnak a hidrogéntechnológia használatát elősegítő további fejlesztési lépésekben is” – fogalmazott Prof. Dr. Palotás Árpád, az Anyag- és Vegyészmérnöki Kar dékánja.

A projekt kulcsrakész technológia híján számos nyitott kérdést vet fel. A költséghatékonyság, az égési tulajdonságok, és a füstgáz-összetétel terméktulajdonságokra gyakorolt hatásai kapcsán, a kutatásra létrejött konzorcium a kutatás-fejlesztés további szakaszában keres válaszokat.

Fontos megemlíteni, hogy a kerámia falazóblokkok természetes anyagból, egész pontosan agyag kiégetésével készülnek. Ha sikerül tehát a földgázt hidrogénnel kiváltani, akkor az egész gyártási folyamat – a felhasznált alapanyagtól, az égetéshez felhasznált energián át – teljesen fenntarthatóvá válik, így a Porotherm tégla teljesen „zöld” építőelemmé válhat. A hosszútávú projekt következő lépése során új, 100% hidrogén tüzelésre képes égőkkel szerelik fel és tesztelik a tiszavasvári üzemben található gyorsszárítót – írják.

A legnagyobb ingatlanhirdetési portál, az Ingatlan.com 2024 júniusi adatai szerint az eladó társasházi lakások esetében 37 százalékkal érnek többet a téglaépítésűek az egyéb falazatúaknál. Az eladó házaknál pedig 39 százalékkal magasabb árat jelent, ha téglából épült az ingatlan. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a hazai piacon ingatlantípustól függetlenül hagyományosan jelentős értékmódosító tényező a falazat jellege.

Azonban az építőipart jelenleg számos kihívás sújtja, amelyek új megoldásokat igényelnek. A munkaerőhiány és az emelkedő anyagköltségek jelentős terhet rónak a kivitelezőkre, ami lassítja az építési folyamatokat és növeli a költségeket. Az infláció és a gazdasági bizonytalanság szintén megnehezíti a hosszú távú tervezést és beruházásokat. Ezek a tényezők együttesen arra kényszerítik az iparágat, hogy innovatív technológiákat és hatékonyabb módszereket alkalmazzon, amelyek csökkentik a munkaerő- és időigényt, valamint költséghatékonyabbak és fenntarthatóbbak.

Már a kőművesek is nyitnak az új technológiák felé

Magyarországon, a tégla tekintetében évtizedek óta a legelterjedtebb megoldás a hagyományos habarcsos falazás. A kőműves szakma valódi, gyakorlati tudásra épülő, nehéz fizikai munka, amelynek népszerűsége a fiatalabb korosztály körében erőteljesen csökken. Mivel sok szakember már nyugdíjas korú, jellemzően ragaszkodnak a megszokott, bevált megoldásokhoz. Ennek megfelelően a magyar piac legkedveltebb építőanyaga is a hagyományos habarccsal elérhető termék volt az elmúlt években. Azonban a Wienerberger építőanyag-gyártója, Porotherm márkájával jelentős előrelépést ért el az építőipari piac modernizálásában. A vállalat innovatív, síkracsiszolt falazási megoldásának, a Rapid technológiának elterjedése az elmúlt években jelentősen nőtt, ami nagy részben köszönhető az építőipari szakemberek körében történő elfogadottságnak is. Ezek a házak sokkal rövidebb idő alatt, környezetbarátabb módon készülnek el, ami fontos szempont az ingatlant vásárlók körében is.

Azonban a hazai szakemberek szokásainak megváltoztatása korántsem volt egyszerű és rövid folyamat. Hiába a kedvező tulajdonságok, a magyar kivitelezők csupán kis része volt nyitott az új megoldásra, és továbbra is habarccsal falaztak annak ellenére, hogy a Rapid technológia már 2009 óta elérhető volt Magyarországon. Ezzel szemben más uniós országokban ez jellemzően 80% feletti, akár a 99%-ot is elérte. Az építőipari termelés volumenének 2021 óta tartó ingadozása és az inflációs nyomás együttes hatása azonban kedvezett az új technológiai megoldások megismertetésének és alkalmazásának a kivitelezők körében is. A költségtudatosság növekedése lehetővé tette, hogy a teljes építési költség elemzésével bemutassák a Rapid termékek versenyképességét, ami összehasonlíthatóbbá tette a technológiát az építkezést tervezők számára is a hazai piacon elérhető más építőipari megoldásokkal szemben.

A munkaerőhiány, amely az építőipart jellemzi, szintén elősegítette a gyorsabb, kevesebb szakemberigényű technológiák elterjedését. Ennek alkalmazása nem csak időt, de erőforrást és ezáltal pénzt is megtakarít, így választ ad a kivitelezők és az építtetők leggyakoribb problémáira. Mindezek hatására a GfK fogyasztói piacra vonatkozó adatai szerint a csiszolt termék részesedése az elmúlt években folyamatosan nőtt, miközben a piac teljesítménye ingadozott. A kerámia tégla esetében a csiszolt termékek 2023-ban értékesített mennyisége 44%-kal nőtt 2021-hez képest. Ez az emelkedés jelzi, hogy a kivitelezők egyre inkább az új technológiát részesítik előnyben – írják.

Photo by Ярослав Алексеенко on Unsplash

A Wienerberger innovációs megoldásairól Nagy Zsolt István, a vállalat marketingvezetője tartott előadást. Az építőipar olyan világ, amely az átlagember számára kevésbé látható, de igen izgalmas. Különösen, ha az 1819-ben, Bécsben alapított Wienerberger cégről van szó, amely már a híres, 1838-as pesti árvíz után részt vett az újjáépítésben. Azóta persze sok minden történt. Jelenleg a márka portfóliójába a Wienerberger, a Tondach, a Porotherm, a Semmelrock és a Pipelife tartozik.

Nagy Zsolt István előadásában arra kereste a választ, hogyan lehet az innovációt stratégiai megközelítéssel jól használni a márkaépítésre. Ehhez az innováció négyféle típusát hívta segítségül, amelyek közül az első az inkrementális, azaz a növekvő, fokozatos innováció. Erre jó példaként a márka kétszer gyorsabb falazást lehetővé tevő Porotherm Rapid termékcsaládját hozta, amely 2009-től kezdetben Porotherm Profi néven volt elérhető a piacon. Meg kellett küzdeni azzal kihívással, hogy a vásárlók ragaszkodtak a régi, jól bevált megoldásokhoz, ezért a Wienerberger újszerű tréningmódszert vezetett be, valamint rebrandinget hajtott végre, ekkor kapta a termékcsalád a kifejezőbb Porotherm Rapid nevet. Végül három év alatt négyszeresére nőtt a termék jelentősége a portfólióban.

Az „architectural innovation” esetében a szakember a Tondach tetőcserépmárkát vette alapul, amely a 2010-es években folyamatosan veszített a piaci részesedéséből. Miután elemezték a piaci helyzetet, arra jutottak, hogy a márka képe kissé megfakult a fogyasztók szemében. Mivel modern és innovatív márkaként kívánták újrapozicionálni a Tondachot, 2018-tól kezdve minden évben fejlesztést hajtottak vége, amit a kommunikációjukban is hangsúlyoztak. Ehhez olyan sikeres termékbevezetések kapcsolódtak, mint az ország legnagyobb sík tetőcserepe, a Planoton 9, a Porsche dizájncsapata által tervezett V11 vagy a fenntartható fehér tetőcserép.

Mikor van szükség a diszruptív innovációra? Akkor, amikor olyan új technológia jelenik meg a piacon (mint a digitalizáció), amely azok számára, akik használnák, még kevéssé elérhető, ezért muszáj formabontó megoldáshoz nyúlni. Ez a Wienerberger esetében a kiterjesztett valóság alkalmazása volt beépítési útmutatóként. Ezzel párhuzamosan szerették volna azt is elérni, hogy a Wienerberger egyre inkább a megoldások márkájaként jelenjen meg a fogyasztók életében.

Radikális innovációról pedig akkor beszélünk, amikor a márka olyan innovációval jelentkezik, amely megváltoztatja a fogyasztókban a márkáról addig kialakult képet. Ennek kapcsán vezették be a házkonfigurátort, amellyel előre láthatóbb a tervezés, követhetőbb az építkezések financiális része.

Megnyitása óta legnagyobb fejlesztésén esett át a csornai cserépgyár gyártástechnológiája, mely során az automatizálásra, a termékminőségre és az innovációra helyezték a hangsúlyt. Az új, korszerű berendezések és a robotok integrálása jelentősen modernizálta a gyártási folyamatokat, növelte az üzem hatékonyságát, illetve a termékek minőségét.

A gyár egyik legfontosabb és központi egysége, a 120 méter hosszú, közel 1000°C fokon üzemelő égetőkemence is teljes felújításon esett át. Húsz éves folyamatos működés után a felújítás kezdetén lekapcsolták, hogy alaposan átvizsgálhassák és cserélhessék az évek során hatalmas hőhatásnak kitett gáz égőszárakat és a kerámiaburkolat elemeit. A kemence mellett a cserépgyár más egységei is nagyobb mértékű állagmegóvást és korszerűsítést igényeltek. A projekt során az üzem főbb technológiai egységeire fókuszáltak: köztük a csatornaszárítóra, alagútkemencére, csomagolósorra és magára a gyártócsarnokra.

Robotok mozgatják a cserepeket

A fejlesztés leglátványosabb eleme a szárított és égetett cserepekkel teli kazetták kézi mozgatásának kiváltása volt. A különböző gyártási fázisok közötti, komoly fizikai munkát korábban három műszakban 34 ember végezte. Az elmúlt időszakban egyre nehezebbé vált az olyan minőségi munkaerő megtalálása, akik megfelelő körültekintéssel tudták végezni a kifejezetten nehéz folyamatot. Az automatizálás keretében a cserepek kézi mozgatását hat robot összehangolt munkájával váltották ki. A gépek összefogják a cserepeket, fel- és lepakolják a szalagról, a folyamat végén pedig összeállítják a csomagokat is. Ennek a módszernek köszönhetően a munka folyamatos és a próbaüzem alatt 25 százalékkal gyorsult.

„A robotok integrálása a gyártási folyamatokba komoly lépést jelent a modernizáció terén, a fejlett automatizációs rendszerek bevezetése pedig tovább fokozza a gyártás hatékonyságát és precizitását. Büszkék vagyunk arra, hogy a Wienerberger folytatja hazai fejlesztéseit, és több milliárd forintot költ magyarországi beruházásokra. Ezáltal nem csak a magyar ipar jóhírét öregbítjük a világban, hanem az üzemeinkben dolgozó szakemberek is unikális tudást és szakértelmet szerezhetnek, amelyet később akár a Wienerberger globális gyártási folyamataiban is felhasználhatnak” – mondta Tarsoly József, a Wienerberger zRt. igazgatóságának elnöke.

3D-s kamera és „Ré szeme”

A termelés modernizálása mellett a minőségellenőrzés is a sci-fi filmeket idézi. A gyártási folyamat során két ponton is ellenőrzik a kész termékeket. Első lépésben három ipari és 3D-s kamerával, ultra érzékeny mikrofonokkal, valamint szervomotoros kalapáccsal vizsgálja meg az adott cseréptípus előre beállított paramétereit (szélesség, vastagság, szín stb.). A kalapács a cserép hangja alapján felismeri a belső repedéseket és azonnal lelöki a szalagról a hibás darabot. A csornai gyár saját fejlesztése a lézeres „Ré szeme”, amely egyedülálló módon, kizárólag a cserép vetemedését, görbülését ellenőrzi. Az új ellenőrzési folyamat biztosítja, hogy egyetlenegy cserép sem kerülhet ki úgy a gyárból, hogy ne menjen át szigorú minőségellenőrzésen – írják.

Talán nem mindenki tudja, hogy ez a cég már az 1838-as árvíz után részt vett Pest újjáépítésében. Azóta persze sokat változott a világ, ennek jegyében megbeszéljük, mit jelent az innováció egy építőanyagokat gyártó cég számára (hiszen már a rómaiak is téglából építkeztek és cserepet tettek a házaikra.) Milyen innovatív termékekkel jelentek meg az elmúlt években? Mi az a házkalkulátor, és mire jó?

Ki vásárol építőanyagot? Ki a kommunikáció célcsoportja, B2B vagy B2C kampányokat folytatnak? Mennyiben változott a kereskedelem a digitalizáció hatására?

Végül, de nem utolsó sorban arról is beszélünk, milyen helyzetben van ma Magyarországon az építőipar, minek örülhetünk, és miben kellene előrelépni.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Az elsöprő többség, a válaszadók 82%-a családi házat választana, míg csak 13%-uk preferálná a lakást. A lakóhely tekintetében a megkérdezettek több mint fele kisvárosban, faluban vagy adott esetben településektől távol, a semmi közepén élne a legszívesebben, és csupán a válaszadók harmada nagyvárosban, megyeszékhelyen vagy éppen a fővárosban. Érdekesség, hogy a jelenleg is budapesti lakosok közel kétharmada a fővároson kívül képzeli el álomotthonát.

Téglából készült kertes házra vágyunk a leginkább

A megkérdezettek több mint fele 70-150 négyzetméter közötti otthonban képzeli el magát, érdekesség viszont, hogy a kor előrehaladtával egyre kevésbé vágyunk nagy területű ingatlanokra. Míg a 15-19 évesek fele 150 négyzetméter fölötti ingatlanról álmodozik, addig ugyanebben a méretben az 50 év fölöttiek csupán 21%-a élne. A földszintes és emeletes lakóhelyek egyaránt kedveltek (44 és 42%), viszont itt is megfigyelhetők korosztálybeli különbségek: 40 év fölött már inkább a földszintes otthonokat részesítik előnyben a válaszadók.

A stílus tekintetében a legtöbben modern házban élnének a legszívesebben (41%), míg a második legkedveltebb a mediterrán dizájn. Utóbbiban inkább a nők (21%) és a magasabb végzettségűek (22-25%) laknának előszeretettel.

Az építőanyagok közül továbbra is a tégla a legkedveltebb, a válaszadók több mint fele építkezne ezzel az anyaggal. Kiegészítésként pedig kertet, erkélyt vagy teraszt, illetve garázst választanának a legtöbben, míg a padlás a legkevésbé népszerű. A fenntarthatóságot támogató energiatakarékos megoldások népszerűsége – mint például a napelem vagy a hőszivattyú – az életkor és az iskolázottság előrehaladtával nő: az 50-59 éves korosztály számít a leginkább tudatosnak ebben a kérdésben.

Álomház tervezés pár kattintással

Az otthonteremtés izgalmas szakasz egy ember életében, de a változó költségek és a kezdeti lépések bizonytalansága sokakat elriaszt már az építkezés gondolatától is. A fogyasztói igényeket felismerve, a Wienerberger egy, a hazai építőipari piacon újdonságnak számító szolgáltatással kíván segíteni azoknak, akik új otthonuk megépítésében gondolkodnak, de nem tudják hogyan álljanak hozzá, vagy mennyi pénzt szánjanak rá.

A felületen jelenleg tíz különböző, a Wienerberger tervezői csapata által készített földszintes, vagy emeletes ház tervei szolgálnak kiindulási alapnak. A felhasználók ezek közül választhatják ki leendő otthonuk stílusát és beosztását, melyet később a saját igényeiknek megfelelően személyre is szabhatnak. A felület egyszerűen, termékfotókkal és jellemzőkkel mutatja be a Wienerberger portfóliójában elérhető falazóelemeket, tetőcserepeket, térburkolatokat és kerítéselemeket. Ráadásul a konfiguráció során a fűtés és a nyílászárók típusát is rögzíteni lehet.

„A Wienerberger Ház konfigurátora az induláshoz szükséges iránytű lehet azoknak, akik építkezni szeretnének, de nem tudják, merre induljanak el. Kiemelten fontos volt számunkra, hogy könnyen kezelhető, átlátható és releváns termékinformációkkal ellátott felhasználói felületet hozzunk létre. Éppen ezért előzetes fogyasztói kutatások alapján alakítottuk ki a felületet, hogy a lehető leginkább felhasználóbarát legyen az építkezés előtt állóknak” – mondta Nagy Zsolt István, a Wienerberger zRt. marketingvezetője.

Photo by Valentina Locatelli on Unsplash

„A kőszegi Wienerberger gyár teljes körű modernizálása tökéletes példa arra, hogyan lehet a hagyomány és az innováció harmonikus egyensúlyát megteremteni. Ez a fejlesztés egy olyan stratégiai lépés, amely hosszú távú és fenntartható jövőképet biztosít vállaltunk és a régió ipari fejlődése szempontjából egyaránt. Így nemcsak a magyar piacot látjuk el leginnovatívabb termékeinkkel, hanem a gyár képes jelentősen hozzájárulni az exporthoz is, ezzel növelve nem csak a saját, de az ország gazdasági teljesítményét is” – monda a megnyitón Tarsoly József, a Wienerberger zRt. Igazgatóságának elnöke.

A modernizálásnak köszönhetően a gyártási folyamat szinte teljesen automatizált lett, a termékek még a korábbinál is hatékonyabban, precízebben, illetve még magasabb minőségben készülnek majd. A fejlesztés nem csak a vállalat számára fontos, hanem a régió ipari fejlődése szempontjából is. Az évi 5 millió folyóméter kapacitás 75 százaléka különböző európai országok igényeit szolgálja majd, sőt, új exportpiacokat – mint például Németország – is megnyit a Wienerberger Magyarország előtt, tovább növelve a hazai vállalat már ma is jelentős exportteljesítményét. 

„Magyarország fontos piac a Wienerberger – mely az innovatív, környezetbarát építőanyagok és infrastrukturális megoldások vezető szállítójává vált – számára, hiszen az innen származó termékeket több országban is forgalmazzuk. Az innovatív és környezetbarát megoldásaink iránt Európa-szerte egyre növekvő kereslet megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk ügyfeleink igényeinek kielégítéséhez. Meggyőződésünk, hogy ezzel a beruházással még magasabb sebességre kapcsolhatunk, és a kőszegi áthidalók Franciaországtól Bulgáriáig jó hírét viszik a magyar ipari teljesítménynek” – mondta Heimo Scheuch, az osztrák Wienerberger AG elnök-vezérigazgatója.

Egy, a Wienerberger által, kifejezetten tetőfedők körében végzett kutatásból kiderült, hogy az anyagi juttatásokon kívül, a szakmai elismertség iránti igény a legfontosabb motiváló erő. Az építőipari cég ezen ötlet mentén tervezte meg kampányát, mely többcsatornás megközelítést ölelt fel: a nyertesek egy exkluzív, profi fotózáson vettek részt, interjút készítettek velük, majd az elkészült anyagokkal egy hónapon keresztül minden résztvevő egyéni social media figyelmet kap a márka felületén. Emellett a nyertesek lakóhelyei közelében kihelyezett óriásplakátok és figyelemfelkeltő citylightok biztosítják a kiemelkedő munka széleskörű láthatóságát és elismerését.

„Az, hogy egy tetőfedők számára 13 éve meghirdetett program még mindig ilyen népszerű, jó visszajelzés nem csak a szakmának, de a Tondach-nak is. Bízunk benne, hogy a mostani, szélesebb spektrumú kampány nemcsak jobban megismerteti a közönséggel a tetőfedő szakma nagyjait, de még inkább inspiráljuk az idei év legkiválóbb szakembereit is a további nevezésre. A pályázat keretében célunk, hogy ünnepeljük a tetőfedők kivételes képességeit és eredményeit, miközben megerősítjük a márka pozícióját az esztétikai tartósság és a gyönyörű tetők szimbólumaként” – mondta Nagy Zsolt István, a Wienerberger marketingvezetője.

A vállalat idén is keresi a legkiválóbb minőségben megépült, Tondach kerámia tetőcseréppel fedett épületeket, tetőszerkezeteket és az azokat megálmodó szakembereket. A 2023-as évre kiírt pályázatra októberig lehet jelentkezni a http://www.tetofedo.tondach.hu/ oldalon.

Alkotók listája:

Wienerberger Magyarország:

Jakab Emese – Brand Manager
Nagy Zsolt István – Marketingvezető
Takács Eszter – Customer Marketing Manager

Republic Group:

Fekete Gréta – account manager, interjúztató
Hanák Niki – sminkes, fodrász
Kocsis Dániel – client service director
Köntös János – art director
Limdauer András – copywriter
Pintér Árpád – fotográfus
Szabó Orsolya – DTP
Tadjer Adam – art director
Zódorné Bodrogi Brigitta – social media manager

Publicis Groupe Hungary:

Dankó Zsófia – Integrated Media Planner
Horváth Viktória – Media Director
Kulcsár Claudia – Junior Integrated Media Planner

Fotó: Wienerberger Téglaipari zRt.

Először a változó építőiparról beszélgetünk: mitől, mennyiben más egy mai tégla, cserép, mint az, amit mondjuk a rómaiak használtak kétezer évvel ezelőtt? Miben változtak a fogyasztók? Egyáltalán, milyen gyakran vesz az ember téglát? Hogy néz ki ezen a piacon a „customer journey”, hogyan választunk építőanyagot? Ki a célcsoport, kit szólít meg a marketinges?

Milyen sikerrel folyik a márkaépítés ezen a bonyolult piacon? (A Porotherm vagy a Tondach márkákat valószínűleg az is ismeri, aki soha nem építkezett.) Néhány konkrét példát is megnézünk a közelmúlt kampányaiból. Áttekintjük azt is, milyenek a mai kampányok a médiahasználat szempontjából.

Végül közelről megvizsgáljuk a következő kijelentést: „Az eladás többet változott az elmúlt 10 évben, mint az előző 100 év alatt.” Csak néhány hívószó abból, amire az előbbi mondat utal: informálódás, értékesítési csatorna, terméktolerancia, online-offline, vegyes csatorna mix.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.