Az öntözővízre elkülönített 10 milliárd forintos támogatás ugyan rövid távon enyhítheti a mezőgazdaság aszály miatti sérülékenységét, de egy fontos ösztönző – a víz árának megtapasztalása – tűnik el ezzel a rendszerből. A jelenlegi gyakorlat ellentétes az Európai Unió Víz Keretirányelvével (VKI), amely szerint a vízhasználat árpolitikájának a készletek hatékony felhasználására kellene ösztönöznie, a „használó fizet” elv alapján.

Azonban nem ez az első ilyen eset a hazai vízgazdálkodásban: 2014 óta többször is eltörölte vagy csökkentette a vízdíjat a magyar kormány – gazdasági és agrárszakmai indokokra hivatkozva. Az öntözött területek aránya azonban ennek ellenére is jellemzően stagnált. A 2022-es aszály ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy az öntözés kulcsfontosságú lehet a klímaváltozásra való felkészülésben – de nem mindegy, milyen áron.

Európa máshogy csinálja – tagállami gyakorlatok

Európai összehasonlításban egyedülálló, hogy Magyarország teljes mértékben átvállalja a gazdák öntözővízköltségét. Bár más országokban is jelen van a támogatott árképzés, az öntözés jellemzően pénzbe kerül – és ezáltal ösztönöz a takarékosságra.

• Németország a vízszolgáltatás teljes költségét megfizetteti a felhasználókkal – ideértve a környezeti és erőforrásköltségeket is. A cél a pazarlás visszaszorítása, a természetes vizes élőhelyek védelme.
• Ausztria szigorún alkalmazza a „felhasználó fizet” elvét: a vízdíj fedezi a kitermelés és elosztás költségeit. A díj ösztönzi a takarékos vízhasználatot.
• Szlovákiában ugyan a vízdíj nagyon alacsony (0,001 EUR/m³), de létezik – bár csak nagy mennyiség felett kell fizetni.
• Horvátország szintén nem teszi ingyenessé a vizet, de erősen támogatja az öntözőrendszerek fejlesztését és a díjakat 50–100%-ban kompenzálja.
• Romániában a víz nem ingyenes, de az állam a fő infrastruktúra energiaigényét átvállalja, és uniós forrásokból magas támogatási intenzitással lehet beruházásokat megvalósítani.

A magyar árpolitika fenntarthatósági dilemmája

A magyar öntözési gyakorlat – bár rövid távon népszerű és politikailag támogatható – hosszú távon hátráltathatja a fenntartható vízgazdálkodást. A vízdíjmentesség megszünteti a takarékosságra ösztönző mechanizmusokat, miközben a rendszer nem differenciál kis és nagy gazdálkodók között – pedig a mezőgazdaság belső szerkezete rendkívül heterogén.

Ahogy Szabó Péter klímapolitikai tanácsadó fogalmaz: „egyértelmű támadási felület az uniós irányelvben foglalt, a hatékonyságot ösztönző árpolitikától való eltérés, de egyelőre ennek még nem mutatkoznak közvetlen jogi következményei.”

Miközben az öntözés egyre fontosabb témává válik a klímaváltozás miatt, éppen most lenne szükség egy olyan vízgazdálkodási modellre, amely nemcsak mennyiségi, de minőségi célokat is szolgál: igazságosan osztja el a vizet, ösztönöz a takarékosságra, és segíti a természetes vizes élőhelyek megőrzését.

Forrás: Másfélfok

„A jövő kulcskérdése az energia” – mondtad a Márkaépítés 2024 konferencián. E tekintetben változott valami tavaly óta?

Továbbra is hiszek ebben, sőt egyre jobban, hiszen az energia fontossága folyamatosan növekszik az elektrifikációval, digitalizációval, robotikával és MI használatával, vagyis minden jövőbeni fejlesztés energetikai hátteret igényel, a civilizálónk működési alapja. Bill Gates is azt nyilatkozta nemrég, hogy három iparág már biztosan a jövő legfontosabb ágazata közé tartozik, szerinte az energetika az egyik és ez lesz a fenntartható jövő kulcsa. Emellett a „zöldítés”, a dekarbonizáció sem vesztett fontosságából, hiszen, ha körbe nézünk, a klímaváltozás újraírja az eddig ismert környezetünket, eső, cunamik, szárazság, földrengés, biodiverzitás változás, talaj erózió, szoros vízgazdálkodás, ez már mind aktív része az életünknek.

Egy évtizeddel ezelőtt még nehéz volt a szektor híreivel bekerülni a médiába, aztán jött az az időszak, amikor inkább megpróbáltatok kikerülni a hírekből. Most melyik cél jellemzi inkább a kommunikációtokat?

Hát már nem is emlékszem lassan azokra az időkre, amikor unalmasak voltunk! A legnagyobb kihívás a madárvédelem vagy a design villanyoszlopok telepítése volt. A kommunikációnk fókuszában jelenleg az új energia megoldásaink állnak, a felelősségvállalás azért, hogy mindent megteszünk közösen az ügyfelekkel, hogy optimálisan, felelősen használjuk fel az energiát, minél kisebb környezeti terheléssel és minél nagyobb társadalmi értékkel.

A közelmúltban az energiával kapcsolatos hírek nagy része egy esetleges válságról, hiányról szólt, ma már a modernizáció került ismét a fókuszba. Melyek ma a legfontosabb területek az E.ON innovációs tevékenységében?

Az okos és a zöld energetika áll ma az innováció fókuszában, folyamatosan figyeljük a nemzetközi megoldásokat, trendeket és azt hazai környezetben adaptáljuk. Mára már az energiatárolás, elektromos közlekedés, okos mérő, drónhasználat a mindennapjaink része, de a technológia folyamatosan fejlődik, itt nincs megállás. Jönnek majd az új termékek, szolgáltatások. Ami még kiemelt figyelmet kap nálunk, az az ügyfél maga, az ügyféligények/visszajelzések beépülése a megoldásainkba szintén jelentős hajtóerőt képvisel.

Két-három éve az elektromos autózás tűnt a közlekedés jövőjének, ez a szemlélet ma visszaszorulóban van. Te milyennek látod az elektromobilitás perspektíváit?

Én, amikor lemegyek a vállalatunk garázsába, minden második parkolóhelyen töltőt és elektromos autót látok. A vezetőink és kollégáink elkötelezettek a zöld közlekedés mellett és az ügyfeleink közül is egyre többen.

A mesterséges intelligencia és a robotika robbanásszerű fejlődésen megy keresztül napjainkban. Milyen hatással van ez a cég működésére és a szolgálatásaitokra?

Érdekes új szempontok jelentek meg a döntéseinkben, például a szolgáltatások és hálózat biztonsága, az automatizációs lehetőségek kihasználása optimalizációs célokból. Az új tudás, tudomány egyre intenzívebb használata bevonzza a fiatal generációkat is, mivel sokkal szexibb a munka. Mi a márka és marketing területen is fejlesztettünk MI megoldásokat, avatárt, MI szöveg- és képalkotást, rengeteg a nyitott lehetőség. Emlékszem arra, amikor nagy dobás volt, hogy magyar fejlesztésű robotokkal mentünk az iskolákba Energia kalandot oktatni. A legutolsó konferenciánkon már olyan technológiát használtunk az energia világának bemutatására, ami a világ többi részén is előremutató technológiának számít, szimulációs terekkel, megoldásokkal, személyes élménnyel. Az a lényeg, hogy ez ne csak önhasznú dolog legyen, hanem valami hasznos, pozitív célt szolgáljon, erre a szakmánkban is szerintem jobban kéne figyelni .

Hogyan értékeled a nemzetközi márkakampányotok eredményét, amely a felelőségre, valamennyiünk felelősségére helyezte a hangsúlyt?

Nagyon szerettük a mostani márka kampányt, hiszen Christoph Waltz egy olyan világhírű színész, aki teljesen szerepazonos volt ebben a kampányban, a kampányüzenet nagyon bátor, és közönség számára szerethető, befogadható volt, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Az élet annyira dinamikussá vált a mostani időszakra, hogy nem lehet kihátrálni a vállalati és személyes felelősség elől, hinni kell a pozitív, jövőálló megoldásokban, a saját erőfeszítéseink eredményességében. Lendületben kell maradni!

Melyek az idei kommunikációtok fókusztémái?

Folytatjuk az energetikai megoldásokról szóló információs kampányokat, idén is lesz természetesen nyári vízilabda kampány, a megszokott programjaink és kampányaink mellett két újdonsággal is kijövünk, az egyik egy E.ON Business Run futó és közösségi esemény lesz, amit egy nagyon profi szakmai csapattal indítunk el, lendületbe hozva a cégek dolgozóit profi környezetben, a másik egy különleges TEDEX program lesz, ami lehetővé teszi, hogy megosszuk az idei 25 éves E.ON márka ünneplésünket a közösséggel innovatív, előremutató és izgalmas módon. Its on us, rajtunk múlik, hogy ez az év is sikeres legyen!