A Green Pledge kezdeményezést három alapító szakmai szervezet az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) még 2022-ben hívta életre azzal a céllal, hogy a hazai marketing- és reklámipar még nagyobb figyelmet fordítson a környezetvédelemre, a környezet megfelelő ábrázolására, a greenwashing elkerülésére saját működésük és a reklámok készítése során. Az ezt igazoló védjegyet azok a szervezetek és vállalatok kaphatják meg, akik fotókat és adatokat is tartalmazó esettanulmányokkal igazolják a témában elért példamutató eredményeiket.

„Idén új szintre kívánjuk emelni a díj presztízsét, azáltal, hogy egyre több szervezetet kívánunk pályázóink között látni, akik példamutatásukkal irányt mutatnak az iparág egésze számára. Ezekben a példákban fognak a tettek igazi, hiteles alakot ölteni, mely hitelességet idén is egy független szakértő zsűri lesz hivatott igazolni” – emelte ki Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára.

Idén is egy több mint 15 tagú független szakmai grémium felel a Green Pledge pályázati anyagainak elbírálásáért. A zsűrit Prof. dr. Bándi Gyula zöld ombudsman, az alapvető jogok biztosának, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese elnökli, aki így foglalta össze a kezdeményezés fontosságát: „A marketing- és reklámszakma a reklám tárgyáért nem vállalhat felelősséget, ugyanakkor a bemutatás mikéntjében már meghatározó szerepe van, miközben mindez együtt alkalmas a fogyasztói magatartás befolyásolására. Ezért van különös jelentősége a Green Pledge kezdeményezésnek, amely immár második pályázási szakaszához ért”.

A marketing szakma két fő szegmensét a kezdeményezésben az MMSZ és a MAKSZ képviseli.

„A hirdetőket is képviselő MMSZ-nél elkötelezetten hiszünk a jó gyakorlat erejében. Hisszük, hogy a jövőben még többen fognak csatlakozni a kezdeményezéshez és az előremutató projektek valódi inspirációt fognak majd jelenteni a szakmán túl, a gazdaság egésze számára, hiszen ma már a környezetvédelem és fenntarthatóság kiemelt fontosságú egy vállalat működési stratégiájában” – emeli ki Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke.

Ami a szakma másik szeletét, az ügynökségeket illeti, Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke szerint: „A piac vezető ügynökségei már jelenleg is figyelembe veszik a környezetvédelmi és a fenntarthatósági szempontokat a reklámok tervezése és kivitelezése során, ám mi is hiszünk az ösztönzés erejében, így biztosak vagyunk abban, hogy a Green Pledge mögötti összefogás a megbízókkal, valamint a filmgyártók bevonása további inspiráló példákat ad majd a MAKSZ tagjai számára a témában való felelős és előrelátó gondolkodáshoz”.  

A Green Pledge díjra a www.greenpledge.hu oldalon keresztül lehet pályázni.

„Meggyőződésünk, hogy a Cerbonánál jó kezekben lesz a Boci, és a jövőben is biztosított a nagy tradícióval rendelkező ikonikus márka sikere Magyarországon” – mondta Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft ügyvezetője. „Ezzel párhuzamosan a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária Édesség Üzletága számára, hogy olyan erősségeire és növekedést biztosító márkáira összpontosítson, mint a jól ismert KitKat és a nagy népszerűségnek örvendő Balaton.”

„Nagy örömünkre szolgál, hogy a sikeres tárgyalásokat követően a 100 százalékban magyar tulajdonban álló Cerbonához kerül a közel 100 éves múltra visszatekintő Boci, Melba és Párizsi kocka” – mondta Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója. „Örülünk annak, hogy a népszerű márkákat megvásárolhattuk, és a Cerbona biztosíthatja további növekedésüket.”

Az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább az érintett termékeket, hogy a fogyasztók megszakítás nélkül hozzáférhessenek kedvelt csokoládéjukhoz. A tranzakció 2024. május 22-én zárul. Az árazásra is kitértek, esetleges kiigazítást, és körültekintést említve – írja a 24.hu.

Fotó: Nestlé

Mik is azok az IP jogok? Tisztázunk pár alapfogalmat: védjegy, szabadalom, szerzői jog és a többi. Megbeszélünk néhány konkrét jogesetet: mi volt az alapvető kérdés, hogyan lehetett volna elkerülni a problémát? Kitérünk arra is, hogyan alakítsuk ki a brandstratégiát a jogi szempontok figyelembevételével, mire kell figyelnünk, ha nem akarunk elcsúszni egy banánhéjon.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A független szakértőkből álló zsűri a Henkel Magyarország fenntarthatósági edukációs kampányaiért ítélte oda a rangos elismerést. A Henkel a pályamunkájában három, népszerű, több éve folyamatosan megjelenő kezdeményezését mutatta be:

Harc a műanyagáradat ellen – A Henkel az egyik első vállalati támogatója a PET Kupának, először 2017-ben csatlakozott a szervezet környezetvédelmi tevékenységéhez. A folyók hulladékmentesítését célzó akciókat nemcsak anyagilag támogatja, hanem, amikor csak lehet önkéntes munkatársaival is aktívan részt vesz egy-egy hulladékgyűjtő derbin. A Henkel idén a IV. Tisza-tavi versenyen több, mint húsz fős csapattal képviseltette magát és a teljes magyarországi vezetőség is csatlakozott.

A Henkel évek óta kiemelt figyelmet fordít annak kommunikálására, hogy a vállalat által forgalmazott termékek műanyag flakonjai szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók.

A „Játék egy zöldebb jövőért” edukációs promócióban már hat éve partnerük a Rossmann. A fenntarthatósági kezdeményezés keretén belül a vásárlók országszerte leadhatják kiürült Henkel termékes flakonjaikat közel 220 Rossmann üzletben.  Az üres flakonokért cserébe egy kódot kapnak, mellyel egy tetszőlegesen választott bölcsődére, óvodára vagy általános iskolára szavazhatnak. A legtöbb szavazatot elért intézmény pedig értékes támogatásban részesül.

Az innováció és fenntarthatóság ötvözésével megalkotott Henkel ProNature termékcsalád 2020-ban indította útjára fogyasztói bevonásával és a 10 millió Fa Alapítvány partnerségével faültetési programját. A kezdeményezés nyomán már elérte az 5000-ret az erdőkben, parkokban, köztereken telepített nagyméretű iskolázott és kisméretű szabadgyökerű fák száma. A faültetésekben a Henkel és a Tesco önkéntes munkatársai, valamint Pokorny Lia színésznő, a 10 millió Fa Alapítvány egyik nagykövete is részt vesz – írják.

„A Henkelnél a fenntarthatóság vállalati értékeink egyike, ezért nagy megtiszteltetés a Green Pledge védjegy és a velejáró zöld eszméhez való csatlakozás. Számunkra nagyon sokat jelent az az értékteremtés, melyet munkatársaink, partnereink, vásárlóink együttes bevonásával érünk el a fenntarthatóság terén” – fogalmazott Dr. Fábián Agnes, a Henkel Magyarország Kft ügyvezető igazgatója.

1. Ahhoz, hogy értékes szellemi alkotásaidat csak te hasznosíthasd, azokat vagy le kell védened, vagy szigorúan titokban kell őket tartanod.

A helyes megoldás egyedileg dönthető csak el, ezért érdemes szakemberrel konzultálnod, mielőtt világgá kürtölöd a forradalmi ötletedet. Bizonyos esetekben az oltalomszerzés, lajstromozás a megfelelő út, és ha védelmet szerzel a találmányodra, termékedre, azt garantáltan csak te használhatod. Viszont az oltalomszerzéssel nyilvánosságra kerül az ötleted, így előfordulhat, hogy a konkrét esetben a titokban tartás a jobb megoldás.

2. A jogszerzés nem merül ki egy nyomtatvány kitöltésében.

Ha az oltalomszerzés mellett döntöttél, a következő lépés a bejelentés megtétele. Ez azonban nem merül ki abban, hogy kitöltöd a formanyomtatványt és befizeted a hivatali díjat; ezt is megteheted, de hosszútávon nem lesz kifizetődő, ugyanis ahhoz, hogy valódi védelmet kapj, nem mindegy, hogy milyen tartalmú kérelmet adsz be. Annak érdekében, hogy hatékonyan fel tudj lépni a jogsértéssel szemben, ha valaki jogosulatlanul felhasználná a logódat, találmányodat vagy műszaki megoldásodat, komplex szellemi tulajdonnal (IP, intellectual property) kapcsolatos stratégiára van szükséged.

3. Ha még nem döntötted el, hogy levéded vagy titokban tartod a nagy ötletedet, írass alá szigorú titoktartási nyilatkozatot a cápákkal, mielőtt beavatod őket a koncepciódba és terveidbe a befektetés reményében.

Az üzleti titok és írásba foglalt know-how Magyarországon törvény erejénél fogva védett, de olyan esetekben, amikor bizalmas információk kerülnek átadásra egy üzleti tárgyalás során, magasabb fokú védettséget biztosít egy megfelelően megfogalmazott és kellően szigorú titoktartási nyilatkozat. A dokumentumban fontos meghatározni, hogy mit tekintünk üzleti titoknak vagy know-how-nak, milyen hosszú időszakra várunk el titoktartást a másik féltől, továbbá érdemes kötbérfizetési kötelezettséghez kötni a titoktartás megszegését.

4. Ha az oltalomszerzés mellett döntöttél, a bejelentést mindig szakszerű kutatásnak kell megelőznie a korábbi, esetleg akadályozó jogok feltérképezése érdekében.

Hiába vagy biztos benne, hogy az adott szlogent, megoldást te találtad ki elsőként, vagy egy Google keresés alapján „megbizonyosodtál” arról, hogy neked jutott először eszedbe, történetesen még a domain is szabad volt, rossz hírünk van: elég nagy annak a valószínűsége, hogy már más is gondolt erre, és vagy pont a te megoldásodra, logódra, vagy ahhoz hasonlóra már szerzett is oltalmat. Szemléltetésképp: az Európai Unióban jelenleg több mint másfélmillió lajstromozott védjegy van, és ha ebből akár egy azonos vagy hasonló a te logódhoz vagy márkanevedhez, a korábbi védjegy jogosultja megakadályozhatja az új védjegyed lajstromozását és a megterveztetett, felépített márkád levédetését. Ugyanígy igaz ez, ha az általad fejlesztett termékhez nagyon hasonló termék már formatervezési mintaoltalom alatt áll, nem fogod tudni védelemben részesíteni a saját ötletedet.

Sőt, ha piacra lépsz az új termékeddel, brandeddel, és más már ehhez hasonlót korábban levédetett, amellett, hogy a jogszerzésedet megakadályozhatja, akár be is perelhet téged és kártérítést is követelhet tőled. Emiatt nagyon fontos előzetesen szakszerű – nem Google keresésben kimerülő – kutatást végezni, hogy ezeket a szituációkat megelőzzük.

5. Helyezd önkéntes műnyilvántartásba szerzői műveidet, írásban kidolgozott üzleti koncepciódat, üzleti-műszaki terveidet, amely a világmegváltó ötletedet is tartalmazza, hogy később könnyebb legyen bizonyítani, hogy ez a tiéd.

Ha az ötleted még nem ért meg a „valódi” oltalomra (pl. szabadalom, formatervezési minta), vagy nem passzol egyik IP kategóriába sem, de szeretnéd, hogy mégis legyen valamilyen nyoma annak, hogy az adott koncepció, üzleti terv stb. hozzád kötődik és azt te találtad ki, az önkéntes műnyilvántartásba vétel jó megoldás lehet. Miután benyújtod a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) a műpéldányt, azaz például egy leírást, szerzői művet, kapsz egy tanúsítványt, ami igazolja, hogy az adott dokumentum hozzád tartozik és hogy azt pontosan mikor nyújtottad be.

A művet egy zárt borítékban lehet benyújtani a Hivatalhoz, azaz az nem kerül nyilvánosságra, még maga az SZTNH sem ismerheti meg annak tartalmát. A későbbiekben ha vita merül fel azzal kapcsolatban, hogy az adott mű, ötlet, koncepció kihez köthető, azt ki találta ki, a Hivataltól kapott tanúsítvány fontos és perdöntő bizonyítási eszköz lehet.

6. Szerezz formatervezési minta-oltalmat az újonnan kitalált design termékedre, hogy ne tudjon más könnyen és büntetlenül ugyanolyat gyártani, forgalmazni.

Formatervezési minta (azaz design) oltalomban részesülhet a termék külső megjelenése, például díszítése, körvonalai, színe, alakja vagy egyéb külső jellegzetességei. A mintának újnak és egyéni jellegűnek kell lennie a korábban nyilvánosságra hozott mintákhoz képest. A design oltalom maximum 25 évre biztosítja a jogosult számára, hogy kizárólag ő hasznosíthatja a mintáját, és felléphet azokkal szemben, akik az oltalom alatt álló mintát engedélye nélkül hasznosítják.

Egy új, egyedi, ötletes termék oltalom alá helyezése kulcsfontosságú lehet akár a piacra lépés esetén, akár a piacvezető pozíció megőrzése érdekében, és hatékony védelmet jelenthet a termék versenytársak általi jogosulatlan másolása vagy utánzása ellen.

7. Szerezz védjegyet a terméked, szolgáltatásod márkanevére, hogy a célközönséged minél előbb felfigyeljen rá, megismerje, megtanulja, megszeresse és keresse újra és újra… és mindez kizárólag a tiéd lehessen, amíg csak akarod.

A védjegy egy árujelző, amely a vásárlókat segíti abban, hogy eligazodjanak a márkák és termékek között, és a különböző piaci szereplők áruit és szolgáltatásait meg tudják különböztetni egymástól. A védjegy a reklámozás, marketingtevékenység során is nagyon értékes eszköz, és a termék, szolgáltatás minőségét, színvonalát közvetíti a fogyasztók felé.

Védjegyoltalmat kaphat egy márkanév, logó, szlogen, de akár egy szín vagy hang is. Ha megkapjuk a védjegyoltalmat az adott megjelölésre, az korlátlan ideig a mienk lehet; az oltalom fennállása alatt kizárólagos jogunk van arra, hogy az adott védjegyet használjuk, és fellépjünk mindazok ellen, akik a védjegyünkkel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használnak a piacon.

8. Szerezz használati minta-oltalmat vagy szabadalmat, ha tényleg új, világmegváltó műszaki megoldást sikerült megvalósítanod.

Ha feltaláltál egy olyan találmányt, műszaki megoldást, amit még soha senki nem talált ki az egész világon, szabadalmi oltalmat vagy használati minta-oltalmat kaphatsz rá. Ez az oltalom – a védjegyoltalomhoz hasonlóan – kizárólagos jogot biztosít, azaz az oltalmi idő alatt csak te hasznosíthatod a találmányodat, illetve te döntheted el, hogy a hasznosításra kinek adsz engedélyt.

A szabadalmi oltalom, ami 20 évig tart, egy magasabb szintű újítást (feltalálói tevékenységet) feltételez, míg a használati minta esetén a megkövetelt szint alacsonyabb, és az oltalmi idő is rövidebb, összesen 10 év, utána a találmány közkinccsé válik.

9. Ha cégvezető vagy cégtulajdonos vagy, figyelj oda, hogy a céged minél több szellemi alkotás jogosultja lehessen, ezzel tudod emelni a céged értékét, reputációját, piaci potenciálját.

Kutatások igazolják, hogy azok a cégek, amelyek szellemi tulajdonnal rendelkeznek, sokkal versenyképesebbek, innovatívabbak és nagyobb esélyük van a fejlődésre, növekedésre.

Azon kívül, hogy a szellemi tulajdon növeli a cég értékét és presztízsét, olyan kulcsfontosságú eszköz, ami megvédi mindazt az időt, pénzt és energiát, amit a cég az innovációra fordított, és lehetővé teszi a hamisítás, másolás elleni hatékony védekezést.

10. Fokozottan ügyelj a jogszerzéssel kapcsolatos szerződéseid tartalmára, hogy valóban megtörténjen a kívánt jogszerzés, illetve olyan terjedelmű és ellentételezésű legyen a szellemi tulajdonjogaid továbbengedélyezése, ami neked is előnyös.

Ha úgy döntöttél, hogy a találmányod, logód, terméked hasznosítását – ellenérték fejében – másnak átengeded, fontos, hogy tisztában legyél a lehetőségeiddel és csak olyan szerződést írj alá, ami hosszútávon is az érdekeidet szolgálja. Eladhatod magát a szellemi alkotást, de arra is van lehetőség, hogy az továbbra is a te tulajdonodban maradjon, és csak a hasznosítását engedélyezd egy másik cégnek vagy személynek. Szellemi alkotások átruházására vagy a használat, hasznosítás engedélyezésére vonatkozó szerződések aláírása előtt mindenképp fontos szakemberrel konzultálni, mielőtt az értékes ötleteinkhez, terveinkhez szabad hozzáférést engedünk másoknak.

Hennelné dr. Komor Ildikó ildiko.komor@komorhennel.hu

dr. Kováts Borbála  borbala.kovats@komorhennel.hu 

Szerzők: Hennelné dr. Komor Ildikó | irodavezető ügyvéd |Komor Hennel Attorneys

E-mail: ildiko.komor@komorhennel.hu

Dr. Kováts Borbála Lili | ügyvéd | Komor Hennel Attorneys

E-mail: borbala.kovats@komorhennel.hu

Ahogy a való világból megjelentek a különböző termékek (például ruhák) és szolgáltatások (koncertek, kiállítások stb.) a metaverzumban, úgy beléptek oda a már jól ismert, népszerű márkák is, amelyek saját termékeiket és szolgáltatásaikat kínálják a virtuális világ szereplőinek is. Vezethet tehát avatarunk Hyundai autót, ihat Coca-Colát, vehetünk neki Nike cipőt, Samsung telefont.

A metaverzum hírének berobbanásakor elindult egy igen jelentős védjegybejelentési hullám, a metaverzumba belépő nagyobb márkák (például McDonald’s, Meta, Ford, Nike) tulajdonosai gyorsan „felültek a vonatra”, amiről senki sem akart lemaradni, és újból benyújtották híres védjegyeiket oly módon, hogy azok ne csak az eddigi fizikai, hanem a virtuális árukat is lefedjék.

A védjegyek oltalmi körét ugyanis az árujegyzék határozza meg, amely az ún. nizzai osztályozáson alapul. Az áruk és szolgáltatások ezen nemzetközi osztályozás szerint összesen 45 osztályba vannak besorolva, melyek közül 34 árukat, 11 pedig szolgáltatásokat tartalmaz. Az új, virtuális világra szánt védjegybejelentések tipikusan a letölthető árukat magában foglaló 9. osztályra és a virtuális szolgáltatásokat felölelő 41. osztályra terjednek ki. A tömeges új védjegybejelentések oka valószínűleg az volt, hogy senki sem tudta, mire számíthat ebben az új virtuális világban, hogyan fogják kezelni a bíróságok az ott elkövetett hamisítást, védjegybitorlást, így a nagyobb cégek biztos, ami biztos alapon bejelentették korábbi védjegyeiket virtuális árukra és szolgáltatásokra is.

Ez azonban elhamarkodottnak bizonyult egy, az Egyesült Államokban nemrég született döntés tükrében. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (USPTO) ugyanis egy közelmúltban hozott döntésében kimondta, hogy a fizikai árukra és szolgáltatásokra bejelentett védjegyek oltalma egyben kiterjed az adott áruk és szolgáltatások virtuális megfelelőjére is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak, aki belép a virtuális térbe, és fizikai áruit, szolgáltatásait virtuális formában is értékesíteni kívánja, nem feltétlenül szükséges újból bejelentenie védjegyként a márkanevét, logóját, hiszen a már lajstromozott védjegyeinek oltalma e nélkül is kiterjed a már meglévő és védett áruk vagy szolgáltatások virtuális megfelelőire.

Az amerikai védjegyhivatal előtti ügyben a következő történt: két magánszemély – akiknek természetesen semmilyen kapcsolatuk nem volt a „valódi” Prada és Gucci márkák tulajdonosaival – bejelentette a Prada és a Gucci szót védjegyként virtuális árukra kiterjedően a 9. és 41. áruosztályokban. A USPTO-nak a korábbi, „valódi” Prada és Gucci védjegyekkel való ütközés miatt hivatalból meg kellett vizsgálnia, hogy hasonlóak-e a megjelölések és az érintett védjegyek árujegyzékei. Mivel a megjelölések teljesen azonosak voltak a korábbi védjegyekkel, már „csak” az árujegyzékek hasonlóságának vizsgálatára volt szükség ahhoz, hogy a hivatal a korábbi Prada és Gucci védjegyek miatt elutasítsa a magánszemélyek új bejelentéseit.

A „valódi” Prada és Gucci védjegyek oltalma eredetileg kiskereskedelmi szolgáltatásokra terjedt ki. Mivel ezek a szolgáltatások más áruosztályban szerepelnek, mint a virtuális áruk (amelyeket a magánszemélyek új bejelentéseikben megjelöltek), az amerikai hivatal azzal a kérdéssel szembesült, hogy két különböző osztályba tartozó áru, ami gyakorlatilag ugyanannak a terméknek a fizikai és a virtuális változata, minősülhet-e hasonlónak olyan mértékben, hogy emiatt el kelljen utasítani a későbbi védjegybejelentést.

A már említett nizzai osztályozás úgy van felépítve, hogy általában a hasonló áruk ugyanabba az osztályba, és a különböző áruk különböző osztályba tartoznak (ezalól vannak kivételek). Emiatt volt meglepő, de a védjegyjogosultak számára kedvező a USPTO azon megállapítása, hogy mivel a virtuális áruk a kiskereskedelmi tevékenységgel érintett fizikai árukkal gyakorlatilag megegyeznek, csupán azok „online” verziói, a különböző, fizikai árukra/szolgáltatásokra vonatkozó védjegyek oltalma kiterjed az árujegyzékben szereplő áruk/szolgáltatások virtuális megfelelőjére is. A USPTO alapvetően a védjegyek származásjelző funkciója miatt jutott erre a következtetésre, hiszen egy Prada vagy Gucci táska – mindegy, hogy a maga fizikai valóságában jelenik-e meg, vagy virtuálisan egy online térben – a fogyasztók által egyértelműen felismerhető, és észleléskor ugyanahhoz a védjegyjogosulthoz lesz köthető. (Ráadásul nyilvánvalóan jó hírű védjegyekről, brandekről beszélünk, amelyekkel együtt jár az áruosztályokon átívelő oltalom szabályrendszere is.)

Mindebből az következik, hogy ha majd egyszer fel szeretnénk lépni a virtuális világban, a metaverzumban elkövetett hamisítással szemben az Egyesült Államokban, valószínűleg nem lesz szükség új, virtuális árukra/szolgáltatásokra is kiterjedő védjegyre, hanem a meglévő védjegyünk alapján fel tudunk majd lépni a „virtuális védjegybitorlással” szemben is.

Az Európai Unión belül még nem ismert olyan döntés, amely a virtuális világban elkövetett védjegybitorlással foglalkozna. Az EU-s védjegyhivatal (EUIPO) egyelőre csak azzal kapcsolatban foglalt állást, hogy a virtuális árukat, szolgáltatásokat a nizzai osztályozás melyik osztályában kell bejelenteni, illetve hogyan kell pontosan megfogalmazni az ilyen árukat, szolgáltatásokat érintő árujegyzékeket. Ez az állásfoglalás tehát egyelőre arra buzdítja a védjegyjogosultakat, hogy védjegyeiket újból, új árujegyzékkel is bejelentsék, hogy azok oltalma a fizikai árukon/szolgáltatásokon kívül célzottan a virtuális árukra/szolgáltatásokra is kiterjedjen.

Arról tehát még nem esett szó az EU-ban, hogy mi történik, ha egy olyan cég védjegyét bitorolják a metaverzumban például virtuális cipők, ruhák kapcsán, amelynek árujegyzéke csak fizikai cipőkre, ruhákra terjed ki, azaz előbb-utóbb az EUIPO-nak is állást kell foglalnia majd abban, hogy hasonlónak minősül-e ugyanannak az árunak vagy szolgáltatásnak a virtuális és a fizikai változata. Mindazonáltal az amerikai védjegyhivatal ismertetett döntésének tükrében remélhetőleg az EUIPO is „védjegyjogosult-barát”, a józan ész által sugallt megközelítést fog alkalmazni, és a feleslegesnek bizonyuló új bejelentések támogatása helyett kidolgoz egy olyan rendszert, amelyben a meglévő, fizikai árukra/szolgáltatásokra kiterjedő védjegyek alapján fel tudnak majd lépni a jogosultak a virtuális térben történő védjegybitorlással szemben

Fotó: Dima Pechurin, Unsplash

A Trade Magazin és a Magyar Termék Nonprofit Kft. közös elismerését azért hozták létre, hogy értékeljék azon üzletláncok munkáját, amelyek aktívan segítik a hazai gyártókat és a magyar termékek piacra jutását. A szavazáson a Magyar Termék védjeggyel rendelkező vállalatok dönthettek arról, hogy melyik kereskedő nyújtja a legnagyobb támogatást a hazai termékek népszerűsítése érdekében. A díjat a szervezők képviselői mellett Dr. Nagy István agrárminiszter, a verseny fővédnöke adta át a PENNY munkatársa részére.

„Büszkék vagyunk arra, hogy nemcsak a vásárlóink jelzik vissza a megújulásunk pozitív hatásait, hanem a szakmai szereplők és hazai gyártók is értékelik a PENNY csapatának munkáját. Ez az elismerés nemcsak vásárlóink, hanem a magyar gazdaság számára is kiemelkedő eredményt tükröz. Örömmel tölt el, hogy a mintegy 2500 árucikkünk kétharmadát ma már magyar beszállítók biztosítják. Az előttünk álló időszakban pedig meg inkább felértékelődnek ezek a partneri kapcsolatok, éppen ezért kiemelt célunk, hogy tovább növeljük ezt az arányt” – mondta Florian Jens Naegele a PENNY magyarországi vezérigazgatója.

Fotó: Penny/YouTube

A bejegyzett védjegynek három fő funkciója van:

1. eredetjelző funkcióval bír,
2. ii) a védjeggyel oltalmazott márka használata tekintetében kizárólagos jogot nyújt jogosultja számára (ideértve a reklámozást is), továbbá
3. iii) bitorlási per indítható annak jogellenes használatával szemben.

Érdemes megjegyezni, hogy a cégnév, a terméknév és a termék megjelenése is élvez bizonyos fokú védelmet, de ez jóval szűkebb körű a védjegyénél.

Az előadás fő kérdése az volt, hogy ha valaki más védjegyét felhasználva összehasonlító reklámmal próbálkozik termékeit népszerűsíteni, akkor az jogszerű vagy jogellenes tevékenységnek minősül-e. Az eset leginkább egy jó és rossz minőségű úton való közlekedéshez hasonlítható: valaki végighalad a tükörsima sztrádán vagy tengelytörést szenved a sok kátyú miatt a rosszminőségű útválasztás miatt.

Alapvetés, hogy az összehasonlító reklám esetén csak azt tilthatja meg a jogtulajdonos, ami a versenytörvény rendelkezéseivel ellentétes.

Az összehasonlító reklám azon túl, hogy egymás mellé tesznek két terméket és összevetik azok jellemzőit, mint jogi kerettényállás kiterjed minden promóciós céllal történő közlésre, amely felismerhetővé teszi a versenytársat vagy a versenytárs áruját.

Az összehasonlító reklám felmerül az online marketing kontextusában is, amennyiben más védjegyét internetes keresési kulcsszóként használják, és a fogyasztó a hirdető weboldalára juthat ezáltal.

Ahhoz, hogy megállapítható legyen az összehasonlító reklám jogellenessége, jogszerűségi tesztet kell lefuttatni. Ennek alapvető célja az érdemi verseny élénkítése, és a fogyasztói tájékozódás elősegítése.

Jogszerűségi teszt egy nyolc elemű kritériumot állít fel, amely egy része bíróság, másik része pedig a versenyhivatal előtt érvényesíthető. Ez alapján – példaként csak párat bemutatva – tilos az összehasonlító reklám, ha az

1. a versenytárs vagy annak áruja, árujelzője jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet (free-ride),
2. ii) ugyanezek jóhírnevét sértheti, és
3. iii) arra vezethet, hogy a piaci szereplők a hirdetőt versenytársával, illetve a hirdető áruját, árujelzőjét a versenytárséval összetéveszthessék.

Számos bírói döntésben is kimondásra került, hogy akkor jogellenes az összehasonlító reklám, ha a védjegy jóhírnevéből tiszteségtelen előnyt szerez a hirdető vagy ezt károsítja (ld. például Interflora v. Marks & Spencer ügy).

Mint az a fentiekből látható, mindegyik pont tartalmazza a jóhírnév fogalmát. Hogyan lehet tehát akkor bizonyítani a jóhírnév fennállását? Bár mindenki meg van győződve a saját márkája jóhírnevéről, ezt a bíróságok előtt csak marketing költésekkel, fogyasztói elérésekkel, forgalmazási adatokkal stb. lehet eredményesen bizonyítani.

Ha ugyanis jóhírnév bizonyítása nélkül szeretne a jogtulajdonos fellépni az összehasonlító reklámot alkalmazó személy ellen, akkor megalapozatlan lesz a keresete, mivel hiányzik belőle a kulcs tényállási elem.

A fentieken túl megvalósulhat még a tilos összehasonlító reklám, ha a fogyasztó nem, vagy csak nehezen ismerheti fel, hogy az érintett áru nem a védjegyjogosulttól származik. Ezen felül megtévesztő még az a kereskedelmi gyakorlat is, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon jelenít meg releváns tényező tekintetében.

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia. 

Szerző: Dr. Földes Anna | ügyvédjelölt | Danubia Legal

E-mail: anna.foldes@danubialegal.hu

A vállalkozó azonban csodálkozva tapasztalhatja, hogy bejelentését hivatalból elutasítják, vagy egy korábbi védjegy jogosultja felszólal ellene. Ilyenkor értetlenül áll a helyzet előtt, hiszen meglátása szerint megjelölése egyedi, és nem hasonlít egy korábbi védjegyre sem, valamint már sokat költött a logó elkészítésére, árukon való elhelyezésére, reklámozásra, és most az egész kárba vész.

Hol is van a probléma?

Elsősorban fontos leszögezni, hogy a védjegynek számos funkciója van: jelzi az áruk és szolgáltatások eredetét, minőségét, megkülönbözteti őket mások áruitól és szolgáltatásaitól. Ezenfelül reklámfunkcióval is bír, hogy segítséget nyújtson a fogyasztóknak a piacon történő tájékozódásban. Ha egy védjegy nem rendelkezik megkülönböztetőképességgel, vagy összetéveszthető egy korábbi védjeggyel, ezek a funkciók gyengülnek, és a védjegy nem tudja betölteni szerepét, nem lesz képes az áruk származásának jelzésére.

A védjegy esszenciája a kizárólagosság, azaz hogy a jogosulton kívül – annak engedélye nélkül – más nem használhatja a megjelölést, továbbá hogy a fenti funkciók érvényesülhessenek és a védjeggyel ellátott áruk és szolgáltatások megőrizhessék jó hírüket (amennyiben jó hírű védjegyekről van szó).

A védjegyoltalomból kizáró okoknak két csoportja van, és mindkettő alkalmas a bejelentés elutasítására. Röviden összefoglalva az első csoportba a feltétlen kizáró okok tartoznak, amelyek esetleges fennállását a hivatalok saját hatáskörükben állapítják meg a bejelentés érdemi vizsgálata során, ilyen például a megkülönböztetőképesség hiánya, a leíró jelleg, a rosszhiszeműség. A második csoportba a viszonylagos kizáró okok sorolhatók, amelyeket a korábbi jogosult felszólalását vagy észrevételét követően vizsgálnak a hivatalok, például egy korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség, a jó hírnév megsértése vagy tisztességtelen kihasználása, illetve más személyhez fűződő jogának sérelme miatt. Sokan azt a jogszabályi fordulatot rendszerint figyelmen kívül hagyják, hogy már a megjelölések hasonlósága is megakadályozhatja a lajstromozást.

Továbbá a védjegybejelentésnek területileg három formája van: a nemzeti, a regionális (például európai uniós) és a nemzetközi. Következésképp nem csak a nemzeti lajstromozott védjegyekre kell tekintettel lenni, hiszen további problémát okozhat például egy EU-s védjegybejelentésnél, ha már egy tagállam vonatkozásában fennáll a kizáró ok; ekkor az egész EU-s bejelentést el kell utasítani.

Példaként említhető, hogy a közelmúltban egy koreai cég „SALADY” néven európai uniós védjegybejelentést tett vendéglátóipari szolgáltatásokra, ami ellen egy spanyol cég hasonló szolgáltatásokat fémjelző korábbi „SALADIER” spanyol nemzeti védjegye alapján felszólalt. A két megjelölés között első ránézésre is igen nagy mértékű a hasonlóság, és ha az Európai Unió területén egy tagállamban már van korábbi érvényes védjegy, a későbbi védjegyet a felszólalás során el fogják utasítani. Ha a koreai bejelentő végzett volna kutatást, akkor bizonyára megtalálta volna ezt a spanyol védjegyet, és ekkor nem európai uniós védjegyet jelentett volna be, hanem nemzeti védjegyeket azokban az európai országokban, ahol a védjegyet használni akarja (Spanyolország kivételével).

A fentiekből kifolyólag a lehető legkörültekintőbben kell eljárni a védjegybejelentés során – különös tekintettel a korábbi védjegyekre és a megkülönböztetőképesség fennálltára –, amihez az eszközök általában nem állnak a bejelentő rendelkezésére.

És ha nem jelenti be?

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ha egy korábbi védjeggyel ütköző megjelölést védjegybejelentés nélkül – akár árujelzőként, cégnévként, domainnévként, közösségi médiás platform elnevezéseként vagy kereskedelmi névként – használ a vállalkozó, a korábbi védjegy jogosultja követelheti a védjegybitorlás bírósági megállapítását, különösen a bitorló eltiltását a jogsértéstől, adatszolgáltatás nyújtását, a gazdagodás visszatérítését, valamint kártérítési követeléssel is élhet. Súlyosabb esetekben pedig akár büntetőjogi következményei is lehetnek a bitorlásnak.

Sőt, amennyiben a választott cégnév egy korábbi védjegyre hasonlít – még ha a cégbíróság be is jegyezte –, a védjegyjogosult eltilthatja a vállalkozást nevének használatától, és ezáltal szükségessé válik a cégnév módosítása, ami a cég kereskedelmi működésében további bonyodalmakat is okozhat.

Megoldás

Tapasztalataink szerint egy laikus nem tudja megállapítani, hogy a megjelölése a kizáró okok alá esik-e, vagy sem, rendelkezik-e megkülönböztetőképességgel, vagy más, harmadik személy korábbi jogát sérti-e, hiszen a sokféle kritériumot nehéz szem előtt tartani a megjelölés megalkotása során, és a jogszabály értelmezése sem egyszerű, a joggyakorlat ismeretéről már nem is beszélve.

Javaslatunk, hogy a jövőbeli kockázatok kizárása érdekében már a megjelölés megtervezésének folyamata és a cégnévválasztás során vonjanak be egy védjegyjogi szakértőt, illetve regisztrálják a megjelölést domainnévként is.

Olyan adatbázisok állnak ugyanis a rendelkezésünkre, amelyekben ellenőrizni tudjuk, hogy a bejelenteni kívánt megjelölés nem ütközik-e más korábbi védjegyébe vagy egyéb olyan jogába – például cégnevébe –, amely alapján a védjegybejelentést elutasíthatják. Továbbá a kutatás eredményétől függően esetlegesen az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások köre is szűkíthető vagy módosítható annak érdekében, hogy ne ütközzön a védjegy egy korábbi védjegy árujegyzékével.

Segíteni tudunk annak eldöntésében is, hogy egy korábbi védjegy jó hírű-e, vagy lehetséges-e különböző indokok alapján a tervezett megjelöléssel azonos vagy ahhoz hasonló korábbi védjegy törlését kezdeményezni, illetve hogyan változtassák meg a kitalált védjegyet úgy, hogy lajstromozásra is alkalmassá váljon. Sokszor a kutatási eredmények vizsgálatával lehet egy olyan megoldást találni, amely tetszik a vállalkozónak is, és a legkisebb védjegyjogi kockázatot rejti magában. Ha a szómegjelölés leíró lenne az adott áru vagy szolgáltatás vonatkozásában, akkor kiegészíthető lenne ábrával, különleges elrendezéssel, és így tovább. A határ csak a saját képzeletünk.

Ha a hivatal pedig esetleg felhívást ad ki a védjegybejelentéssel kapcsolatosan, vitatva például a védjegy megkülönböztetőképességét, a bejelentőnek még számos lehetősége van a bejelentés megvédésére. Ilyen például, hogy a megkülönböztetőképesség megszerzését eredményezheti a széles körű, hosszú ideig tartó, intenzív használat, aminek köszönhetően a fogyasztók a megjelöléshez automatikusan az adott vállalkozás áruját vagy szolgáltatását fogják társítani, ezáltal pedig bizonyítható lesz, hogy a megjelölés megkülönböztetőképességet szerzett. Ehhez azonban szükséges tapasztalattal rendelkező szakértő igénybevétele, aki tanácsot tud adni az eljárás sikeres folytatásához.

Végezetül érdekességként megjegyzendő, hogy az európai uniós védjegyekre érvényes a nemzeti konverzió lehetősége: ha a védjegy megszűnik (visszavonják, elutasítják stb.), akkor annak dátumától számított három hónapon belül az EU-s védjegyet minden olyan európai országban nemzetivé lehet átalakítani (konvertálni), ahol törlési ok nem áll fenn.

Logó, arculat, brand, márka – ezeknek a kifejezéseknek a jelentése igen közel áll egymáshoz. Mindenekelőtt tehát azt tisztázzuk, mi az a védjegy.

Hogyan lehet védjegyet szerezni? Miben különbözik a hazai védjegy, az EU védjegy, a nemzetközi védjegy? Mit kockáztatunk, ha nem szerzünk védjegyoltalmat?

Mit lehet és mit nem lehet védjegyeztetni? Mik azok az áruosztályok? Nemzeti és európai védjegy van – de miért nincs világvédjegy?

Milyen eljárást kell lefolytatni, ha védjegyoltalmat akarunk szerezni, melyek ennek a konkrét lépései? Mire figyeljünk különösen, mit lehet elrontani? Mi az a védjegybitorlás, hogyan léphetünk fel ellene?

Mit hoz a jövő a védjegyoltalom területén? Vannak változások a jogi területen vagy a gyakorlati alkalmazásban?

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.