„Mindenféle hasonló helyzetnek, így az izraeli és a Hamász közötti konfliktusnak valóban indirekt hatása van mindennapi életünkre és az ingatlanpiacra is” – kezdi Ben-Ezra Orran. „A bizonytalanság és az instabilitás, amelyet a globális konfliktusok okoznak, befolyásolják a különböző döntéseinket, beleértve az ingatlanbefektetéseket is. Ilyenkor mindig van egy időszak, amíg minden lelassul, mintha mindenki megállna és végiggondolná, hogy mi lehet a leginkább megfelelő következő lépés.”

A szakértő megerősíti, hogy a budapesti belvárosi ingatlanpiac különösen érzékeny a nagy számban érdeklődő külföldi befektetők aktivitására, és az izraeli befektetők is fontos résztvevői ennek a piacnak. Az is észrevehető, hogy a jelenlegi izraeli konfliktus úgy általában is hatással van a külföldi befektetők ideérkezésére, ami várhatóan lassuláshoz vezethet ezen a piacon, annak ellenére, hogy a belvárosi ingatlanok továbbra is stabil és fenntartható befektetési lehetőséget kínálnak, folyamatosan nagy a kereslet, amelyet a fejlesztések és a turizmus felélénkülése is befolyásol, a város vonzósága pedig vitathatatlan.

Az elemzők szerint a konfliktus lehetséges kimenetelei közé tartozik, hogy vagy tovább fokozódik a helyzet, vagy hamarosan egy megállapodás születik a felek között. Mindkét forgatókönyv jelentős mértékben befolyásolhatja a külföldi befektetők számát Magyarországon. Ez a folyamat valószínűleg csökkenteni fogja az izraeli befektetők számát a budapesti belvárosi ingatlanpiacon.

„A már eleve lassuló gazdasági növekedési ütem és az ingatlanpiac általános alacsony aktivitása miatt 2023-ban az ingatlanok értéke stabil maradt, minimális, kevesebb mint 5%-os áremelkedéssel, de a reálértékük 15%-kal csökkent” – mondja Ben-Ezra Orran.

A szakértő szerint a válság valószínűleg eléri a mélypontját 2024-ben, így ez az év kulcsfontosságú lehet a piaci folyamatok és tendenciák szempontjából.

Arról, hogy a krízisnek melyek a fő okai, a teljes szavazókorú népességben az alábbi eredmény született:

• korrupció (77%),
• gazdaságpolitika (63%),
• háború (60%),
• szankciók (57%),
• koronavírus (47%),
• időjárás (45%),
• bevándorlás (41%).

Annak, hogy a pártszimpátiában megmutatkozó Fidesz-fölény dacára kormánykritikus szempontok vezetik a listát, az lehet a magyarázata, hogy azokat még a kormánypárti szavazók egy része is magáévá tette, a kormányzati gazdaságpolitika és a korrupció bírálata pedig a Mi Hazánk támogatói körében sem elhanyagolható. A politikai megosztottság a gazdaságpolitikát hibáztató álláspontnál a legélesebb a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között, de a szankciók és a bevándorlás megítélése ügyében is markánsan eltér a két tábor véleménye – írja a 24.hu.

A kutatás szerint ugyanakkor az már önmagában is vízválasztó, ki hogyan érzékeli a válságot és mértékét. A teljes szavazókorú népességen belül a válságot 35 százalék nagyon, 48 százalék elég súlyosnak tartja. A legutóbb még összefogó ellenzék szimpatizánsainak abszolút többsége nagyon súlyosnak tartja a helyzetet, miközben csak a Fidesz-szavazók 15 százaléka látja így, egyharmaduk bagatellizálja a krízist – teszik hozzá.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Az Országos Kereskedelmi Szövetség augusztusban több ajánlást is tett arra vonatkozóan, hogyan csökkentsék a kereskedelmi vállalkozások működési költségeiket a drágulás ütemének megfékezése érdekében. A felsorolt energiatakarékossági javaslatokat megfogadva, valamint saját vállalásait teljesítve a PENNY eddig több mint száz áruházába szerelt fel üvegajtókat a fali hűtőkre. Ezek száma még az év végéig 43 egységgel gyarapodik, és a korszerűsítést 2023-ban további 24 üzletére terjeszti ki. Ezzel az üzletek nagyjából a teljes energiafelhasználásuk 10 százalékát képesek megtakarítani. Mindemellett a PENNY valamennyi egységében LED-világítást használnak, amelyeket a zárásidőt követően teljesen lekapcsolnak. Az intelligens épületüzemeltetési szoftverek segítségével pedig a hőmérséklet is alkalmazkodik az épületen kívüli állapotokhoz.

Az áramellátás is az alternatív megoldások segítségével biztosított. Az üzletlánc fejlesztései a jövőbe tekintenek: a PENNY vásárlói számára már 66 áruház parkolójában érhető el elektromosautó-töltő állomás, további hét egységet a közeljövőben ad át a vállalat. Ezzel a technológiával a diszkontok 2019 januárja óta már több mint 2 millió kilogrammnyi szén-dioxid- és mintegy 12 tonna nitrogén-oxid-kibocsátástól óvták meg környezetünket – írják.

„Eddig már harminc épületünkre és egy logisztikai központunkra telepítettünk napkollektorokat az elmúlt évek során, amelyek az üzletekben felhasznált energia 20 százalékát termelik meg. Áruházláncunk jelenleg 13 újabb helyszínnel és egy logisztikai központtal kívánja bővíteni a projektet. A fejlesztéseink legfőbb hatása, hogy az árainkat töretlenül alacsonyabban tudjuk tartani, még a többi diszkont lánchoz képest is érzékelhető a különbség. Ez tehát nemcsak nekünk fontos, hanem családok százezrei számára is, akik mindig számíthatnak ránk” – mondta Kazatsay Eszter, a PENNY kommunikációs vezetője (a nyitóképen).

A kutatásból kiderült, egy átlagos magyar fogyasztó várhatóan 41 ezer forintot költ majd a fekete pénteki akciók során, ez 20%-os növekedést jelent a 2021-es, 34 ezer forintos tervekhez képest. Ez meglepő lehet, tekintettel a magyar fogyasztók előtt álló pénzügyi kihívásokra. A kutatás szakértői ennek okait többek között az emelkedő inflációval, és a tavasszal megkapott extra juttatásokkal hozzák összefüggésbe, de magyarázhatja egy ún. felhalmozási folyamat is, amikor az emberek további áremelkedésekre számítanak, és inkább költekeznek most, mint egy még kiszámíthatatlanabb pénzügyi jövőben.

Az online vásárlási szándék tekintetében is viszonylag nagyfokú bizonytalanság figyelhető meg: a Black Fridayt ismerők 28%-a tervezi csökkenteni internetes vásárlásait a Black Friday akciókat látva, de az is igaz, hogy 19%-uk a megélhetési válság ellenére többet költene. 17%-uk a korábbi évekkel megegyező mértékű kiadásokat tervez, 15%-uk nem vásárol idén online, 21%-uk pedig még nem tudja, hogyan fog reagálni az új pénzügyi kihívásokra.

Ami azonban biztos, hogy a fogyasztók többnyire körültekintően költenek majd, hogy maximalizálják az elérhető kedvezményeket, és ez a megközelítés kiterjed a választott csatornákra is; a Black Friday akcióban vásárlást tervezők többsége online és offline térben is kedvezményvadászatra indul.

Meleg kabát, energiatakarékos hűtő és utazás

Míg tavaly a barkács és kerti termékek iránti érdeklődés ugrott nagyot, idén úgy néz ki, a klasszikusnak számító kategóriákat fogjuk preferálni a Black Friday akciók keretében. A Black Friday vásárlást tervező magyarok mintegy harmada (31%) tervez ruházati cikket, 27%-a háztartási kis-, és nagygépet, 23%-a pedig háztartási-, és vegyiárut vásárolni a fekete hét keretében. A férfiak körében a mobiltelefonok és kiegészítők is nagy érdeklődésre tarthatnak számot.

A megélhetési és rezsiköltségek emelkedése miatt a kutatás rákérdezett az energiatakarékossági szempontokra is. Nem meglepő, hogy a műszaki cikkek vásárlását tervezők kétharmadát befolyásolja a kiválasztott termék energiabesorolása. Érdekesség, hogy a nők körében ez a szempont fokozottan lényeges, közel felük (46%) mondta azt, hogy rendkívül fontos számára az energiatakarékossági besorolás.

Szolgáltatás vásárlását a vásárolni tervezők fele (54%) fontolgatja Black Friday akcióban. A TOP tervek között szállást (18%), valamilyen előfizetést (17%), vagy szépségápolási szolgáltatást (14%) tervezünk megvásárolni. A légiközlekedés is örülhet; tavalyhoz képest várhatóan nő az érdeklődés a repülőjegyek iránt az akciós hetek idején.

A kutatásból az is kiderült, hogy az idei fekete péntek lehetőséget ad a nagyobb elcsábulásokra is, még akkor is, ha nincs konkrét vásárlási elképzelés a fejekben: a vásárlást tervezők harmada nem feltétlenül tudja, mit fog vásárolni, de mégis tervezi, hogy egy kedvező akció esetén gyorsan lecsap a termékre, legfeljebb később eláll a vásárlástól.

Nincs több trükk

A kutatásból kitűnik, hogy a felnőtt magyarok jelentős részének (69%) fontos, hogy megbízható helyről vásároljon az olyan akciós időszakok során, mint például a Black Friday. Az akciós időszakot ismerők közül minden második ember ár-összehasonlító oldalakat is használ majd (55%), illetve igyekszik a termékek, szolgáltatások korábbi árait is leellenőrizni (54%).

A ’valódi’ akciók megtalálását és a tisztességtelen leárazási gyakorlatok kivédését segíti az idén májustól szigorodó kereskedelmi szabályozás is: ennek értelmében a hagyományos boltoknak és webshopoknak is kötelező feltüntetnie a kedvezményes ár mellett az elmúlt legalább harminc nap legalacsonyabb árát is.

Az új szabályozás tehát védi a fogyasztókat, ugyanakkor újfajta kihívások elé állíthatja kereskedőket: dönteniük kell, hogy az e-kereskedelem legnagyobb ünnepének számító Black Friday-re vagy karácsonyra időzítik a legnagyobb akcióikat. Ha egy kereskedő november végén a Black Friday időszakra leértékel egy terméket, akkor a karácsonyi szezonra már nem fog tudni további kedvezményt adni, mivel a két időszak között kevesebb, mint 30 nap telik el.

Az új törvényi szabályozás miatt előtérbe kerülhetnek változatosabb vásárlásösztönző eszközök is az e-commerce IT fejlesztési specialista szerint: „A termékekre vonatkozó árakciók mellett kiemelten fontos lesz, hogy az e-kereskedők tudatosan használjanak egyéb vásárlásösztönző eszközöket is, mint például a kosárértékhez kötött kedvezmények, vagy ingyenes szállítás. És ne feledkezzünk meg olyan webshop funkciókról sem, amelyek segítenek döntést hozni a látogatónak, emlékeztetik egy félbehagyott vásárlásra vagy éppen kiegészítő termékeket ajánlanak” – mondta Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Felidézik, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a kereslet a hazai töltőállomásokon: a teljes piacon 20 százalékkal, a Mol hálózatában pedig 50 százalékkal nőtt meg a forgalom. Mindeközben a kínálati oldalon több nehezítő körülménnyel is szembesült a cég: a külföldi import visszaesett, a régió több finomítója is átmenetileg csökkentett kapacitással működik, valamint a Barátság vezetéken is néhány napja szünetel a kőolaj-szállítás. Ennek ellenére, ha mindenki csak annyit tankol, amennyire szüksége van, akkor lesz elegendő üzemanyag az országban – húzták alá. A Mol korábbi ajánlásának megfelelően továbbra is azt kéri ügyfeleitől, hogy naponta legfeljebb 50 litert tankoljanak, ezzel segítve az ország zavartalan üzemanyag-ellátását. A hatósági áron – 480 Ft/liter – fizetett tankolásokról a Mol a kormányrendelet értelmében tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely jogosult arra, hogy az esetleges visszaéléseket vizsgálja.

Több hazai töltőállomás-hálózathoz hasonlóan a Mol is fenntartja a tankolási limitet, hogy a jelenlegi piaci helyzetben is biztosítani tudja az ország zavartalan energiaellátását. Korábban a hazai kutakon értékesített üzemanyag 30 százaléka importból érkezett, de az elmúlt időszakban az üzemanyag behozatal jelentősen lecsökkent, miközben a nyári turizmus és a mezőgazdasági munkák jelentősen megnövelik a kutak forgalmát. Emellett a régióban tapasztalható balesetek, Ausztriában a schwechati és Csehországban a litvinovi olajfinomító leállása, valamint a százhalombattai Dunai Finomító kötelező karbantartása is termékkiesést okoz. A Barátság vezetéken pedig néhány napja szünetel a kőolaj-szállítás, mert tudomásunk szerint technikai problémák merültek fel banki oldalon az orosz félt érintő tranzitdíj kifizetése kapcsán. Ez a helyzet jelenleg közvetlenül nem okoz ellátási problémát, a Molnak több hétre elegendő tartaléka van. A vállalat folyamatosan dolgozik a szállítás újraindításán és megoldási javaslatot is letett az asztalra, azaz egyeztetést kezdeményezett arról, hogy átvállalja a díjkötelezettséget – közölték.

A helyzetet a gyakori pánikvásárlás is bonyolítja, amely megnövekedett logisztikai kihívást jelent: idén már 12 százalékkal nőtt a kiszállítási kapacitás az előző év hasonló időszakához képest, és jelenleg 140 tankerautó dolgozik a kutak folyamatos feltöltésén.

„A közös érdekünk, hogy mindenhol legyen elegendő üzemanyag” – mondta Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben pánikvásárlás helyett szolidaritást kell vállalnunk egymással. „Minden egyes tankolásnál gondolnunk kell a többi fogyasztóra, akiknek reggelente útra kell kelniük, hogy el tudják végezni a napi teendőiket. Arra kérjük az ügyfeleinket, hogy maximum 50 litert tankoljanak: ha mindenki csak annyit vásárol, amennyire szüksége van, lesz elegendő üzemanyag az országban” – mondta Ratatics Péter. Aláhúzta, hogy a kérés vonatkozik minden olyan hatósági és piaci áras tankolásra, amely kisnyomású, vagyis a normál gépjárműveket kiszolgáló kútoszlopokon történik.

Fotó: Zbynek Burival/unsplash.com

Mint mondta, az energia ára tovább emelkedik, ezért egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat, ráadásul a honvédséget is haladéktalanul meg kell védeni. „Mindeközben az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extra profitra tesznek szert. A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot” – mondta a miniszterelnök, megjegyezve, innen fizetik majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit.

Ennek értelmében kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extra profitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be. Ezek az intézkedések időben korlátozottak, két évre, 2022-re és 2023-ra vonatkoznak, tette hozzá. „Akik ebben a háborús helyzetben extra haszonra tesznek szert, azoktól elvárjuk, hogy segítség az embereket és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez” – jelentette ki Orbán.

Hogy egész konkrétan ebben a kontextusban mit jelent az extra profit, az nem derült ki a miniszterelnök bejelentéséből. Azt viszont előrevetítette, hogy „a részletek és a számok a holnapi kormányinfón következnek”. A kormányzati tájékoztató 14 óra 30 perckor kezd majd csütörtökön – írja a 24.hu.

Fotó: Adrien Delforge/unsplash.com

Maga a pozicionálás kifejezés egy 1972-es cikknek köszönhetően ment át a köztudatba. Ezek szerint előbb volt a termékkorszak, aztán az image-korszak, míg végül eljött a pozicionálás kora. Ennek a fő kérdése: mi az a pozíció, amit szeretnénk elfoglalni a fejekben, mit akarunk elérni, van-e elég pénzünk hozzá? A szerzők álláspontja szerint a reklám kreativitásának a pozicionálást kell támogatnia, minden egyéb másodlagos. Ogilvy hasonlóan fogalmazott, a jó reklámhoz a legfontosabb a jó a pozicionálás. A kérdés fontosságát (és bonyolultságát) jelzi, hogy a Google a positioning kifejezésre 400 millió találatot ad.

Ugyanakkor, amikor megjelent a Pozicionálás folytatása, az Újrapozicionálás, abban a szerzők kifejtették, hogy bár sokan használják a szót, de a legtöbben nem értik, hogy mi a lényege, nincs fogalmuk a percepció szerepéről, a koponyákban történő győzelmekről és vereségekről.

Az egyik fontos gondolat, amit a szerzők át akartak adni, hogy a pozicionálás a kommunikáció egy felfogása, azaz nem a termékkel végeznek valamilyen műveletet, hanem a vevőjelölt koponyájával.

Mi az, ami nem különböztet meg? A széles termékpaletta legtöbbször nem előny, csak összezavarja a vevőket. Az ár nem differenciál, pláne, ha azzal akarunk versenyezni, hogy minél olcsóbbak vagyunk, mert mindig lesz nálunk olcsóbb. A fogyasztóorientáltság, a „vevő a király” ma már alapelvárás, a minőség ugyanígy – írták már a nyolcvanas években.

És mi az, ami megkülönböztet? Ha elsők tudunk lenni a fejekben, ha új kategóriát vagyunk képesek teremteni. Ha egy tulajdonságot tudunk birtokolni. Ha vezetők tudunk lenni: eladásban, technológiában vagy teljesítményben. Ha valóban van egyedi terméktulajdonságunk. Vagy legalább a formája, dizájnja egyedi. Ha kimagasló a kapcsolódó szolgáltatásunk. Differenciálhat a termék/szolgáltatás/cég öröksége is, vagy éppen a származási hely. Megkülönböztet, ha szakértők vagyunk. Fontos előny lehet a társadalmi preferencia. Megkülönböztethetnek a mágikus összetevők is, különösen az FMCG-termékek és az elektronikai cikkek esetén. Pozicionálhat az innováció, de a hagyomány, „a kézművesség” is. Végül nemcsak az pozicionálhat, ha elsők vagyunk, de az is, ha utolsók, hiszen akkor új kategóriát teremthetünk.

Ahogy ezt Papp-Váry Árpád A márkanév ereje című könyvében megfogalmazta: „Sokan úgy értelmezik, hogy miben más, mint versenytársai, de az igazi célja a pozicionálásnak éppen az, hogy
miként tud olyan helyzetet teremteni, ahol voltaképp nincs versenytársa, hogyan tud az „egyetlen” lenni.”

Hova pozicionáljuk magunkat? A „mit akarnak a vevők – miben vagyunk jók – miben jók a versenytársak” három körének ne a közös metszetében foglaljunk helyet, hanem ott, ahol a vevők igénye és a mi kiválóságunk találkozik, viszont azzal, hogy miben a legjobbak a versenytársak, nincs közös halmaza.

A korábbi 3V  (Vállalat, Vevők, Versenytársak) mellé vegyünk számításba még kettőt, a Válság és a Változás fogalmát. Aktuális példa, ahogy napjainkban márkák tömege hagyja el az orosz piacot: így jelenik meg a marketinges humorban a Nyetflix, a Stopify, a Neineken, az Amazoff, a Lefthansa vagy az Unileaver.

Semmi nem veszett el, minden átalakul – mondták a Neverending storyban. Napjaink nagy átalakulásának kiemelkedő híre a kínai márkák csendes megerősödése, amiről egyelőre kevesebbet beszélünk az indokoltnál.

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia.

A járványhelyzet szinte minden országban példátlan visszaesést eredményezett a fogyasztásban, mély nyomot hagyva a fogyasztói magatartáson is. De mennyire lesz tartós ez a hatás, ha majd véget ér a járvány? A McKinsey Global Institute arra számít, hogy az Egyesült Államokban a jövedelem és az életkor szerint eltérő ütemű lesz a fogyasztás visszatérése a korábbi szintre, míg Európában valamivel kiegyensúlyozottabb, de lassúbb felívelésre érdemes készülni.

A fogyasztói kereslet visszatérése és a koronavírus tartós hatásai című tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen változások következtek be a fogyasztói magatartásban a járvány idején Kínában, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. A fogyasztókat kilenc szegmensbe osztották életkor és jövedelemi helyzet szerint, így elemezve a kereslet visszatérésének mértékét és egyéb jellemzőit.

„A globális gazdaság teljesítménye mögött kétharmad részben a fogyasztás áll, ezért a fogyasztói kereslet visszatérése kulcsfontosságú lesz a gazdaság járvány utáni kilátásait illetően – mondta Jaana Remes, a McKinsey Global Institute partnere és a tanulmány egyik társszerzője. – Miközben még mindig sok a bizonytalanság, látható, hogy amennyiben a népesség beoltása a mostani ütemben halad, a járványt le fogjuk győzni, ez pedig visszahozhatja a keresletet is a pandémiát megelőző szintre. Az erősödő fogyasztói bizalom, a késleltetett fogyasztás, a felgyülemlett tartalékok elköltésének vágya mind ebbe az irányba fog mutatni.”

Az MGI háromrészes tanulmánysorozatát, amelynek a mostani a második része, körüljárva a járvány gazdaságra gyakorolt hosszútávú hatásait. Az első rész, A munka világa a koronavírus után, februárban jelent meg.

Tartóssági teszttel állapítják meg, melyik magatartási minta marad velünk hosszabb távon is

A világjárvány korábbi, a fogyasztói magatartást tartósan befolyásoló trendeket szakított meg, gyorsított fel vagy fordított vissza: ilyen volt például, hogy egyre több pénzt költöttünk szolgáltatásokra, egyre többet használtunk digitális eszközöket és egyre több időt töltöttünk el otthon.

„Annak meghatározására, hogy melyik magatartás változik meg, és mi az, ami változatlan marad, egy tartóssági tesztet dolgoztunk ki, amely nemcsak a fogyasztói preferenciákat veszi figyelembe, hanem a vállalatok és a kormányzat szerepét is a fogyasztók választásainak befolyásolásában – mondta Sajal Kohli, a McKinsey & Company szenior partnere, a tanulmány egyik szerzője. – Az igazán izgalmas ebben az, hogy a teszt képes lehet feltárni, milyen tényezők játszanak szerepet egy új vagy megváltozott magatartás tartóssá válásában. Vagyis a módszer nem csupán a koronavírus utáni helyzet megértésére alkalmazható.”

A tanulmány a tartóssági tesztet hat esettanulmányra alkalmazza, amelyek a fogyasztói magatartás széles spektrumát, a fogyasztók időtöltési és költési szokásait ölelik fel – olyan területeket, amelyek a fogyasztók költéseinek körülbelül háromnegyedéért felelnek, és amelyekre hatással volt a járvány. Ilyen terület például az online bevásárlás, a szórakozás, a lakberendezés, a szabadidős tevékenységek köre, a repülés, a távoktatás és a virtuális egészségügy.

A jelentés egyik megállapítása, hogy az online bevásárlás, a virtuális orvos- és kórházlátogatás, az otthon berendezése, mint elfoglaltság, valószínűleg tartósan velünk marad, miközben a távoktatás, a repülőgépes utazások mennyisége vagy az élő események csekély látogatottsága pedig várhatóan vissza fog térni a pandémia előtti szint közelébe, ám bizonyos módosulásokkal: például a digitális eszközöket az általános és középiskolákban továbbra is használni fogják.

Hogyan alakul a járvány utáni fogyasztás? Hogyan lehet erre felkészülni?

A tanulmány szerint a járvány okozta sokk teljesen más, mint bármelyik korábbi válság, ezért is lehet reménykedni a gyors felépülésben. A korábbi recessziókkal ellentétben most nem kell a fogyasztók túlzott eladósodottságától tartani, ahogy a konjunktúra hosszútávú ingadozásaitól sem. A járvány első hónapjait jellemző hirtelen és nagymértékű visszaesés a fogyasztásban annak volt tulajdonítható, hogy megszűntek a személyes találkozásokra épülő szolgáltatások, különösképpen az utazás, a vendéglátás és bizonyos szórakozási formák területén. Az érintett szolgáltatások köre idővel bővült, és a fogyasztást elemző felmérések mind azt mutatják, hogy a járvány után ezeknél erőteljes visszapattanást fogunk tapasztalni. Időközben a megtakarítások is masszívan megemelkedtek az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában (az USA-ban az éves megtakarítások értéke megkétszereződött 2020-ban), így sok háztartásnak bőven van elegendő jövedelme ahhoz, hogy ismét költsön. A kínai fogyasztás dinamikus növekedése a koronavírus megfékezése utáni periódusban optimizmusra adhat okot más országok számára.

A nagy jövedelmű háztartások, amelyek a fogyasztás visszaesésének kétharmadáért feleltek – miközben az 1,6 billió dollárra tehető megtakarítások körülbelül fele is náluk képződött az USA-ban – fogják alapvetően meghatározni, hogy mennyire lesz erőteljes és gyors a kereslet visszatérése. Másfelől azonban a fiatalok és az alacsonyabb jövedelmű emberek, akik nagyobbrészt olyan szektorokban és munkakörökben dolgoznak, amelyeket a leginkább sújtott a járvány, és amelyeknek a létét a felgyorsult automatizáció és digitalizáció is fenyegeti, valószínűleg komoly nehézségekkel lesznek kénytelenek szembenézni, miután a gazdaságélénkítés miatt folyósított támogatások elapadnak. Amennyiben a kereslet visszatérése nagyon egyenetlen lesz, tovább mélyülhet a szakadék a fogyasztói rétegek között, és tovább növekedhet az egyenlőtlenség az Egyesült Államokban.

Európában a rövidtávú foglalkoztatásélénkítő programok segítettek fenntartani a foglalkoztatottság korábbi szintjét (habár a munkaidő sok helyen csökkent), ezért nagyobb az esélye annak, hogy a dolgozók meg tudják tartani a munkahelyeiket, és elkölthető jövedelmük is marad 2021-ben. Mindezeken túl a sűrűbb szociális háló (az erősebb jogokat biztosító munkaszerződések, és a munkavállalói jogok erőteljesebb védelme), továbbá az alsó jövedelmi osztályba tartozók megsegítését célzó mechanizmusok is támogatják a fogyasztás növekedését. Másfelől, a magas jövedelmű rétegek nem tudtak olyan mértékben megtakarítani, mint az Egyesült Államokban, és a fogyasztás visszaesése is nagyobb volt Európában. Mindezek következményeként, a nagy jövedelmű európai háztartások nem fogják olyan gyorsan felpörgetni a fogyasztásukat, mint az amerikaiak, ami megfelel a korábbi tapasztalatoknak: például a nagy gazdasági világválság is tartósabban sújtotta az európaiakat, mint az amerikaiakat. A gazdaságot átható bizonytalanság miatt a megtakarítási ráta várhatóan magas marad a járvány után is, ami szintén egybevág korábbi válságok tapasztalataival Európában.

Azok a vállalatok, amelyek jobban megértik a fogyasztói szokások változásait, könnyebben fel tudnak készülni a kereslet visszatérésére. A vállalatoknak nemcsak azzal kell szembenézniük, hogy a fellendülés nem lesz minden szektorban azonos mértékű, hanem azzal is, hogy a járvány a versenyfeltételeket is újraírta: új szereplők és üzleti modellek, innovációk tűntek fel, amelyek alapvető befolyással lesznek egyes termékekre és szolgáltatásokra. Ennek következtében az is hatással lesz a fogyasztók választásaira, hogy az egyes vállalatok miképpen reagálnak az új, megváltozott helyzetre.

A kormányzatokat számtalan további kihívás fogja érni, és az ő reakcióik is befolyásolni fogják a fogyasztói döntéseket és magatartásokat. Ilyen kihívás lesz például a fogyasztást stimuláló makrogazdasági intézkedések megfelelő egyensúlyát megtalálása, a piac változásaira reagáló szabályok alkalmazása, illetve a járvány hosszú távú hatásainak kezelése, különös tekintettel a növekvő egyenlőtlenségre.

Fotó: Kyle Glenn, Unsplash

A „Duplázás Európában: a versenyképességet erősítő kettős stratégia” (The European Double Up: A twin strategy that will strengthen competitiveness) címmel, a The Davos Agenda hetében kiadott jelentés alapján az európai cégvezetők szerint átlagosan 18 hónapra lesz szükség a világjárvány előtti nyereségszint újbóli eléréséhez. A Covid19-válság jelentős különbséget eredményezett az európai vállalatok körében az ellenállóképesség és növekedési kilátások tekintetében:

• Az európai vállalatok fele (49%) árbevétel-, illetve nyereségcsökkenésről számolt be az elmúlt 12 hónapban, és semmilyen javulásra nem számít 12 hónapon belül.

• Egyötödüknek (19%) stabil volt a pénzügyi teljesítménye a világjárvány előtt, ám a következő 12 hónapban az árbevétel és a nyereség gyengülésére számítanak. A jelentés őket „bukott angyaloknak” nevezi.

• Az európai vállalatok egyharmada (32%) számít nyereséges növekedésre a következő 12 hónapban. A jelentés a „jövő vezetőiként” utal rájuk.

A felmérés szerint a digitális átállásban és a fenntarthatóság bevezetésében is élen járó vállalatoknak közel háromszor akkora az esélye a „jövő vezetői” közé kerülni, azaz gyorsabban talpra állnak és megerősödve kerülnek ki a válságból.

A kutatás szerint az európai vállalatok közel fele (45%) a digitális átalakulás és a fenntarthatóság területén végrehajtott beruházásokat egyaránt prioritásként kezeli. Az európai válaszadók 40%-a nagyszabású beruházásra készül a mesterséges intelligencia, 37%-uk a felhő alapú megoldások terén, míg 31%-uk beruházási költségvetése átcsoportosításával kíván összpontosítani a fenntartható üzleti modellek megvalósítására.

Bizonytalan 2021-es növekedési célszámok az európai cégeknél

A jelentés megjegyzi, hogy az európai vállalatoknak kevesebb mint a fele (45%) számít 2021-es növekedési célszámai megvalósítására. Az egyesült királyságbeli, a franciaországi és a németországi cégek a legoptimistábbak. Ezekben az országokban a válaszadók 59%, 52% és 51%-a nyilatkozott úgy, hogy várakozásai szerint sikerül megvalósítania a 2021-es célokat. Az olaszországi és a spanyolországi vállalatok a legpesszimistábbak: mindössze 34% és 31% tartja valószínűnek 2021-es növekedési célok elérését.

„Még azok a vállalatok is, amelyek felismerik a digitális és a fenntarthatósági átállás felgyorsításának üzleti lehetőségét, bizonyos akadályokkal szembesülnek a kettős átalakulás során – mutatott rá Jean-Marc Ollagnier, az Accenture európai vezérigazgatója. – Ilyen kihívás lehet a fenntartható működés és termékek köré épülő, életképes üzleti modell meghatározása, erőforrások felszabadítása a szervezet jobb mobilizálásához, valamint a kísérleti és különálló projektektől való gyors elmozdulás a vállalat egészére kiterjedő, nagyszabású kezdeményezések felé.”

A jelentés több stratégiai lépést is javasol, amelyek végrehajtásával egy cég leküzdheti ezeket az akadályokat, és sikeresen megvalósíthatja a kettős átalakulást:

• A fenntarthatóságot elősegítő, technológiával támogatott ökoszisztéma-alapú üzleti modellek megvalósításának ösztönzése: a kettős átalakulás végrehajtásában jól teljesítők már árbevételük több mint 10%-át ilyen modellekkel szerzik.

• Az erőforrások kombinálása a technológiai alkalmazások skálázásához a fenntarthatóságot szem előtt tartva: a kettős átalakulásban élen járó cégek összességében véve többet fordítanak innovációra. Éves árbevételük több mint 10%-át költik kutatás-fejlesztésre. Tisztában vannak vele, hogy a fenntarthatóság és a technológia nem különálló prioritások.

• A tehetséges munkatársak támogatása: a digitális és a fenntarthatósági átalakulás együttes megvalósításában kiemelkedő cégek felelősséget vállalnak azért, hogy folyamatosan növeljék dolgozóik munkaerőpiaci értékét. Mindent megtesznek a munkaerő átképzése és fejlesztése érdekében, és tisztában vannak azzal, hogy a tehetséges munkatársak támogatása hozzásegíti őket ahhoz, hogy kézzelfogható üzleti értéket nyerjenek ki az átalakulásból.

A kutatásról

A kutatásban 4051 felsővezető vett részt 13 ország 19 iparágából. A vizsgálat 2020. novemberében 500 millió dollár feletti éves árbevételű vállalatok körében zajlott. Az érintett iparágak: repüléstechnikai és védelmi ipar; légi közlekedés/személyszállítás/áruszállítás; gépkocsigyártás; bankszektor; tőkepiacok; kommunikáció/média/szórakoztatóipar; vegyipar; fogyasztási cikkek; energia; egészségügy; csúcstechnológia; ipari áruk és berendezések; biztosítás; gyógyszergyártás/biotechnológia/élettudományok; közigazgatás; kiskereskedelem; szoftverek/platformok; közműipar. A kutatásban részt vevő országok: Ausztrália, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Spanyolország, Egyesült Királyság és Egyesült Államok.

Fotó: Christian Wiediger, Unsplash

A jelenlegi krízis következtében a megkérdezett cégek többsége (65%) portfóliója átalakítására kényszerül annak érdekében, hogy felkészüljön a válsághelyzet utáni korszakra. A felmérésben résztvevő társaságok több mint fele (57%) gondolkodik azon, hogy 12 hónapon belül megváljon legalább egy üzletágától. A válaszadók közel háromnegyede (72%) úgy véli, már korábban értékesítenie kellett volna egyes érdekeltségeit.

A megkérdezett vezetők 54 százaléka a krízis hatására folytatja vagy felgyorsítja tranzakciós terveinek előkészítését vagy megvalósítását. A bevételeket a cégek leginkább új technológiai beruházások finanszírozására (52%) fordítanák, hogy lépést tartsanak a gyorsan változó fogyasztói igényekkel – derül ki az EY kutatásából.

„A portfólió-átalakítás a multinacionális vállalatok magyarországi leánycégeit sem fogja elkerülni. A jelenlegi helyzetben a sikeres eladások előkészítése ráadásul jóval nagyobb erőfeszítést igényel a piaci szereplőktől” – hangsúlyozta Nagy Ferenc, az EY tranzakciós tanácsadással foglalkozó üzletágának szakértője. „A sikeres üzletkötés érdekében érdemes napirenden tartani a cég működésének és eszközállományának rendszeres felülvizsgálatát” – tette hozzá a tanácsadó.

Az értékesítések előnyeit a korábbi tapasztalatok is alátámasztják. A 2008-2010-es világgazdasági válságra üzletágak eladásával reagáló vállalatok teljes részvénytulajdonosi hozama (TSR) 2010-18 között átlagosan 24 százalékponttal lett magasabb, mint a portfóliót változatlanul hagyó társaságok esetében.

A kutatásról

A kutatás keretében több mint 1300 vállalati döntéshozót kérdeztek meg 2019. november és 2020. május között. A válaszadók háromnegyede vezérigazgatói, pénzügyi igazgatói vagy más felsővezetői pozícióban dolgozott.